Visky András: A Szelídeket Általában Meg Kell Ölni - Könyves Magazin A "Szelídeket Általában Meg Kell Ölni" című művében Visky András egy olyan komplex és sokrétű világot teremt, amelyben a gyengeség és az erő, a szenvedés és a remény feszültségei bontak
A Könyves Magazin legújabb podcast epizódjában az Illegalisták című mű szerzője, Visky András lép a mikrofon elé, hogy megossza gondolatait és tapasztalatait.
A "Kitelepítés" című regény 2022-ben elnyerte az év könyve címet a Könyves Magazinon, valamint a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. Visky András művében egy kitelepített család sorsát követhetjük nyomon, akiknek a szeretet, a remény és a Biblia tanítása segített átvészelni a legnagyobb megpróbáltatásokat. A történet mély érzelmi töltettel bír, és bemutatja, hogyan találhatunk erőt a legnehezebb időkben is.
A legújabb megjelenés, az "Illegalisták", egyszerre szolgál előzményként és folytatásként, hiszen a család történetének folytatásán keresztül tárja elénk a körülöttük és bennük formálódó közösséget és hitet. Ezek az elemek végső soron ahhoz vezetnek, hogy a szereplők üldözött kisebbséggé válnak. Az "Illegalisták" nem csupán egy családregény, hanem a szabadság és a szeretet mélyreható elbeszélése, amely elkerülhetetlenül összefonódik az erőszak, a hatalom és az embertelenség bemutatásával. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással folytattunk izgalmas beszélgetést erről a műről.
A kitelepítés mint alapítószöveg: Az Illegalisták átdolgozása A kitelepítés fogalma mélyen beágyazódik a történelembe, és olyan narratívákat sző, amelyek nem csupán a múlt eseményeit tükrözik, hanem formálják a társadalmi diskurzusokat is. Az Illegalisták, akik a rendszer határait feszegetik, sajátos módon kapcsolják össze a kitelepítést a személyes és kollektív identitás keresésével. A kitelepítés során sokak életét gyökerestől megváltoztatta a távolság, az elidegenedés és a kényszerű újrakezdés. Az Illegalisták ezt a tapasztalatot nem csupán tragédiaként élik meg, hanem lehetőségként is, hogy újraértelmezzék az identitásukat. Az átdolgozott narratívákban a kitelepítés nem csupán a veszteségről szól, hanem a túlélésről, az alkalmazkodásról és az új közösségek kialakításáról is. Az Illegalisták ezt az alapítószöveget úgy formálják, hogy hangsúlyozzák az emberi ellenállást és kreativitást, amely a nehézségek ellenére is megmutatkozik. A kitelepítés tehát nem csupán egy múltbéli esemény, hanem egy katalizátor, amely új utakat nyit meg a társadalmi és kulturális diskurzusban. Az átdolgozott szövegek révén az Illegalisták képesek arra, hogy érzékenyebbé tegyék a közvéleményt a kitelepítettek sorsára, miközben saját identitáskeresésük történetét is elmesélik. Ez a folyamat nemcsak a múlt feldolgozását segíti, hanem a jövő lehetőségeit is megteremti, ahol a kitelepítés tapasztalata nemcsak fájdalmas emlék, hanem inspiráló erőforrás is lehet. Az Illegalisták által létrehozott új narratívák így nemcsak a kitelepítés élményeit idézik fel, hanem egy új, egyesítő történetet is alkotnak, amely mindannyiunk számára tanulságos lehet.
Az "Illegalisták" című mű egy izgalmas és sokszínű világot teremt, ahol az előzmények és a folytatások szorosan összefonódnak. E könyvek párhuzamosan futó történetei nem csupán egymásra épülnek, hanem mélyebb kapcsolatokat is ápolnak, amelyek révén gazdagítják a cselekményt és a karakterek fejlődését. Az "Illegalisták" világában egyes szereplők sorsa más könyvekben is visszatér, ezzel teremtve meg a különböző történetszálak közötti összefonódást. Minden egyes fejezet újabb rétegeket ad a karakterek személyiségéhez, miközben felfedik a múltjukat és a jövőbeli kilátásaikat. Az olvasó felfedezheti, hogyan hatnak egymásra a történetek, és hogyan formálják a döntéseik a közös narratívát. Ez a párhuzamos könyvstruktúra lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a különböző nézőpontokból ismerje meg a világot, és mélyebben belemerüljön a karakterek belső vívódásaiba. Az "Illegalisták" nem csupán egy történet, hanem egy összetett univerzum, ahol a szálak összefonódása újabb és újabb meglepetéseket tartogat. Az előzmények és folytatások összjátéka pedig garantálja, hogy az olvasó mindig újabb részleteket fedezzen fel, és mélyebb kapcsolatba kerüljön a szereplőkkel.
Bethánia: A Lélek Újjászületésének Költeménye és Lázár Feltámasztásának Misztériuma Bethánia városa nem csupán egy földrajzi hely, hanem a hit és a remény szent színtere, ahol a szellemi útkeresés és a csodák találkoznak. Itt találkozik a fájdalom és a megváltás, a végső búcsú és az újjászületés. A város története, különösen Lázár feltámasztásának eseménye, mélyen beleivódott a vallási és kulturális hagyományok szövetébe, mint egy spirituális ars poetica, amely a hit erejét és a lélek mélységeit hirdeti. Lázár, akit a halál sötét birodalmába zárt a végzet, nem csupán egy ember, hanem a remény szimbóluma. Jézus érkezése, aki barátját visszahozza az életbe, nem csupán egy csoda, hanem a mindennapi életben megélt hit megtestesülése. Az esemény magában hordozza a kérdést: Mi az élet valódi értelme? A halál csupán a vég, vagy csupán egy új kezdet kapuja? Bethánia szellemisége arra ösztönöz minket, hogy mélyebben kutassunk a lélek titkai után. Az itt megélt élmények és a csodák fénye rávilágít arra, hogy a hit nem csupán vallásos kötelesség, hanem a létezés alapja, amely összeköti az embereket a transzcendenssel. Lázár feltámasztása az élet és a halál határvonalán egy olyan üzenetet hordoz, amely arra tanít, hogy sosem késő újra kezdeni, hogy a remény mindig ott van, ahol a szeretet lakozik. Bethánia tehát nem csupán egy történet, hanem egy életérzés, amely arra hív minket, hogy keressük meg a saját utunkat a spirituális megújulás felé, és merjünk hinni a csodákban, még a legnehezebb időkben is. A feltámadás nem csupán Lázár története, hanem mindannyiunké, akik a remény szárnyain szeretnénk felemelkedni a mindennapi kihívások felett.
4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal
5. Anyaország és Csonkaország Az anyaország fogalma mélyen gyökerezik a nemzeti identitásban, a kultúrában és a történelmi tapasztalatokban. Azok számára, akik elhagyták szülőföldjüket, az anyaország mindig egyfajta szent hely, ahova visszatérhetnek emlékekkel és nosztalgiával. Ez az a föld, ahol a gyökereik találhatók, ahol az első lépéseiket tették, és ahol a családi kötelékek mindennél fontosabbak. Ezzel szemben Csonkaország, ahogy sokan nevezik a történelmi és politikai határok által megcsonkított területeket, egyfajta fájdalmas emlékeztetője a múlt traumáinak. Az emberek, akik ezekben a régiókban élnek, gyakran érzik a hiányt, a meg nem valósult lehetőségeket, és a széttagolt közösség okozta szomorúságot. Csonkaország nem csupán egy földrajzi fogalom, hanem érzelmi töltettel bíró szimbólum is, amely a vágyat fejezi ki a teljesebb, összetartóbb identitás után. E két fogalom találkozásában sokszor feszültségek és ellentmondások keletkeznek. Az anyaország szeretete és a csonkaország okozta fájdalom együtt él a szívünkben, formálva az identitásunkat és a jövőnket. A múlt és a jelen összefonódik, miközben keressük a válaszokat a jövő kérdéseire. Mindezek tükrében nem csupán a földrajzi határok, hanem a kulturális és érzelmi kötelékek is fontos szerepet játszanak az életünkben.
6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága
7. A szexualitás és a szétvert fejek: Hogyan mesél a test a történelemről? A test, mint a történelem élő krónikása, számos titkot rejt magában. A szexualitás, mint az emberi lét egyik alapvető aspektusa, nem csupán a személyes identitásunk kifejeződése, hanem a társadalmi normák és kulturális változások tükre is. A testünk formája, a bőrünk színe, a hegeink és a sérüléseink mind-mind árulkodnak a múltunkról, a harcainkról és a győzelmeinkről. A szétvert fejek képe, amely a háborúk és konfliktusok brutalitását idézi, emlékeztet arra, hogy a test nem csupán a szexualitás színtere, hanem a társadalmi feszültségek és a hatalmi struktúrák küzdőtere is. A testünk tehát nem csupán biológiai entitás, hanem a történelem élő, lélegző dokumentuma, amely folyamatosan mesél nekünk a múlt bonyolult szövetéről.
8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés?
9. A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most?
A regény aktualitásait a múlt és a jelen közötti szoros kapcsolat révén tárja elénk. A főszereplők belső vívódásai és emlékei nemcsak a saját történeteiket formálják, hanem tükrözik a társadalmi és kulturális jelenségeket is. A múlt eseményei, tapasztalatai és tanulságai folyamatosan hatnak a jelen életére, így a regény folyamatosan párbeszédet folytat a történelem és a személyes identitás között. Az aktualitásokról való beszéd nem csupán a cselekmény szintjén jelenik meg, hanem a karakterek belső monológjaiban és interakcióikban is. A múlt emlékei és a jelen kihívásai egyaránt formálják a szereplők döntéseit, miközben a regény folyamatosan emlékeztet arra, hogy a valódi értékek és jelentések a belső világunkban keresendők. A szöveg így egyfajta introspektív utazásra hív, amely lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük, hogyan alakítják a múltbeli élmények a mai identitásunkat és választásainkat.
