Sidlovics Gábornak a Sztárbox nem csupán egy életre szóló kalandot hozott, hanem egy teljesen új életstílus kezdete is volt.
A zenész, noha a ringben nem tudta megverni ellenfelét, még mindig tele van lelkesedéssel, és kitartóan figyelemmel kíséri a mérkőzéseket.
- A Sztárboxnak rengeteg pozitív hatása és tanulsága volt - nyilatkozta a Vasárnapi Blikknek a 49 éves zenész, aki a nehézsúlyúak negyeddöntőjében a színész-rendező Noé Viktorral mérkőzött meg, azonban vereséget szenvedett el. - Ha nem láttam volna meg a meccset legalább hatvan alkalommal, akkor egyszer sem. Elképesztő, hogy az ember közel egy évig készül, gyakorol, és amikor a pszichés állapota nem a legjobb, akkor a tudása csupán húsz százalékát tudja megvalósítani a ringben. A bunyó révén olyan dolgok váltak a részemmé, amelyek jót tettek nekem: fantasztikusan érzem magam a bőrömben, fitt vagyok, tele energiával és ambícióval. Ilyenkor egy kicsit sajnálom, hogy a nap csak 24 órából áll. Továbbra is figyelemmel kísérem a Sztárbox eseményeit, és ha lehetőségem adódik, személyesen is ellátogatok a meccsekre. Már el sem tudom képzelni az életemet anélkül, hogy ne csinálnám, hiszen most is egy intenzív dupla edzés után beszélgetünk.
Sidlovics Gábor a szeptemberi mérkőzés után újra a zenére összpontosít, és az otthoni házi stúdiójában három új dalt már is elkészített.
- Annyira egyfókuszú ember vagyok, hogy csak a versenystressz után tudtam erre összpontosítani. Érdekes, hogy a különböző lelkiállapotok hogyan hatnak a teljesítményünkre. Tudom, sokan találgatják, hogyan folytatom a pályafutásomat. Elárulhatom, hogy nem csatlakozom egy meglévő zenekarhoz, hanem saját projektet hozok létre. A részletekről egyelőre még nem szeretnék beszélni, de a stílusa nyilván hasonló lesz, mint amilyen eddig volt, valahol a Tankcsapda és a Zanzibár között. Sosem húztam nagyon merev határokat. Izgatott vagyok, hogy tetszik-e majd az embereknek, és nagyon várom, hogy megmutathassam. Még idén be is mutatjuk az első dalt. A zenekar tagjai már megvannak, de egyelőre nem tesszük publikussá a neveket - fogalmazott sejtelmesen Sidi, aki továbbra is Debrecenben él. Ide köti minden, de előfordul, hogy nagyon messzire is elutazik egy új szenvedély miatt.
A 14 éves lányom és a 12 éves fiam mindig is a legfontosabbak számomra. A zene és a boksz mellett egyre inkább vonz a világ azon dimenziója, amely nem kézzelfogható, vagyis a spiritualitás. Folyamatosan kutatom ezt a területet, és ha szükséges, akár messzire is elutazom – például már jártam a brazil dzsungelben, ahol izgalmas élményekkel gazdagodtam. Nemrégiben YouTube-csatornát indítottam, és az egyik fesztiválon már egy önálló előadást is tartottam a témában. Számomra hatalmas élmény volt megosztani ezeket a gondolatokat másokkal. Olyan ez a világ, hogy minél többet tanulmányoz az ember, annál inkább ráébred, mennyire keveset tud valójában.
