A Komáromi Nagygyűlés örökségének továbbvitele érdekében egy polgári társulás vállalkozik a feladatra. Céljuk, hogy megőrizzék és népszerűsítsék a helyi közösség hagyományait, értékeit, valamint az esemény szellemiségét. Az elkötelezett csoport számos pro
A közelmúltban sikeresen létrejött a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a déli régiók magyarlakta önkormányzatai intézményi keretek között képviselhessék érdekeiket. Ez a lépés új fejezetet nyithat a közösségi együttműködésben és az önkormányzati munka hatékonyságában.
A társulás létrejöttét másfél évig készítették elő, miután tavaly januárban, a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulóján tartott emlékkonferencián kiderült, lenne igény egy hasonló intézményre. Az alapítók egyben politikai szereplők is: Őry Péter a Pro Civis elnöke, egyben a Magyar Szövetség alelnöke, Domin István Izsát vezeti polgármesterként, Somogyi Alfréd pedig a Szövetség a Közös Célokért vezetőjeként ténykedik, amely pozícióban egyébként Gubík László jelenlegi pártelnök helyét vette át. A társulás elvileg etnikai alapon tömörítené a magyarok lakta községeket, de nem párthoz köthetően működne.
Az 1994 januárjában rendezett komáromi nagygyűlés a szlovákiai magyar közösség történetének egyik mérföldköveként vonul be, hiszen jelentős hatással volt a közgondolkodás alakulására. E jeles eseményen körülbelül három és fél ezer polgármester, politikai vezető és érdeklődő gyűlt össze, hogy együtt kifejezzék véleményüket az önkormányzatok szerepéről, az önrendelkezés jelentőségéről, valamint a szlovákiai magyarság alkotmányos helyzetéről. Az összejövetel célja a közös fellépés és a hangzatos követelések megfogalmazása volt, amelyek a közösség jövőjét hivatottak formálni.
Bár a közös képviselet jelentőségéről széleskörű konszenzus alakult ki, az önkormányzati szinten az önszerveződés mélyebb kibontakozására nem került sor, ezért a kezdeti célok relevanciájukat vesztették. Az elkövetkező években csupán helyi érdekvédelmi csoportok jöttek létre, míg az egységes Magyar Koalíció Pártja a magyar polgármesterek nevében (is) folytatta politikai tevékenységét, miközben a parlamenti munkát végezte.
A nagygyűlés harmincadik évfordulóján tartott komáromi emlékkonferencián, amelyen a volt tisztviselők mellett jelenlegi polgármesterek is részt vettek, ismét felmerült egy önálló társulás létrehozásának ötlete. Bár egy újabb nagygyűlés a jelenlegi társadalmi viszonyok között aligha lenne megszervezhető hasonló sikerrel, mint az 1994-es rendezvény, egy társulás megalakításához és működtetéséhez már kedvezőbbek a feltételek. A Magyar Szövetség már másfél évtizede a parlamenten kívül politizál, az etnikai politikai érdekképviselet pedig gyenge.
A bejegyzett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás több célt is megfogalmaz az alapító dokumentumaiban. Szeretné elérni többek között a szlovákiai magyar önkormányzatiság fejlesztését, képviselni az önkormányzatok közös érdekeit a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra, vagy a finanszírozás területén.
Őry Péter lapunknak elmondta: a magyarok lakta települések érdekei jelenleg is nagyban egybevágnak, és az önkormányzatok finanszírozásától a nyelvhasználatig rengeteg területen működhetnek együtt. A Csallóközcsütörtök polgármestereként is ténykedő tisztviselő szerint a testületi fellépés haszna olyan konkrét ügyekben is megmutatkozhat, mint például a szőlőültetvényeken terjedő aranyszínűsárgaság-járvány. Mivel a kormány ismételten napirendre veszi az önkormányzatok finanszírozását, ezen ügy kapcsán is közösen léphetnének fel a magyar települések.
A nagygyűlés évfordulójára szervezett emlékkonferenciát követően Őry és - akkor még a SzaKC elnökeként ténykedő - Gubík László is több településsel egyeztetett a teendőkről, terepen próbálták felmérni, mekkora az igény a kezdeményezésre, és pontosan milyen módon is működhetne egy hasonló társulás.
Most, hogy már bejegyezték, első körben a magyarok lakta települések polgármestereit célozzák meg: az érintettek az alapszabályt, a belépési nyilatkozatot, az önkormányzatok a határozati mintát is készhez kapják. Mivel több helyen nem feltétlenül van szándék az érintett települések beléptetésére, a magánszemélyek részére is lehetővé válik a belépés. A megyei képviselőket a következő körben szólítják meg, a dokumentumok az onkormanyzas.sk weboldalon is hozzáférhetőek.
Őry szerint a társulás várhatóan januárban vagy februárban tartja meg alakuló ülését. Ezen a jelentős eseményen fog kiderülni, hogy kik fogják irányítani a társulást a jövőben, valamint milyen felépítést kap a belső struktúra.
