A Parajdi bányakatasztrófa: komoly mulasztások és a veszélyek alábecsülésének következményei.
A román kormányfői hivatal ellenőrző bizottsága befejezte a vizsgálatát, és arra a megállapításra jutott, hogy a Korond-patak esetleges áradása előre látható volt, ennek ellenére az érintett hatóságok nem minősítették ezt közvetlen veszélyforrásnak.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem csupán alábecsülte a parajdi sóbányában fennálló vízbetörés kockázatát, hanem a lehetséges következményeket is figyelmen kívül hagyta, amelyek a sólelőhelyre gyakorolt hatását illették. Ezt a megállapítást tette szombaton közzétett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
A vizsgált intézmények által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a Korond-patak elöntheti a bányaterületet. Ennek ellenére a Salrom folyamatosan figyelmen kívül hagyta a helyzet súlyosságát, és nem tekintette közvetlen fenyegetésnek a kockázatokat.
Az állami vállalat műszaki és szervezési tervei hiányolták a megfelelő stratégiai keretet a lelőhely, a tárnák és a berendezések védelmének biztosításához. Az intézkedések nem a kockázatok minimalizálására összpontosítottak; inkább karbantartási és sürgősségi beavatkozásokra korlátozódtak. A jelentés szerint nem valósultak meg olyan beruházások, amelyek a sóbánya tartós védelmét szolgálták volna. Az éves sókitermelési tervek elfogadása is csupán formai aktusnak bizonyult, és az alkalmazott műszaki eljárások nem álltak jól meghatározott, egységes műszaki normákon, ami megnehezítette a teljesítmény mérhetőségét.
A Salrom 2021 és 2024 közötti költségvetési adatai alapján megállapítható, hogy a vállalat rendelkezett a védelmi intézkedésekhez szükséges anyagi forrásokkal, így lehetősége lett volna elvégezni a bánya védelmét szolgáló beavatkozásokat – állította a vizsgálóbizottság. Az ellenőrök azonban számos hiányosságra is felhívták a figyelmet:
A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az illetékes minisztériumok és állami hatóságok számára a bányaszerencsétlenség következtében kialakult helyzet hatékony kezelésére. Javasolja a Salrom vezetőségének visszahívását, valamint a vezetőtanács és más, a helyzetért felelős személyek jogi felelősségre vonását. Emellett kiemeli a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok módosításának szükségességét is.
A román állami tulajdonú parajdi sóbányában május hónapban ismételten áldozatul esett a felette folyó Korond-patak vize. Az árhullám néhány nap leforgása alatt teljesen elárasztotta a bánya minden egyes zugát. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt, amit korábban évente százezrek látogattak meg. Nem csupán a bányászok megélhetése múlik ezen a helyszínen, hanem a település és a környező területek számos vendéglátóipari egységének üzemeltetői és munkavállalói is az itt kialakult turizmusra építették a jövőjüket.
A katasztrófa helyszínén lapunk is kint járt:
