Hogyan vészelhetik át a szántóföldi növények a szárazságot? - Szakértői útmutatók a következő termesztési időszakra A szárazság komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, hiszen a vízhiány jelentősen befolyásolja a növények növekedését és terméshozamát

Az idei mezőgazdasági szezon a szántóföldeken vegyes érzelmeket hozott, hiszen a sikerek mellett meglepetések is bőségesen akadtak. A korai kalászos növények kiválóan teljesítettek, míg a repce hozama a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta. Ezzel szemben a kukorica és a későbbi búzafajták esetében néhány helyszínen csalódottság tapasztalható. De milyen módon lehetne javítani a termés stabilitását? Milyen innovatív technológiai megoldások segíthetnek a gazdáknak a klímaváltozás és a piaci kihívások okozta nyomás kezelésében? Erről beszélgettünk Vázsonyi Lászlóval, a VulcanAgro termékfejlesztési szakértőjével, aki részletesen ismertette a folyékony műtrágyázás előnyeit, a legfrissebb termésnövelő technológiákat, és azt, hogyan lehet sikeresen gazdálkodni a kiszámíthatatlan körülmények között.

A tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy az általunk ajánlott technológia kiemelkedő eredményeket hozhat. Amennyiben a gazdák figyelembe veszik a szakszerű tanácsainkat, az Alföldön a napraforgók termése akár 30-50%-kal is meghaladhatja az átlagot, elérve a 3 tonnás mennyiséget, és mindezt anélkül, hogy alaptrágyát használnának. A siker kulcsa a megfelelő szuszpenziók alkalmazása, amelyek védelmet nyújtanak a növények számára az UV-sugárzás és a túlzott vízvesztés ellen.

Vannak olyan innovatív megoldások, amelyek nem igényelnek többletkiadást a meglévő rendszerekhez képest, mégis jelentősen növelik a termésbiztonságot. Sajnos ezek a hatékony módszerek csak lassan nyernek teret a mezőgazdaságban. Úgy tűnik, hogy a gazdálkodók ódzkodnak az új technológiák alkalmazásától, pedig a klímaváltozás már közvetlen hatással van a munkájukra és a termelésükre.

El kell ismernünk, hogy a száraz éghajlati viszonyok mellett való mezőgazdasági termelés a jövőben is tartósan velünk marad. Ennek érdekében sürgősen és radikálisan át kell alakítanunk a használt technológiákat. A tápanyagokat érdemes folyékony formában alkalmazni, míg a talajművelés során a vízmegtartó megoldásokra kell helyeznünk a hangsúlyt. Olyan növényfajták kiválasztása a cél, amelyek képesek a téli és kora tavaszi csapadékos időszakban is megfelelően fejlődni, miközben a nitrogén felhasználását is csökkentjük. Továbbá fontos, hogy olyan tápanyagokat juttassunk ki, amelyek segítenek megvédeni a növényeket az aszály okozta stressztől, valamint mérséklik a vízvesztést.

Az Európai Unió nem véletlenül vezette be az orosz műtrágyákra vonatkozó vámot. Az európai gyártók jelenleg komoly kihívásokkal néznek szembe, és a termelésük folyamata is akadozik. A keleti országokból érkező dömping, párosulva a megemelkedett energiaárakkal, jelentős versenyhátrányt jelent számukra. Az olcsóbb termékek özöne a piacra komoly nyomást gyakorol az európai termelők helyzetére.

Bár sokan azt gondolnák, hogy az inputanyagok ára nem számít, a valóságban nem elhanyagolható költségekkel járnak, főként a komplex műtrágyák esetében, amikor a nitrogén szerepet játszik. Ez a helyzet könnyen vezethet a nitrogén túlsúlyos felhasználásához, ami különösen veszélyes lehet aszályos időszakokban. Az idei szezon során tapasztalhattuk, hogy a kalászos növények, valamint a kukorica és a napraforgó esetében, ahol kevesebb nitrogént alkalmaztak, meglepően magas termésátlagokat értek el.

Szerintem a piacon elérhető orosz műtrágya sem hatóanyag-tartalmában, sem minőségében nem megfelelő, és ez várhatóan negatívan hat a 2026-os terméseredményekre.

A géppark alkalmas lenne a mostani mennyiség sokszorosának kijuttatására, a kínálat meghaladja a felhasználást. A tárolókapacitás azonban fejlesztésre szorul, mert a folyékony műtrágya különleges tárolást igényel a szilárd, zsákos változathoz képest.

A folyékony technológia működésének megértésében még mindig van lemaradás. Fontos tudatosítani, hogy a folyékony műtrágya nem egyszerűen a szilárd műtrágya feloldása. Gyorsabban hat, és olyan elemeket, valamint szerves anyagokat tartalmaz, amelyekből a talaj jellemzően hiányt szenved. A termelés stabilitását nem a nitrogén mennyisége határozza meg, hanem a talajfolyamatok ismerete. Tudnunk kell, mely tápanyagok javítják a növény stressztűrő képességét, és mitől lesz a talaj biológiailag aktív, így a kijuttatott műtrágyák és termésnövelők hatékonyabbak.