Európai ipar a Holdon? Miért érdemes ott letelepedni? A Hold nem csupán egy égitest, hanem egy új lehetőségek tárháza is, amely számos előnyt rejt magában. Először is, a Hold gazdag ásványi anyagokban, mint például a hélium-3, amely potenciálisan forrad

A világ több űrügynöksége és nagyvállalata készül a Holdon végzett termelő, tudományos és kereskedelmi tevékenységekre. A versenyből az Európai Unió sem akar kimaradni.

Ahogy a világ újra felfedezi a Hold titkait, és az 1960-as évek óta először emberek készülnek visszatérni a felszínére, a nemzetek már most azon mesterkednek, hogyan lehetne kiaknázni a holdi erőforrásokat, legyenek azok a felszínen vagy a mélyben rejtőző kincsek.

Európa, az Egyesült Államok, Japán és Kanada űrügynökségei az Artemis II küldetést egy mérföldkőnek tekintik, amely az első lépést jelenti a 2026 februárjára tervezett indulásával egy állandó holdbázis megvalósítása felé.

Ahogy az ügynökségek egyre inkább a kísérő bolygó felfedezésére összpontosítanak, úgy a magánvállalatok és különböző iparágak is folyamatosan fejlődnek és bővülnek. A következő években a "Hold gazdaság" eszméje körül kiélezett verseny bontakozik ki, amely várhatóan új lehetőségeket és kihívásokat hoz magával.

Az ügynökségek kezdik felállítani azokat az ellátási láncokat, amelyek támogatják azokat a missziókat, amelyek nem igényelnek visszatérést a Földre, és szemüket a jövőbeli településekre vetik a bolygón. Ez a kibontakozó gazdaság a becslések szerint az elkövetkező 20 évben akár 170 milliárd dollárt is érhet, de a fejlesztések felgyorsulása jóval magasabb értékeket is hozhat. De hogy nézhet ki az ipar a Holdon?

A Hold gazdaság egy olyan elképzelt koncepció, amely a Hold erőforrásainak kiaknázására és a bolygóközi gazdasági tevékenységekre összpontosít. A jövőbeli űrkutatási és űrtechnológiai fejlődés révén a Hold lehetőséget nyújt különféle nyersanyagok, például hélium-3, vízjég és más ásványi anyagok kitermelésére, amelyek értékesek lehetnek a Földön és az űrben egyaránt. A Hold gazdasága magában foglalhatja az űrben való bányászatot, az űrkutatási bázisok létrehozását, valamint az űrturizmus fejlődését is. Ezenkívül lehetőséget biztosít arra, hogy az emberi tevékenységek kiterjedjenek a Földtől távolabbra, és új munkahelyeket, iparágakat és innovációkat teremtsenek. Az elképzelés felveti a nemzetközi együttműködés, a jogi keretek és a fenntarthatóság kérdéseit is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbeni Holdbeli gazdasági tevékenységek sikeréhez.

Az Egyesült Államok Védelmi Fejlesztési Ügynöksége (DARPA) bejelentette, hogy támogatja a gazdasági tevékenységek gyors bővítését a Holdon az elkövetkező évtizedben a nemzeti kormányok, űrügynökségek és magáncégek által.

A Holdon zajló gazdasági tevékenységek irányító szerepet tölthetnek be a kommunikációs, navigációs, tranzit és logisztikai szektorok, amelyek célja az űrkutatási küldetések és a robotika fejlődésének támogatása - áll a legfrissebb jelentésben, amelyet az amerikai légierő oktatási központja készített.

Ezek az iparágak támogatnák a Holdon folyó bányászati tevékenységeket, amelyek a jövőbeni Hold gazdaság "horgonya" lennének, amelyre más iparágak épülnek - jegyzi meg a jelentés.

A jelentés alapján a holdi regolit, vagyis a Hold felszínén található kőzetréteg, rendkívül értékes oxigénforrást rejt magában. Emellett olyan ásványi anyagokat is tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a növénytermesztéshez a Hold felszínén. Az Európai Űrügynökség (ESA) hangsúlyozza, hogy ezek az erőforrások kulcsszerepet játszanak a jövőbeli hosszú távú települések fenntarthatóságában.

Az uniós ügynökség szerint figyelemre méltó hélium-3 készletek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a nukleáris energia előállításának biztonságosabb módját fúziós reaktorokban, mivel ez az anyag nem bocsát ki radioaktív hullámzást.

A Párizsi Politechnikai Intézet kutatásai alapján a hélium-3 különleges hatással bírhat a Föld különböző aspektusaira, beleértve a kvantum-számítástechnikát, az MRI képalkotást, valamint a kriogenikát, amely az anyagok viselkedését vizsgálja rendkívül alacsony hőmérsékletek mellett.

Az amerikai űrügynökség, a NASA ambiciózus célként 2030-ra tűzte ki egy fúziós reaktor megvalósítását a Holdon. Ezzel párhuzamosan Kína és Oroszország együttműködve egy 2035-re tervezett reaktor projekten dolgozik, mely a jövő űrbeli energiatermelésének új lehetőségeit nyithatja meg.

Az amerikai légierő oktatási központjának jelentése szerint a tudósok végül az in situ erőforrás-hasznosítás (ISRU) nevű módszert alkalmazzák, amely a helyi erőforrások felhasználását jelenti a Hold bányászati és egyéb iparágainak támogatására, ahelyett, hogy a Földről származó anyagokra támaszkodnának.

A képzelet határtalan, azonban a lehetőségek még korlátozottak.

A jelentés alapján a világ még távol áll attól a vágyott gazdasági modelltől, hiszen számos kihívást kell leküzdeni ahhoz, hogy a Holdon működő kolóniák valóban életre kelhessenek.

Így például a Hold hosszú, körülbelül 14 napos éjszakai periódusa a felszín egyes részein megnehezíti olyan energiaforrások működését, mint a napelemek, amelyek támogatják a missziók kommunikációját a Földdel. A jelentés arra is rámutat, hogy a Hold légkörében lebegő holdpor és a felszín alatt áramló olvadt regolit megnehezítheti a bányászok számára, hogy folyékony oxigént állítsanak elő, ami az élet fenntartásához nélkülözhetetlen az űrgyarmaton.

Európa számos területen tevékenykedik, amelyek középpontjában a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások állnak. A kontinens különböző országai különböző iparágakra összpontosítanak, mint például a technológia, a fenntartható energia, a mezőgazdaság és a turizmus. Emellett Európa aktívan részt vesz a globális kereskedelemben, kutatás-fejlesztésben, valamint a kulturális és tudományos együttműködésekben. A kontinens célja, hogy innovatív megoldásokat találjon a klímaváltozásra, a társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági növekedés fenntarthatóságára. Az európai országok közötti együttműködés kulcsfontosságú a jövőbeli fejlődés szempontjából, hiszen a közös kihívásokra közös válaszok szükségesek.

Az Európai Űrügynökség (ESA) már hosszú évek óta foglalkozik a Hold erőforrásainak kiaknázásának lehetőségeivel. Nemrégiben aláírt egy fontos megállapodást az ArianeGroup-pal, amely a regolit bányászatára és a stratégiai kutatásokra vonatkozik. Ezen kívül a Bizottság is hangsúlyozta a "Európai űrgazdaság" elnevezésű víziójában, hogy kulcsszerepet játszik a tudományos eszközök, a robotika és a mintavételezési technikák fejlesztése a Hold erőforrásainak feltárásában.

Az EU az "orbitális gazdaságra" is összpontosít, ami a Föld körüli alacsony pályán zajló tevékenységeket jelenti, például műholdak fejlesztését, vagy az űrben történő adattárolást.

Az európai tömörülés aktívan részt vesz az ISOS4I misszió megvalósításában, amelynek fő célja, hogy a vállalatok és uniós intézmények számára testre szabott szolgáltatásokat kínáljon az űrkutatás terén a jövőbeni küldetések során. E tevékenységek között szerepelhet az űrhajók üzemanyaggal való ellátása és újratöltése, a műholdak eltávolítása és újrahasznosítása, valamint az űrbeli erőforrások kiaknázása.

A Bizottság optimista elképzelései szerint az ISOS4I program célja, hogy elősegítse a nagyméretű, masszív mesterséges intelligenciával irányított, pilóta nélküli űrplatformok létrehozását és üzemeltetését. A repülés közben kínált szolgáltatások hozzájárulnak az ESA azon ambiciózus céljainak megvalósításához, hogy autonóm űrmissziókat indítsanak a Holdra, a Marsra, valamint esetleg más égitestekre is.

Az ISOS4I küldetést 2030-ra tervezik, de a Bizottság jelentése szerint inkább 2035-re lesz teljesen működőképes.