Figyelemre méltó fejlődések: felfedték, hogy az új, rendkívül gyorsan közelítő csillagközi objektum saját fényt termel. | szmo.hu
Furcsa látogató érkezett a Naprendszerbe: egy fénylő égitest izgalmat keltett a tudományos közösségben.
Avi Loeb, a Harvard egyetem provokatív asztrofizikusa ismét felkavarta a csillagászati közvéleményt: véleménye szerint a Naprendszeren átszáguldó 3I/ATLAS nevű intersztelláris objektum nem a megszokott módon viselkedik, mint egy hagyományos üstökös. Sőt, elképzelhető, hogy valójában egy mesterséges eredetű szerkezet világít ránk a kozmosz sötétjéből.
A NASA által nyilvánosságra hozott felvételek elemzése alapján Loeb és kollégája arra a következtetésre jutottak, hogy az objektum fénye nem a Nap fényének visszaverődéséből származik, ahogyan azt a hivatalos üstökös-besorolás javasolja. A kutató véleménye szerint az objektum nem csupán visszatükrözi a fényt, hanem azt aktívan kibocsátja, ami nem csupán egy figyelemre méltó megállapítás, hanem lehetőséget teremt arra, hogy átértékeljük mindazt, amit a NASA eddig erről az égi vándorról feltételezett.
- emelte ki Loeb legújabb blogbejegyzésében. Ez arra utal, hogy nem egy óriási jégtömegről beszélünk, hanem egy sokkal kisebb, tömör, aktív égitest kapcsán, amelynek fényességét akár egy 100 méternél kisebb átmérőjű forrás is generálhatja.
Ha Loeb számításai pontosak, akkor a 3I/ATLAS mérete lényegesen kisebb lehet, mint ahogyan azt eddig feltételezték. Valójában inkább az Oumuamuához és a Boriszovhoz hasonlítható, amelyek szintén intersztelláris objektumok, mintsem a korábbi elképzelések által sugallt méretkategóriába tartozik.
A hivatalos definíció alapján, ha az adott objektum valóban csupán fényt verne vissza, akkor körülbelül 20 kilométer hosszúságúnak kellene lennie. Ez azonban rendkívül valószínűtlen, állítja Loeb.
Igen, pontosan úgy értette, hogy az, amit szemünk előtt látunk, akár egy mesterségesen irányított idegen űrhajó hajtóműve is lehetne.
"Természetes nukleáris forrás lehet egy szupernóva magjának ritka, radioaktív darabkája - ez azonban extrém ritka" - írja Loeb.
Loeb véleménye szerint ezt az elméletet nem szabad elvetni. Bár ahhoz, hogy valóban komoly hipotézisnek tekinthessük, erősebb bizonyítékokra van szükség, mégis figyelemre méltó, különösen azért, mert az objektum pályája túlzottan "precízen hangolt", hogy mindez csupán a véletlen műve lenne - olvasható a New York Postban.
A 3I/ATLAS épp abban a pillanatban tűnik el a Nap mögött, amikor a legnagyobb közelségbe kerül a Földhöz.
Ráadásul elhalad a Mars és a Jupiter mellett is - mintha stratégiai célpontokat közelítene meg. Loeb nem kertel: ez akár egy felderítő küldetés is lehet egy kíváncsi, intersztelláris intelligencia részéről.
A Harvard tudósa már meg is kérte a NASA-t, hogy a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerájával próbáljon meg
Ezen kívül ajánlja, hogy a Jupiter körüli pályán mozgó Juno űrszonda is próbálja megörökíteni a 3I/ATLAS-t, amikor tavasszal a környékén tartózkodik.
A NASA eközben kitart amellett, hogy a 3I/ATLAS nem több egy üstökösnél. Loeb azonban emlékeztet:
Tehát talán érdemes lenne kicsit fokozottabb figyelmet szentelni a dolgoknak.
