Végül is, hová lett a több mint 400 kilogramm dúsított iráni urán?

Kép: MTI / EPA / Maxar Technologies - Az iszfaháni urándúsító létesítmény, amely a föld alatt helyezkedik el, az amerikai támadást követően, 2025. június 22-én készült.

Irán, miként a Közel-Kelet többi országa, bővelkedik szénhidrogénekben, így valójában az atomenergia elhanyagolható, mindössze 3-4 százalékos szerepet játszik az ország villamosenergia-ellátásában. Ennek ellenére jó pár nukleáris létesítménye van, kutatóreaktorok, az üzemanyagciklushoz kapcsolódó mindenféle berendezések - mutatott rá Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Megjegyezte, hogy Irán atomprogramja az atomsorompó-egyezmény keretein belül elméletileg ellenőrzés alatt áll, azonban a közelmúltban több létesítményéhez nem engedte be a nemzetközi felügyelőket, és lebontotta a safeguards rendszerhez kapcsolódó megfigyelő berendezéseket.

A Fordói földalatti komplexum építése titokban indult, Irán pedig nem tájékoztatta a nemzetközi szervezeteket erről az eseményről. Emellett számos más helyszínen zajlanak olyan tevékenységek, mint a centrifuga fejlesztése, komponensek gyártása és építése, amelyekhez az iráni fél nem mindig biztosította a hozzáférést.

Az, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem rendelkezik hozzáféréssel bizonyos információkhoz, miközben Irán területén olyan tevékenységek folynak, amelyek a békés célú atomprogram keretein belül nem indokolhatók, kétségkívül aggasztó jelenség.

- Emelte ki az atomenergetikai szakértő. Rámutatott, hogy februártól májusig Iránban viszonylag jelentős mennyiségű uránt dúsítottak, és mind a natanzi, mind a fordói létesítményekben felgyorsították a 60 százalékos dúsítás folyamatát.

A rendelkezésre álló információk szerint Irán május végére 408 kilogrammnyi, 60%-os dúsítású uránra tett szert. Ezen a szinten a dúsítási arány már nem indokolható békés célú programokkal, hiszen a 60%-os dúsítású urán nem alkalmazható pozitív, civil felhasználásokra.

Aszódi Attila kiemelte, hogy az európai atomerőművek üzemanyagának dúsítása 4-5 százalékos uránra épül, amelyet a paksi atomerőmű is alkalmaz. Megjegyezte, hogy ez a tény segít megérteni, miért vált idegessé a nemzetközi közösség és az Egyesült Államok.

A szakértő kifejtette, hogy amennyiben az irániak uránalapú atomfegyvert kívánnak létrehozni, elengedhetetlen, hogy a dúsítás szintje elérje a 90%-ot. Azonban fontos megjegyezni, hogy a természetes urán 0,7%-os dúsításától a szükséges 90%-ig vezető úton a munka jelentős részét – körülbelül 90%-át – már elvégezték, hiszen jelenleg 60%-os dúsítottságot értek el. Ezen kívül...

a NAÜ-ellenőrök ebben a pillanatban nem tudják, hogy hol van a 408 kilogrammnyi 60 százalékos dúsítású urán.

Az anyagot hengeres konténerekben tárolják, de itt néhány kisebb méretű konténert kell elképzelni, ami minden további nélkül elférhet egy vagy két autónak a csomagtartójában. Lehet, hogy egy vidéki városban, egy parkolóban áll - jegyezte meg Aszódi Attila.