Orbán Viktor kijelentette, hogy vétóval fog élni, amennyiben az unió újabb fegyverszállítást tervez Ukrajna számára.
A miniszterelnök véleménye szerint az EU-nak is, akárcsak az Egyesült Államoknak, közvetlen kapcsolatokat kellene kialakítania az orosz féllel a tárgyalások során.
Orbán Viktor arra figyelmeztet, hogy vétóval élhet, ha egy új, Ukrajnát támogató uniós fegyverszállítást terveznek - számol be róla a Válasz Online.
A lap birtokában került Orbán Viktor miniszterelnök Antonio Costának, az EU Tanácsának elnökének írt szombat reggeli levele, amelyben a magyar kormányfő arra kéri az elnököt, hogy a március 6-ra összehívott brüsszeli csúcson a tagállamok állam- és kormányfői ne fogadjanak el írásbeli következtetéseket Ukrajnáról.
Az írásbeli következtetések az Európai Unió tagállamainak vezetői által egy-egy csúcsértekezletet követően kiadott határozatok, amelyek alapján az Európai Bizottság intézkedéseket hoz a megfogalmazott célok végrehajtására. Orbán Viktor kifejezte, hogy teljes mértékben elutasítja a tervezet tartalmát, amely szerint a szöveg annyira eltér az általa elvártaktól, hogy nem látja értelmét sem a módosításon való dolgozásnak, sem az arról való tárgyalásnak.
Tehát a miniszterelnök véleménye szerint felesleges is szóba hozni a dolgot, mivel úgyis megakadályozná a megvalósulását.
A tervezet szerint az Európai Unió újabb fegyverekkel támogatná Ukrajnát, egy 20 milliárd eurós új alapkeret keretében. A szöveg első, kiszivárgott változatában többek között légvédelmi rendszerek, lövedékek és rakéták átadásáról van szó. Orbán Viktor levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU inkább az Egyesült Államok politikájához igazodjon, és kezdeményezzen közvetlen tárgyalásokat az orosz vezetés képviselőivel. Az EU többségi kormányai azonban ezt teljesen elképzelhetetlennek találják, különösen az ukrán kormány bevonása nélkül.
A Válasz Online tudósítása alapján Orbán Viktor javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió legfeljebb az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 24-i határozata mellett álljon ki. Ez a határozat általában a háborús felek békekötésére szólít fel, anélkül, hogy Oroszországot agresszornak minősítené vagy elítélné. Érdemes megjegyezni, hogy a BT-határozatról szóló szavazás során az európai országok többsége tartózkodott. Az állandó tagok közül Franciaország és Nagy-Britannia, míg a rotációs tagok közül Dánia, Görögország és Szlovénia foglalt helyet a BT-ben. Az európai országokon kívül a többi BT-tag, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína is támogatta a határozatot.
