A közel-keleti térségben fokozódik a feszültség: az izraeli-jemeni konfliktus újabb súlyosbító tényező lehet a gázai lakosság nehéz sorsában.

A támadások miatt tovább nő a nemzetközi aggodalom, a Gázai övezetben mostanra már több százezren éhezhetnek, de tűzszünet továbbra sincs kilátásban

Két nappal azután, hogy az Irán által támogatott jemeni húti fegyveresek rakétatámadást indíthattak Izrael irányába, vasárnap izraeli légicsapások sújtották a jemeni fővárost, Szanaát - értesült róla a katonai szervezet tévécsatornája. A jelentések szerint az izraeli támadások célpontjai között szerepelt az elnöki palota, egy olajtároló, az erőművek környéke, valamint egy rakétabázis is. A Tel-Aviv melletti Ben Gurion repülőtér irányába kilőtt rakéta, a légierő egyik illetékese szerint, több kisebb robbanótöltetet is magában foglalhatott, amelyeknek a becsapódáskor kellett volna detonálniuk.

A legfrissebb hírek szerint izraeli légicsapás következtében legalább hat ember életét vesztette, míg több mint nyolcvanöt fő megsérült. Az izraeli hadsereg (IDF) hivatalos közleménye alapján a jemeni elnöki palota a fővárosban egy "katonai létesítmény területén" helyezkedik el, ahonnan a húti terrorszervezet irányítja katonai műveleteit. Ez a támadás a gázai háború eszkalációjának újabb szakaszát jelezheti. Abdul Kader al-Murtada, a húti vezetés egy magas rangú képviselője az X közösségi médiaplatformon (korábban Twitter) hangsúlyozta: "Izraelnek tudnia kell, hogy testvéreinket Gázában nem hagyjuk magukra, bármilyen áldozat árán is."

Eközben az izraeli hadsereg múlt hétvégén megkezdte a támadást Gázaváros keleti és északi peremén az övezet "végső elfoglalására". A védelmi erők szerint a művelet "lehetővé teszi a harcok kiterjesztését újabb területekre, és megakadályozza, hogy a Hamász terrorista sejtjei visszatérjenek és újra működni kezdjenek". A hadművelet miatt szeptemberig több tízezer izraeli tartalékosnak kell bevonulnia.

Izrael és Jemen kapcsolatait mélyen gyökerező politikai, vallási és regionális ellentétek határozzák meg. A Vörös-tenger bejáratánál fekvő Jemen (az ország ellenőrzi a stratégiai fontosságú Bab-el-Mandeb szorost) Izrael számára kulcsfontosságú tengeri útvonal. A jemeni zsidók korábban jelentős, közel ötvenezer fős közösséget alkottak az országban, de a negyvenes évek végén az Operation Magic Carpet (Knafei Nesharim, avagy Varázsszőnyeg művelet) keretében tömegesen Izraelbe költöztették őket.

A két ország között ennek ellenére soha nem jött létre hivatalos diplomáciai kapcsolat. Izrael 1948-as megalakulása óta Jemen - valamint annak elődei, Észak-Jemen és Dél-Jemen - folyamatosan ellenséges magatartást tanúsít az izraeli állammal szemben, a palesztinok iránti szolidaritás jegyében. Jemen például nem engedi be területére az izraeli útlevéllel rendelkező vagy izraeli pecséttel ellátott látogatókat.

A két Jemen 1990-es egyesülése után a közvetlen ellenségeskedés hangneme jelentősen enyhült, és bár előfordulhattak titkos vagy alacsony szintű tárgyalási kísérletek, a hivatalos, nyilvános kapcsolatok az izraeliek és a jemeniek között továbbra is hiányoztak. Sőt, a két ország közötti békülés lehetősége talán most még távolabbra került: a gázai-izraeli konfliktus kirobbanása óta a húti lázadók rendszeresen támadják a Vörös-tenger térségében közlekedő izraeli és nemzetközi hajókat, valamint rakétacsapásokat intéznek Izrael irányába – ezeknek a támadásoknak jelentős részét ugyan sikerül elhárítani, de válaszul az izraeli hadsereg célzott akciókkal reagál. Szanaában, a jemeni fővárosban, rendszeresen tartanak demonstrációkat, amelyek a palesztinok támogatásáról vagy Izrael ellen irányulnak, miközben a jemeni kormány humanitárius segélyt is felajánlott a gázai lakosságnak.

A 2014 óta zajló jemeni polgárháborúban a síita iszlám húti fegyveresek, akik az Anszár Alláh néven ismertek (ez a név Isten segítőit jelenti), jelentős befolyást gyakorolnak Jemen nagy részére, miután kivégezték az előző elnököt. Ez a csoport erőteljesen Izrael-ellenes retorikát hirdet, és a gázai konfliktus kirobbanása óta több alkalommal is végrehajtottak rakétás és drónos támadásokat izraeli célpontok ellen. Globálisan az Anszár Alláh nem minősül terrorszervezetnek, azonban Ausztrália 2024-ben a terrorszervezetek listájára helyezte, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is szankciókat vezetett be ellenük.

Idén először májusban érték izraeli támadások Jement: hónap elején az IDF lerombolta a kulcsfontosságú Hudajda kikötőt és egy cementgyárat, ami a hadsereg közlése szerint fegyvergyártásra szolgált; és jelentős károkat okozott Szanaa nemzetközi repülőterében és egy katonai reptérben is gépeket, terminálokat megsemmisítve. Az izraeli haditengerészet pedig először júniusban avatkozott be közvetlenül, ideiglenesen használhatatlanná téve a kikötőt, és ezzel jelentősen megnehezítve az élelmiszersegélyek áramlását a térségben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszrael Katz védelmi miniszter figyelmeztetett, hogy "további súlyos csapások" várnak a hútikra, amennyiben azok folytatják a támadásaikat. Katz hangsúlyozta, hogy az Irán által támogatott hútik számára "nincs menekvés a következmények alól", és ha a Hamász nem hajlandó beleegyezni a háború lezárásába és a túszok szabadon engedésébe, akkor Gázaváros "porig lesz rombolva". Ezzel párhuzamosan a jemeni katonai szervezet kijelentette, hogy folytatja az izraeli hadihajók elleni akciókat, amíg Izrael nem állítja le Gáza ostromát. Az iráni parlamenti képviselők közös nyilatkozata szerint "a jemeni fegyveresek a történelem igaz oldalán küzdenek". Jól látszik, hogy a helyzet egy klasszikus patthelyzetbe került, és a fegyverletétel lehetősége egyre távolibbá válik.

A Gázavárosban, amely jelenleg izraeli támadások kereszttüzében áll, súlyos éhínséghelyzet alakult ki. Az ENSZ élelmezésbiztonságért felelős szervezetének legfrissebb jelentése szerint a helyzet kritikus: több mint 130 ezer, ötévesnél fiatalabb gyermek élete forog kockán a térségben, és a várakozások szerint a helyzet jövő júniusig tovább romlik. A nemzetközi szervezet megállapítása szerint a lakosság egyharmada katasztrofális körülmények között él, ami még inkább aggasztóvá teszi a humanitárius válságot.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által megfogalmazott népirtás-koncepció alapján a szisztematikus éheztetés egy lehetséges népirtási forma, amennyiben azt egy adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával hajtják végre.

A Hamász hétfőn bemutatott egy új, hatvannapos tűzszüneti javaslatot, azonban Izrael legutóbbi nyilatkozatai alapján kizárólag egy átfogó megállapodást lenne hajlandó elfogadni, amely garantálja az összes túsz szabadon bocsátását. Eközben a hírek arról számolnak be, hogy az október 7-i tragikus események során elrabolt több száz emberből már csupán húszan élhetnek.

Netanjahu kijelentései alapján Izrael nem törekszik Gáza elpusztítására, hanem arra összpontosít, hogy megszüntesse a Hamászt, amely jelenleg gyakorlatilag teljhatalommal irányítja a területet és terrorszervezetként működik. Azt is hangsúlyozza, hogy a humanitárius válságért nem az izraeli blokád, hanem a Hamász a felelős, mivel gyakran saját érdekei érdekében manipulálja a segélyszállítmányokat vagy akadályozza azok beérkezését.