A kormány átdolgozta a költségvetést: újabb pénzeső vár a sporteseményekre, a közszolgálati médiára és a NER-hez kötődő filmes projektekről sem feledkeztek meg.
A kormány 2025-ben több mint 40 milliárd forintot von el a bíróságoktól.
A kormány benyújtott egy 84 oldalas módosító javaslatcsomagot a Parlamentnek, amely jelentős változtatásokat irányoz elő a költségvetési tervezethez. A javaslat 200 különböző pontot tartalmaz, amelyeket várhatóan a képviselők a jövő héten esedékes szavazáson elfogadnak.
A jövő héten a Parlament négy rendkívüli ülésnapot fog tartani, ahol a "békeköltségvetés", a választási körzethatárok és az alaptörvény-módosítás kérdéseit vitatják meg.
Természetesen, az elmúlt évtizedben kialakult gyakorlat szerint a kormány ezúttal is figyelmen kívül hagyta az ellenzék által benyújtott közel 400 módosító javaslatot. Ezek a javaslatok nem érintik a költségvetési hiányt, így a jövőbeli tervekben a 2025-ös évre 4122 milliárd forintos deficittel számolnak. Ugyanakkor a piaci elemzések szerint a GDP-hez viszonyított hiány az idei 4,5 százalékról 2026-ra 3,7 százalékra csökkenhet – persze csak akkor, ha a költségvetés teljesíti a túlzott növekedési elvárásokat.
A kormány a meglehetősen szűkös egészségügyi, szociális kiadások ellenére
Még az utolsó pillanatokban is számos milliárd forintot irányítottak át kormányzati épületek fejlesztésére és felújítására.
A módosító javaslatok alapján egyértelművé vált, hogy a korábban befejezettnek vélt parlamenti felújítás nemcsak hogy folytatódik, hanem el is kezdődik a "II. ütem" tervezése.
A jövő évi parlamenti felújítási költségvetést 6 milliárd forinttal csökkentették, azonban ennek ellenére is 28 milliárd forint áll rendelkezésre a projektek megvalósítására.
A kormány 20 milliárd forintot szánt olyan beruházásokra, amelyek konkrét részletei még nem kerültek nyilvánosságra.
Eközben a vagyonértékesítési bevételek összegét 60 milliárd forinttal, összesen 160 milliárd forintra növelték. A döntés mögött az áll, hogy jövőre várhatóan több kormányzati ingatlan kerül értékesítésre, azonban a konkrét részletekkel egyelőre nem álltak elő.
Novemberben a hiány kisebb lett a vártnál, és egyelőre nem lehet tudni, mit tartogat az év vége.
A hírek szerint a jövő év során a Nemzetgazdasági Minisztérium és kapcsolódó intézményei új, modern irodaházakba költöznek, ami azt jelenti, hogy bizonyos minisztériumi épületek kiürülnek. A kormány 119 milliárd forintos összeggel támogatja Tiborcz István és Garancsi István cégeinek új irodák kialakítását.
A kormány újabb nyolc milliárd forinttal támogatja a mogyoródi Forma-1 pálya működését, így a Hungaroring Zrt. működési költségei jövőre elérik a 27 milliárd forintot az adófizetők számára. Az indoklás szerint ez a kiegészítő támogatás nem kifejezetten a Forma-1-es versenyekre, hanem a MotoGP gyorsasági motorversenyek lebonyolításához szükséges. Az állami tulajdonú mogyoródi cég az elmúlt három évtizedben – a mai árak figyelembevételével – több száz milliárd forintot költött el anélkül, hogy bármikor is jelentős nyereséget tudott volna felmutatni. Miközben Mogyoródra plusz 8 milliárd forint érkezik, a vasútfejlesztésre csupán 2 milliárd jut, amely összeg a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának felújítását szolgálja.
A kormány jövőre 199 milliárd forintot költ el erre a pénztemető programra.
A kormány módosító javaslatai révén a bíróságok és a Kúria személyi kiadásait 43 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a kezdetben előterjesztett összeghez képest. Az indoklás szerint a Bíróság és az Ügyészség által benyújtott költségvetési tervezet magasabb illetményalap-emeléssel számolt, mint ami a bérmegállapodásban rögzített szint. A javasolt módosítás ezt az emelést a megállapodás szerinti szintre állítja vissza. Ezzel szemben a kormány 29,6 milliárd forinttal növeli, így összesen 379 milliárdra emeli a szociális célú, nem állami fenntartású szolgáltatások támogatását. Ez az összeg kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének finanszírozására szolgál, ami jól mutatja, hogy a szektorban hányan dolgoznak minimálbéren.
Az Orbán-kormány a költségvetési forrásokat inkább a NER rendszerének és az akkugyárak fejlesztésének irányába tereli, ahelyett, hogy az egészségügy és az oktatás területére fektetne be.
Az egyik legkiemelkedőbb és egyedi átcsoportosítás a Batthyány-Strattmann László Közalapítvány esetében tapasztalható, amely 45 milliárd forintos többlettel rendelkezik.
A kormány tervei szerint a közalapítvány látná el a jövőben a biztosítási alapon - nem csak méltányossági alapon - igényelhető jellemzően nagy értékű gyógyszerterápiás ellátások támogatását. Eddig ezt a feladatot állami alkalmazottak látták el, most a kormány ezt is kiszervezi egy alapítványba. A 45 milliárdot az Egészségbiztosítási Alaptól veszi el, vagyis nincs szó plusz pénzről az egészségügy számára.
A kormány úgy döntött, hogy elengedhetetlen a "közmédia" költségvetési támogatásának növelése.
Az eredeti 132 milliárd forint helyett a jövő évben az állami média számára várhatóan 141 milliárd forintos költségvetési támogatás áll majd rendelkezésre.
Az emelés mögött talán csak a kormány magyarázata tűnik pofátlanabbnak: a módosítás célja a "közszolgálati tevékenység színvonalának emelése érdekében a rendelkezésre álló források növelése."
A politikai támogatások sorába tartozik az az 5 milliárdos plusz, amit a Lánczi András elnök által vezetett - de inkább Schmidt Mária által fémjelzett - Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány kap a működésre.
Jövőre is folytatódik a NER filmipari tevékenységének támogatása, hiszen az utolsó pillanatban 10 milliárd forintot biztosítanak a kulturális tárcának a „történelmi filmek megvalósításának elősegítésére”. Emellett a sportrendezvényekre is rendszerint külön forrásokat különítenek el, így a következő év sem marad el ezen támogatásoktól.
Az eredeti 22 milliárd helyett most már 37,5 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság kétségeit fejezte ki az Orbán-kormány által felvázolt terv iránt, és 2027-re tűzte ki a célját az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatban.
A kormány nem igazán hisz a forint erejében?
A kormány bizalmatlansága a forint iránt nyilvánvalóvá vált azzal, hogy januártól a diplomaták devizaellátmányát már nem forintban, hanem amerikai dollárban határozzák meg. Egyértelmű lett volna, hogy egy európai uniós tagállam, amely a csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, az EU hivatalos pénznemét alkalmazza a költségvetési keretek meghatározásakor. Ennek ellenére a kormány más utat választott, ami furcsa kérdéseket vet fel a forint jövőjével kapcsolatban.
