A kormány jelentős összegeket, akár százmilliókat is, kifizet a Világjátékokon elért érmek után.

Az olimpiai évek során a nyár egyik legkiemelkedőbb eseménye a sportok nemzetközi ünnepe, amely szinte egy hónapon át egyesíti a világot. 2024-ben például a varázslatos Párizs ad otthont ennek a nagyszabású rendezvénynek, míg 2028-ban az Egyesült Államok lép színre mint házigazda. Míg az olimpia fogalma mindenki számára ismerős Magyarországon, sokan nincsenek tisztában a cikkünk megjelenésekor éppen zajló Világjátékokkal, melyek szintén jelentős sportesemények, de sokkal kevesebb figyelmet kapnak a média és a közvélemény részéről.

Négyévente rendezik a nem olimpiai sportágak versenyét, a házigazda ezúttal a kínai Csengduban. Ezen augusztus 7. és 17. közt 72 magyar sportoló szerepel, ők egészen szerteágazó területeken versenyeznek: a Nemzeti Versenysport Szövetség honlapján elérhető lista alapján például búvár- és uszonyosúszásban, drónsportban, életmentésben, maratoni kajakban, sárkányhajóban, kick-boxban és ju-jitsuban is.

Eredményekből pedig nincsen hiány, hiszen Magyarország hatodik az éremtáblázaton, 10 arany-, 8 ezüst-, és 5 bronzérmet is megszereztek az indulók, de több világrekord is született: Törőcsik Zsófia szabadtüdős búvárúszásban, míg Kiss Nándor a 400 méteres felszíni úszásban javította meg a csúcsot.

A magyar küldöttség jó szereplését nem lehet vitatni, arra viszont kíváncsiak voltunk, hogy mennyire éri meg mindez a sportolóknak, összehasonlítva például egy olimpiai szerepléssel.

Nincs szükség találgatásra, hiszen mindkét világverseny kapcsán a 200/2013. (VI. 13.) kormányrendelet, amely az "egyes kiemelkedő sporteredmények állami jutalmáról" szól, az irányadó. Ez a rendelet a rendezőszervezetek által meghatározott kritériumok alapján szabályozza a díjazást. Az olimpiai részvételek esetében a következő nettó összegek kerültek megállapításra:

A legutóbbi párizsi olimpián a magyar csapat 178 sportolóból állt, és összesen 19 érmet hozott haza. Az érmek eloszlása a következőképpen alakult: 6 arany, 7 ezüst és 6 bronz. Az érmes sportolók díjazására összesen 792,9 millió forintot fordítottak.

Ezzel szemben a Világjátékok esetében a csapat a rendelet szerint lényegesen szerényebb összeggel számolhat:

A megszerzett 23 éremre kifizetendő díjazás nagyjából 357,31 millió forintjába kerül majd az államnak.

Összességében megállapítható, hogy a legutóbbi olimpián egy megszerzett érem körülbelül 41,7 millió forint értékű díjazást jelentett, míg a Világjátékokon a sportolók átlagosan csupán 15,5 millió forintot kaptak volna.

Fontos megjegyezni, hogy a díjazási különbség nem a versenyzők sportteljesítményét minősíti, a Világjátékokon elért jó szereplés az adott sportágakon belül rendkívül komoly eredmény. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nem olimpiai sportok közönségelérése lényegesen alacsonyabb, szűkebb réteg követi figyelemmel azokat.