Sulyok Tamás határozott lépéseket tett, és egyetlen nap leforgása alatt két törvényt is elutasított a Parlament számára.

Az államfő most először gyakorolta vétójogát, és két nemrégiben elfogadott jogszabályban is felfedezett olyan jogi hiányosságokat, amelyek miatt nem készül aláírni őket. E helyett visszaküldte a jogszabályokat a törvényhozás számára.

Hivatalba lépése után 9 hónappal, december 20-án élt először Sulyok Tamás államfő az egyik legfontosabb elnöki jogkörrel, a vétójogával - rögtön kétszer is. A köztársasági elnök még az őszi parlamenti ülésszak végén, a decemberi hajrában elfogadott, két nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló jogszabályt azért nem hajlandó aláírni, mert indoklása szerint azokat súlyos jogtechnikai mulasztást vétve fogadta el az Országgyűlés, így javasolja, hogy azokat ismét tárgyalják, és újra szavazzanak róluk.

Az államfő elődje, a kegyelmi botrányba belebukott és lemondott Novák Katalin helyét március 5-én vette át a Sándor palotában, és az elé kerülő, az Országgyűlés által elfogadott törvényeket mindig aláírta, egészen mostanáig. Ezúttal két nemzetközi szerződést hatályba léptető jogszabály akadt fenn a jogász végzettségű elnök szűrőjén. Az egyik az EU tagállamai és Kirgizisztán közötti partnerségi megállapodásról szóló törvény, a másik a polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény módosítása volt.

Sulyok Tamás március 5-én elsőként írta alá a svéd NATO-csatlakozásról szóló, hosszú hónapok óta halogatott törvényt. Ezt követően további 86 jogszabályt is szignózott, egészen addig, míg decemberben rábukkant két olyan törvényre, amelyek kapcsán élt a köztársasági elnök Alaptörvényben megfogalmazott legfontosabb jogkörével, a vétó jogával. Az államfőnek egyébként két lehetősége van, ha olyan törvénytervezet kerül elé, amely jogi vagy tartalmi szempontból nem felel meg az elvárásainak:

Sulyok Tamás vétói az első, enyhébb kategóriába sorolhatók, ami azt jelenti, hogy csupán politikai vétót gyakorolt. Ez nem utal súlyos alaptörvény-ellenességre a jogszabályokban. Valójában nem is tartalmi kifogásai voltak, hanem inkább jogtechnikai jellegű észrevételei, amelyek a jogszabályok elfogadásának módját érintették. Az államfő érvelése során hangsúlyozta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatos módosítások lényeges változásokat hoztak a szövegekben, ami megakadályozta a képviselők számára, hogy alapos és megfontolt döntést hozzanak.

Ez a két vétó tehát könnyen orvosolható majd a várhatóan február végén újra összeülő Országgyűlés által, hiszen a módosításokról csak újra kell szavazni. Persze az államfői vétók száma amúgy sem mond sokat, ha nem tudjuk, milyen konkrét törvényekről van szó, ráadásul - mint Novák Katalin és Áder János esetében is láttuk -, sokszor beszédesebb, hogy mit írtak alá. Ha mégis pusztán a számokat nézzük, akkor Göncz Árpád két elnöki ciklusának 10 éve alatt például kevés, 10 törvényt vétózott meg.

Mádl Ferenc elnöki tevékenysége alatt aktívan élt különleges jogkörével, hiszen 2000 és 2005 között összesen 19 alkalommal vétózott. Ezt követően Sólyom László vette át a stafétát, aki rekordot döntött: 2005 és 2010 között 47 törvényt utasított el, ezzel egyedülálló teljesítményt nyújtva. Schmitt Pál viszont nem tudta teljesíteni ötéves ciklusát, hiszen 20 hónapnyi hivatali idő után plágiumbotrány miatt távozott a posztjáról. Érdekesség, hogy ő hivatali ideje alatt egyszer sem élt a vétó jogával. Ígéretét betartva...

a törvényhozásnak "nem gátja, hanem motorja" kíván lenni, ennek megfelelően minden elé kerülő jogszabályt aláírt.

A Schmitt Pált követő Áder János elnöksége alatt 45 alkalommal döntött úgy, hogy nem írja alá a neki benyújtott törvényeket. Érdekes módon az Országgyűlés a visszaküldött 37 jogszabályból csupán 18-at módosított, ami a számok alapján kevesebb mint a felét jelenti. Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő 8 törvény közül négy esetben történt végül módosítás, míg három törvényt úgy fogadtak el újra, hogy figyelmen kívül hagyták a testület ajánlását, egy jogszabály pedig minden szempontból megfelelt az Ab elvárásainak.

A hivatali idejét még be sem fejező Novák Katalin eddig összesen öt alkalommal élt vétójogával. Két esetben a Sulyok által mostanihoz hasonló, nem túl jelentős politikai vétót emelt nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban. Ezen kívül egy harmadik alkalommal az Országgyűlésnek visszaküldött egy törvényt, amely a 2023-as panasztörvényre vonatkozott. Ekkor a törvényhozás figyelembe vette Novák aggályait, és teljesen eltávolította az újra elfogadott törvényszövegből azt a részt, amely...

A kormány egy államilag fenntartott névtelen feljelentő- és panaszládát indított volna, hogy megvédje a "magyar életmódot" a "genderpropaganda" állítólagos veszélyeitől. Az intézkedés célja, hogy a polgárok számára lehetőséget biztosítson arra, hogy anonim módon jelezzék, ha szerintük valami ellentétes a hagyományos értékekkel és normákkal. Ezzel a lépéssel a kormány a társadalmi stabilitás megőrzésére és a nemzeti identitás védelmére törekedne.

Novák Katalin két további esetben az Alkotmánybírósághoz fordult - mindkét, általa kifogásolt jogszabály Lázár János miniszterhez köthető. Az egyik az állami beruházásokat érintő törvény volt: Novák vétója nyomán az Ab is megállapította, hogy az jogsértő, végül kiigazítva fogadta el az Országgyűlés újra. Azóta Lázár János hatalma viszont tovább nőtt egy friss, idén decemberi törvénymódosítással, mert ahogy a HVG felhívta rá a figyelmet,

a közbeszerzési szabályokba beleavatkozó generális új előírás lényegében korlátlan, objektív szempontoktól mentes vétójogot ad Lázár János kezébe - minden, költségvetési vagy uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetén.

Novák Katalin második alkotmányossági vétója nyomán a Lázár-féle kastélyprivatizációs törvény is hasonló sorsra jutott, mint a beruházási törvény. A köztársasági elnök a nemzeti vagyon védelmét szolgáló garanciák hiányát hangsúlyozta, amit követően a miniszter szokatlanul heves reakcióval válaszolt, kijelentve, hogy Novák lépése "gyávaságot és régi kommunista reflexeket" tükröz. Azonban az Alkotmánybíróság később Novák álláspontját támogatta, így az Országgyűlés végül "javított kiadásban" fogadta el a törvényt.