A különleges növényfajták termesztése új lehetőségeket kínálhatna a hazai mezőgazdaság számára - Magyar Mezőgazdaság
Csökken az önellátási szint, elhanyagoltak az öntözőrendszerek, a klímaváltozás is egyre nagyobb gondokat okoz, keresni kell a munkaerőt. Mindez azt eredményezi, hogy versenyképességben is elmarad a szlovákiai agrárium.
Az országot évek óta gyötrő folyamatos problémák kerültek terítékre, amikor a szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők, valamint a burgonya- és bortermelők november végén találkoztak Ürményben (Mojmírovce), Nyitra közelében.
A mára már teljesen elszlovákosodott falu szélén álló, szálláshelyként felújított kastély falán egy figyelemfelkeltő tábla hirdeti, hogy a Magyar Királyság első lóversenyét itt, a birtok akkori gazdája, Hunyadi József szervezte meg. Az ő emlékére ajánlotta gróf Széchenyi István 1828-ban "A Lovakról" című művét, amely a lovak iránti tiszteletét tükrözi. E helyszínhez fűződik Csekonics József neve is, aki a magyar állami ménestelepek megalapításáért felelt, így a kastély falai között a lótenyésztés és a sport története is megelevenedik.
A további bővüléshez viszont már új telepítésekre lenne szükség. Márpedig a telepítés költsége a korábbi 30-40 ezer euróról mára 100 ezerre emelkedett hektáronként, mivel gondolni kell az öntözésre, valamint a jégeső és a napégés elleni védelemre is.
A jó eredmény is csak annyit jelent, hogy a gyümölcsből az önellátási szintet sikerült 50 százalékosra emelni. Ez jóval magasabb, mint a zöldségeknél, és hasonló a burgonyáéhoz, ami olyan növény lehetne Szlovákia termesztési feltételei között, hogy akár exportra is juthatna. A bortermelők esetében 30 százalékos volt a termeléskiesés, ami nagyjából 10 millió liternyi csökkenést jelent.
A problémák az ágazatban a rendszerváltás utáni időszak lejtmenetével indultak. A helyzet súlyosbodása a külföldi üzletláncok megjelenésével vált egyre érezhetőbbé, amelyek gyökeresen átalakították a korábban működő kereskedelmi és felvásárlási struktúrákat. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a hazai termelők számára nehézséget jelent az üzletláncokhoz való bekerülés, mivel ehhez jól működő értékesítési szövetkezetek megléte lenne elengedhetetlen. Ezen kívül rámutatott arra is, hogy a legnagyobb szlovákiai üzletlánc tavaly olyan mértékű profitot könyvelhetett el, amely meghaladta az egész szlovák agrárium összesített nyereségét.
Ezekről a kihívásokról folytattam eszmecserét Jozef Šumichrasttal, a Szlovák Burgonya- és Zöldségszövetség elnökével.
- Tény, hogy nagyon sok árut termelünk alacsony hozzáadott értékkel, ami azt jelenti, hogy főleg a gabonafélékre, olajosokra összpontosítunk, és olyan ágazatok, mint a zöldség- vagy gyümölcstermesztés, és még a burgonya is, háttérbe szorultak. Pedig ezek képesek magasabb hozzáadott értéket előállítani. Ebben egyértelműen javulnunk kellene.
Ez a fő strukturális hibája a szlovákiai mezőgazdaságnak. A zöldség, gyümölcs, burgonya és a szőlő tekintetében jelenleg 20-25 ezer hektárról beszélhetünk, ami egy elhanyagolható tétele az ország teljes mezőgazdasági területének.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a négy termény típus adja az agrár-külkereskedelmi hiány negyedét, holott sokkal nagyobb arányban is megtermelhetnénk őket itthon. Azt nem állítom, hogy mindezt hazai földön kellene előállítani, de a mérsékelt égövi zöldségek és gyümölcsök esetében ez teljes mértékben lehetséges lenne. Az önellátás fokozása érdekében elengedhetetlen lenne a raktározási kapacitásaink fejlesztése, hiszen így egész évben biztosítani tudnánk a friss, hazai termékeket. Ezzel mérsékelhetnénk a piaci ingadozásokat is, mivel a kisebb termelők gyakran azonnal kénytelenek értékesíteni a betakarított termést. További akadályt jelent a vízforrások kihasználása. Noha az országunk vízkapacitása kedvező, a gazdaságok nem tudják ezt hatékonyan öntözésre fordítani. Természetesen még számos kisebb probléma is akad, amelyek összességében arra ösztönzik a gazdákat, hogy inkább az egyszerűbb növények termesztését válasszák. A döntéseket befolyásolja az is, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés speciálisabb szaktudást igényel, a csupán agronómusi ismeretek nem elegendőek. Ezen kívül a bemeneti költségek is jelentősen magasabbak, akár 10-20-szorosan is a gabonatermesztéshez képest, ami egyúttal nagyobb kockázatvállalást is jelent a gazdák számára.
