Ősi technikákat alkalmazva készítettek el egy kenut, hogy életre keltsenek egy 30 000 évvel ezelőtt történt hajózási kalandot.
A Tokiói Egyetem antropológusai és régészei egy izgalmas projekt keretében sikeresen újraalkották egy körülbelül 220 kilométeres ősi hajóutat, amely Tajvanról a japán Rjúkjú-szigetekre vezetett. Ezen a lenyűgöző kutatáson keresztül a szakemberek mintegy 30 ezer évvel ezelőtti navigációs technikákat és módszereket idéztek fel, megvilágítva az ősi tengeri népek életét és utazásait.
A kutatók kizárólag az őskőkorszakban (paleolitikum) létező kőszerszámokkal építették fel a nagyjából 7 és fél méteres kenut, amit egy cédrus kb. 1 méter vastag törzséből vájtak ki - a munkálatokhoz csak kő- és faeszközöket, valamint kötelet használtak.
Korábban nádból és bambuszból készült tutajokkal próbálkoztak, de az első tesztek kudarcot vallottak a térség erős áramlatai miatt, ezért fordult a csapat a cédrusból kivájt kenuk felé, amelyeket legalább 10 ezer éve bizonyítottan használtak a régióban.
2019 júliusában öt tapasztalt evezős indult el egy különleges kalandra, csónakjukban, minden modern technikai vívmány nélkül. GPS és egyéb felszerelések híján kizárólag a Nap, a csillagok és az óceáni áramlatok útmutatására támaszkodtak. A fáradtság, a zord tengeri körülmények és a hajójukat időnként elöntő víz okozta nehézségek ellenére, 45 óra elteltével megérkeztek a Rjúkjú-szigetekre. Ezzel nem csupán a saját határaikat feszegették, hanem bizonyították, hogy az ősi időkben is voltak olyan kalandorok, akik képesek voltak hasonló utazásokra. Ez a teljesítmény magas szintű szakértelmet, kiváló csapatmunkát és alapos tervezést igényelt, amivel már őseink is rendelkezhettek.
A Tajvan irányából elérhető japán szigeteken ebben az időszakban bukkantak fel azok a régészeti nyomok – például kőszerszámok, halászhorgok és fosszíliák –, amelyek az emberi tevékenység jelenlétére utalnak. Korábbi műholdas kutatások pedig már egyértelműen jelezték, hogy ezt az utat kizárólag tudatos döntés alapján lehetett megtenni, hiszen az áramlatok nem voltak képesek az embereket Rjúkjú irányába sodorni.
Az ilyen projektek rendkívüli támogatást nyújthatnak a régészek, antropológusok és történészek számára, hiszen világszerte különböző kísérletek zajlanak. Például a bibliai Noé bárkájának rekonstrukcióját már több ízben megkísérelték, ami új megvilágításba helyezheti a történelmi és kulturális ismereteinket.
A japán kísérlet kapcsán egy lenyűgöző dokumentumfilm készült, amely mélyrehatóan bemutatja a tudományos felfedezéseket és azok hátterét.
