Felfedeztek egy új, ígéretes kezelést egy súlyos bőrbetegség ellen, amely eddig sokak életét megnehezítette.

Megfékezhető az a káosz, amelynek következtében az immunrendszer romba dönti a test külső védelmét, a bőrt.

A német Max Planck Intézet tudósai bejelentették, hogy sikeresen kigyógyítottak hét beteget a toxikus epidermális nekrolízisből, valamint annak enyhébb formájából, a Stevens-Johnson-szindrómából.

A toxikus epidermális nekrolízis (TEN) egy ritka, de rendkívül súlyos bőrbetegség, amely világszerte évente egy-kétmillió embert érint. Kezdetben ártalmatlan kiütés formájában jelentkezik, ám ezt követően gyorsan terjedő hólyagképződés és bőrelváltozás következik, amely főként a mellkas és az arc területén észlelhető. A betegség előrehaladtával a bőr elszíneződése és leválása tovább terjed a nemi szervekre, a szájra és a szemre is. E szervi érintettség következtében a betegek akár meg is vakulhatnak, és súlyos esetekben mesterséges táplálásra is rászorulhatnak. A bőr pusztulásával párhuzamosan gyakori a fertőzések megjelenése, tüdőgyulladás, valamint szervi elégtelenségek, amelyek súlyosbítják a beteg állapotát. Sajnos a diagnózis felállítása után a betegek körülbelül egyharmada nem éli túl ezt a kíméletlen kórképet.

A TEN-t baktérium- vagy vírusfertőzés válthatja ki, az esetek több mint 80 százaléka gyógyszer okozta reakció. Valamivel többször fordul elő nőknél és ezerszer gyakoribb a HIV-vírus által fertőzöttek körében. A betegség kialakulásának pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert, annyi világos, hogy valami kisiklatja az immunrendszert. A német biokémikusok által kidolgozott sikeres terápia tehát nagyon nagy eredmény.

A kutatásunkban kezelt mind a hét embernél gyors javulást és teljes felépülést tapasztaltunk. A megdöbbentő eredmények alapján gyakorlatilag megvan a gyógymód a betegségre

Holly Anderton, az ausztrál Eliza Hall Intézet kutatója hangsúlyozta: "Tedd egyedivé a szövegedet!"

Az egyik páciens egy 59 éves férfi volt, aki a tüdőrák elleni terápiás kezelés során szerzett TEN-t (toxikus epidermális nekrolízis). Bőrének 35 százalékát elveszítette, és a túlélési esélye mindössze 40 százalékra csökkent. A kezelés hatására azonban nem romlott tovább az állapota, és csodával határos módon, mindössze 16 nap leforgása alatt teljesen felépült.

A terápiás megoldás kulcsa a JAK-inhibitorok alkalmazása, amelyek képesek csökkenteni az immunrendszer túlműködését. A kutatók a kóros sejtek vizsgálata során fedezték fel, hogy a JAK-STAT jelátviteli útvonalhoz tartozó hat különböző fehérje szintje megemelkedik, ami gyulladásos folyamatokat idéz elő. A JAK-STAT rendszer alapvetően az immunrendszer belső kommunikációját irányító biokémiai folyamat, amely a citokin receptorok aktiválása révén serkenti az immunsejtek szaporodásához szükséges gének kifejeződését.

A citokinek szerepe a koronavírus-járvány idején sokak számára ismerősen csenghet. A JAK-STAT jelátviteli rendszer szintén kulcsszerepet játszott abban, hogy a vírus életveszélyes gyulladásos reakciót, úgynevezett citokin vihart idézett elő. Ezen kívül a JAK-STAT rendszer számos rákos betegség, például bőrrák, mellrák, prosztatarák és leukémia esetében is érintett. Emellett fontos szerepet tölt be különféle autoimmun betegségek, mint például pikkelysömör, asztma és ízületi gyulladás kifejlődésében is.

A JAK-inhibitorok kísérleti egereken végzett tesztelése során figyelemre méltó javulásokat tapasztaltak. Thierry Nordman, a Max Planck Intézet biokémikusa, hangsúlyozta, hogy az ígéretes előzetes eredmények után az első héten kezelt hét páciens nem tapasztalt semmiféle mellékhatást, és mindannyian jó egészségi állapotban távozhattak a kórházból. Ez megnyitotta az utat a kezelés klinikai tesztelése előtt. Az érintettek felépülése hetekig tart, miután leálltak a TEN-t kiváltó gyógyszer szedésével. Ez az új, állapotromlást megakadályozó terápia jelentős előrelépést jelent a potenciálisan életveszélyes betegség kezelésében.