Rogánék látszólag nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az amerikai törvényekről; talán inkább a saját vágyálmaikat próbálják meg valóságnak beállítani, vagy esetleg ügyesen manipulálnak a szavakkal.

A Rogán Antal ellen Washingtonban hozott szankciós döntés nyilvánosságra kerülése után azonnal megindult a magyar kormány és a hozzá közel álló körök "ellentámadása". A Biden-adminisztráció, különösen David Pressman amerikai nagykövet, kemény kritikák kereszttüzébe került. Közben hangoztatták, hogy Donald Trump visszatérése mindent megváltoztat, és akkor Rogán is lekerül a szankciós listáról. Ezt akár Móricka álmaiként is emlegethetnénk, hiszen a helyzet realitásaival ez nem igazán találkozik.

"Január 20-a után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket" - tudatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, reagálva arra, hogy az Egyesült Államok a Globális Magnitsky-törvény alapján szankciós listára tette Rogán Antalt. Ezzel a kormány azt igyekezett sugallani, hogy Donald Trump majd egy tollvonással leszedi a listáról a magyarországi állami korrupció fő figurájának is tartott propagandaminiszter nevét. Aki azonban ilyet állít, az nem ismeri - vagy éppen nem akarja érteni - az amerikai törvényt, működtetési mechanizmusát, az annak keretében zajló folyamatokat; vagy ha igen, akkor a helyzet még rosszabb.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, hogy az aktuális ügy újabb bizonyíték arra, hogy a leköszönő amerikai vezetés és nagykövetük bosszút kíván állni Magyarországra, mivel a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampány során. Rámutatott, hogy ez a "legfeljebb néhány hétig tartó, kisstílű és megalapozatlan megtorlás" csupán emlékeztet arra, hogy volt olyan nagykövet, aki mindent elkövetett a magyar kormány megbuktatásáért.

Érdekes módon, nem csupán magyar forrásokból hallhattunk hasonló véleményekről. A Magyar Nemzet beszámolója szerint Bryan E. Leib, amerikai politikai elemző – akit a lap a leendő budapesti amerikai nagykövetként említ – az X-en (korábban Twitteren) szégyennek titulálta a Rogán ügyében hozott döntést. Hozzátette, hogy bár nem képviselheti Donald Trump nézeteit, meggyőződése, hogy január 20-a után, amikor Trump az Egyesült Államok 47. elnöke lesz, a magyar-amerikai kapcsolatok újra belépnek az "aranykorukba".

Hát még mit mondjunk arra, aki azt követeli, hogy az ügy miatt a Rogán Antal menjen perre?! Pedig ilyen is elhangzott: ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt javasolta a miniszternek, hogy több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be David Pressman budapesti amerikai nagykövetet és vele együtt a leköszönő amerikai külügyi vezetést. A magát nemzeti távirati irodának tartó MTI boldogan lehozta Lomnici tanácsát, miközben magáról az alaphírről alig-alig számolt be. Lomnici egyébként adatvédelmi aggályokra hivatkozva "üzente" a fentieket Rogánnak. Ez azonban nem csupán azt mutatja, hogy nincs tisztában azzal, hogyan is születnek az ilyen szankciók az USA-ban, hanem azzal sem, hogy egy bírósági perben az óceán túlpartján a kőkemény bizonyítási eljárások során a büntetőintézkedéseket megalapozó bizonyítékok, tények, számok is előkerülnének a zárt dossziékból, ami borítékolhatóan nem Rogánnak kedvezne.

Lomnici okulására érdemes nagy vonalakban bemutatni a Globális Magnetzky-törvény alapján történő szankcionálás menetét, valamint azt, hogy miként lehet elérni a listáról való eltávolítást. Ebben a folyamatban Radványi Miklós nyújtott értékes segítséget. A magyar származású, de Amerikában élő közíró, aki korábban a Kongresszusban is aktívan részt vett, jelenleg a reagani elveket képviselő washingtoni Frontiers of Freedom alelnökeként dolgozik. Munkájának köszönhetően személyes tapasztalatokkal rendelkezik az egész eljárásról, így rendkívül hasznos információkkal szolgált számunkra.

A folyamat többféle irányból elindulhat - részletezte. - Előfordulhat, hogy hatósági gyanú alapján születik döntés egy nyomozás megkezdéséről, ha a hatóság olyan információk birtokába jut, amelyek korrupcióra vagy emberi jogi sérelmekre utalnak. Ezek az információk érkezhetnek például amerikai nagykövetségektől vagy konzulátusoktól is. De a beadványt bármely nemzetközi vagy civil szervezet, sőt, magánszemély is benyújthatja. Itt nincsenek szigorú korlátok. A beadványt közösen kell benyújtani az amerikai igazságügyi és pénzügyminiszternek. Az első lépés az, hogy megvizsgálják, van-e alapja a beadványnak; ha igen, akkor hivatalos eljárást indítanak. A vizsgálat eredménye alapján aztán vagy lépéseket tesznek, vagy nem. Rogán esetében viszont léptek történtek.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának egyik főosztálya kifejezetten a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények visszaszorítására specializálódott – emelte ki Radványi, aki maga is 14 évet töltött el ezen a területen, megszakítva a Fehér Házban végzett hároméves munkájával. "Ezek alapján pontosan tudom, milyen részletes és alapos nyomozati anyagokat képesek összeállítani, valamint mennyire hatékonyan dolgoznak, amikor a célszemélyeket vizsgálják, adatokat gyűjtenek róluk, és előkészítik az esetleges szankcionálási lépéseket" – fogalmazott. Hozzátette: "Meggyőződésem, hogy Orbán Viktor, közvetlen munkatársai és családtagjai kapcsán is jelentős mennyiségű információ áll rendelkezésre, amely pontosan rögzíti, mikor, hol és milyen cselekményeket hajtottak végre." Radványi kiemelte, hogy tapasztalatai alapján akár egy apró, látszólag jelentéktelen papírfecni is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok visszakövethessék a pénzek eredetét egészen a forrásig.

Az eljárás lefolytatásának nincs időkorlátja, határidő nélkül vizsgálhatják a beadványt az illetékesek. Mint 2019-ben lapunknak mondta, "Ez inkább politikai, mint jogi döntés, nem a bíróságokon dől el a sorsa egy ilyen beadványnak, hanem az illetékes minisztériumokban, ahol azonban mérlegelik a bizonyítékokat, figyelembe veszik a tényeket, de a döntést erősen befolyásolja az amerikai külpolitika iránya".

A magyar kormány, legyen szó Rogánról vagy Gulyásról, talán azt gondolhatja, hogy Trump majd politikai alapon eltörli Rogán szankcióját, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Radványi nyilatkozata szerint "nagyon tévednek Rogán, Szijjártó és a többiek, ha azt hiszik, hogy Trump január 20-án első intézkedéseként a Fehér Házban ezt a döntést fogja eltörölni." A dolgok nem működnek így: még ha Trumpnak lenne is ilyen szándéka, először fel kell állítania a kabinetjét, a pénzügyminiszterének és a külügyminiszterének munkába kell állnia, és csak ezután lehetne megbízni őket, hogy alaposan vizsgálják meg az ügyet. Egy ilyen szankció eltörlése nem csupán egy aláírás kérdése. Az új Trump-adminisztráció sem hagyhatja figyelmen kívül a Rogán ellen hozott döntést anélkül, hogy részletesen megindokolná, miért nem ért egyet az előző kormány tényeken és alapos nyomozáson alapuló megállapításaival. Ráadásul Trumpnak nem feltétlenül lenne kedve beleavatkozni ebbe az ügybe, "már csak azért is, mert ez nem egy olyan ügy, ami különösebb jelentőséggel bírna az Egyesült Államok számára."

George Lázár, az Amerikában élő magyar származású közíró, legutóbbi Facebook-posztjában érdekes megfigyelésekre hívta fel a figyelmet. Szerinte aligha valószínű, hogy Donald Trump kijelölt pénzügyminisztere, Scott Bessent, aki egyébként nyíltan meleg és korábban Soros György cégeinél dolgozott, bármilyen lépést tenne a megsemmisítés irányába. Lázár hangsúlyozta, hogy Bessent Soros „embereként” tartják számon a kabinetben, így valószínű, hogy nem mozdítaná meg a kisujját sem ebben a kérdésben. Emellett emlékeztetett arra is, hogy Trump és Soros 2012-ben üzleti partnerek voltak, amikor Chicagóban közösen ingatlanbefektetésekbe vágtak bele.

A szankciós listáról való levétel lehetősége természetesen létezik – ahogyan azt az amerikai Pénzügyminisztérium útmutatása is részletezi. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a kérelmezőnek egy alapos vizsgálaton kell átesnie, amely során bizonyítékokat kell bemutatnia arra vonatkozóan, hogy a korábbi döntés hátterében álló körülmények már nem állnak fenn. Az OFAC-nak a benyújtott kérelemre 15 napon belül reagálnia kell, és ennek elindításával megkezdődik az eljárás, amely – akárcsak a szankciós listára való felvétel – akár hosszú éveket is igénybe vehet. A folyamat során további kérdések merülhetnek fel, és a benyújtott válaszokat szigorúan ellenőrzik. A végső döntés meghozatala előtt más minisztériumokkal is konzultálnak. Ha a kérelem elutasításra kerül, a személy később ismét kérheti a törlését a listáról, amennyiben új körülmények bukkannak fel.

Radványi ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hat éve általa - a Frontiers of Freedom alelnökeként - benyújtott beadványt (amely alapján most született meg az első döntés) az akkori (első) Trump-adminisztráció fogadta be, a munka el is indult még 2018-ban. Más szóval: az aprólékos, hosszadalmas nyomozás még Donald Trump előző elnöksége idején kezdődött - fejtegette. Egy ilyet ráadásul nem lehet csak úgy, egy elnöki aláírással megsemmisíteni: az új Trump-adminisztráció sem helyezheti csak úgy hatályon kívül a Rogán elleni szankciót anélkül, hogy részletesen megindokolná, alátámasztaná, hogy miért nem ért egyet az előző adminisztráció tényeken és alapos nyomozáson alapuló döntésével.

A Rogán szankciós listára való felkerülésével most "megkoronázott" esemény kapcsán érdemes visszatekinteni a hat éve indult folyamatra, amely már akkor is felkeltette a figyelmet. A Global Magnitsky törvény, amely a korrupcióval szembeni harc jegyében született, Szergej Magnitsky, a börtönben megkínzott és 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz ügyvéd emlékére lett kidolgozva. Ez a jogszabály 2012-ben, kétpárti támogatással jött létre, és kezdetben kizárólag az orosz állampolgárokra vonatkozott. Az első listára olyan neves személyek kerültek fel, mint Ramzán Kadýrov, a csecsen elnök, aki a hatalommal való visszaélés szimbólumává vált.

A hatálya kiterjed az emberi jogok súlyos megsértésére, valamint a korrupciós ügyekbe keveredő kormányzati tisztségviselők és azok társai tevékenységére. Emellett pénzmosás esetén is érvényes, ha a forrás jogellenes, vagy ha a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől eltitkolják. Az Egyesült Államok területére belépéstől eltiltják azokat, akik felkerülnek a Magnitsky-listára, és minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, a pénzintézeteknek pedig tilos bármiféle kapcsolatot fenntartani velük. A listára magánszemélyek és szervezetek egyaránt felkerülhetnek. Az ajánlásokat a pénzügy- és külügyminisztérium bírálja el, gyakran a benyújtott "vádanyagok" alapján. Érdemes megjegyezni, hogy Radványiék hat éve egy átfogó vádanyagot nyújtottak be, amelyben több prominens politikai figura, így Rogán Antal mellett Orbán Viktor, Lázár János, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István neve is szerepelt. Radványi Miklós nemrégiben azt nyilatkozta, hogy nem kizárt, hogy a Magnitsky-törvény következményeként Mészárosra és Tiborczra is szankciók várhatnak.

A végrehajtási törvény a korrupció jelenségét széles spektrumon vizsgálja. Ide tartozik az állami vagyon jogtalan felhasználása, a magánvagyon önkényes kisajátítása saját érdekből, valamint az állami szerződésekhez kapcsolódó korrupt magatartás. Emellett a természeti erőforrásokkal való visszaélés és a vesztegetés is a törvény hatálya alá tartozik. A jogszabály kiterjed azokra is, akik részt vesznek a korrupcióval kapcsolatos pénzügyi tranzakciók lebonyolításában vagy eltüntetésében.

Első alkalommal 2017 decemberében jelentek meg nevek ezen a szégyenlistán: az első körben 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet neve került a nyilvánosság elé. Ezzel számos ország érintetté vált, köztük burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég, valamint a Brit Virgin Szigetekről származó személyek is szerepelnek a listán. Most már a magyarok között is akad érintett...