A mesterséges intelligencia révén óriási gazdasági fellendülés várható, ám Európa mintha megállította volna a fejlődését, mintha csak behúzta volna a kéziféket a versenyben.

A cikkek megosztásához szükséged lesz egy Közösség vagy Belső Kör csomagra. Ha még nem rendelkezel ilyennel, most érdemes átböngészni a Csomagok között, és választani egyet a számodra legmegfelelőbbet. Ha már van előfizetésed, egyszerűen lépj be a fiókodba, és élvezd a tartalmakat!
Már nem kétséges, hogy a mesterséges intelligencia korában élünk, és miközben folytatódik a diskurzus arról, vajon az MI átveszi-e az irányítást életünk felett, vagy csupán a munkahelyeinket sodorja veszélybe, egy biztos: a fejlődés üteme rendkívül gyors. Ez a jelenség mindannyiunk mindennapjait befolyásolja, és egyre izgalmasabbá válik a kérdés, hogy az AI-forradalom valójában serkenti-e a gazdaságot, vagy éppen ellenkezőleg, fokozza a meglévő problémáinkat. Az Epoch AI kutatócsoport előrejelzései alapján a globális gazdaság akár évi 20%-kal is gyarapodhat, amennyiben elérjük azt a szintet, ahol a mesterséges intelligencia a munkahelyek körülbelül 30%-át képes automatizálni. Az Epoch kutatói két fontos megállapítást fogalmaztak meg: 1.) az MI által generált gazdasági fellendülések "könnyebben megvalósulnak, mint azt korábban gondoltuk", és 2.) a korábbi növekedést gátló tényezők "kevésbé erősek, mint ahogyan azt vártuk".
Ahhoz, hogy Európa lépést tudjon tartani versenytársaival, elengedhetetlen a növekedés előmozdítása. Az államadósság aggasztó magasságokba szökött, a jóléti rendszerek hosszú távú fenntarthatósága kérdésessé vált, és a prognózisok szerint 2040-től évente akár kétmillióval is csökkenhet a munkaképes korú népesség. A mesterséges intelligencia most végre új impulzusokat adhat Európa megakadt termelékenységének és gazdaságának. Ugyanakkor a kutatók figyelmeztetnek, hogy három konkrét akadály gátolhatja a kontinenst abban, hogy maximálisan kihasználja az MI nyújtotta lehetőségeket. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia ne járulna hozzá általánosan a gazdasági növekedéshez Európa-szerte.)
A megértéshez érdemes visszautalni egy hatvanas évekbeli közgazdasági elméletre: William Baumol közgazdász figyelte meg, hogy ha bizonyos iparágakban nő a termelékenység, az nem csupán az érintett szektorokban, hanem az egész gazdaságban is bérnövekedést von maga után. Például egy vonósnégyes ma is ugyanannyi időt igényel egy zenedarab előadására, mint 200 évvel ezelőtt, ennek ellenére a muzsikusok keresete jelentősen megnőtt. Ez a jelenség szorosan összefügg azzal, hogy más területeken, ahol a hatékonyság emelkedett, a bérek szintén emelkedtek. Ennek következtében az olyan szakmák, mint az idősek, betegek vagy rászorulók ápolása, valamint a fodrászat és a kézművesség, egyre drágábbá válnak, de a hatékonyságuk nem növekszik. Ezek az alacsony növekedésű szektorok tehát fokozatosan egyre nagyobb részesedést képviselnek a gazdaságban. Ha a mesterséges intelligencia fejlődését ebből a nézőpontból vizsgáljuk, a közgazdászok arra a következtetésre jutottak, hogy minél hatékonyabbá válnak bizonyos munkafolyamatok, annál inkább szűkülnek azok a szolgáltatások, amelyekhez továbbra is szükség van élő emberekre. Európában pedig ezek a területek kulcsszerepet játszanak: ide tartozik például a turizmus, a közszolgáltatások és az időskori ellátás. A turizmus Spanyolország, Olaszország és Görögország GDP-jének 10-20%-át teszi ki. Az időskori kiadások az EU GDP-jében a jelenlegi 25%-ról várhatóan 2070-re 29%-ra emelkednek. Továbbá, 2030-ra minden negyedik uniós polgár 65 éves vagy annál idősebb lesz, és ez a korosztály általában nehezebben fogadja el az új technológiákat, miközben az ellátásukhoz egyre több emberi munkaerőre van szükség.