Egy felejthetetlen élmény, ahol a múlt dallamai újraélednek: régi slágerek varázslatos koncertje.
Ahhoz, hogy valaki ne csupán hallgassa a zenét, hanem mélyebb kapcsolatba kerüljön annak üzenetével, elengedhetetlen, hogy felfedezze a dalok születésének és továbbélésének hátterét. Ez különösen vonatkozik a népdalokra és népzenei hagyományokra, melyek zöme generációról generációra szájról szájra terjedt, megőrizve ezzel a múlt hangjait és történeteit az idő múlásával.
Ezen dalok gyűjtése és lejegyzése távolról sem könnyű feladat. Szokták, mondani, hogy ahány ház, annyi szokás, ezt az elvet követve, ahány térség, annyi népdal, illetve változat. A népdalgyűjtők egy-egy dal eredeti forrását felkutatva számtalan térséget kellett bejárjanak, hogy megtudják hol szerezték az eredeti dalt. A népdalgyűjtés kihívásairól Sebestyén Márta Kossuth-, Liszt Ferenc- és UNESCO-díjas magyar népdalénekes és előadóművész az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozat keretében szervezett régizene koncerten mesélt. Az Aradi Kamaraszínház szervezte koncertnek az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templom adott helyet.
A zene világnapján, október elsején a koncertre érkező, fiatalokból és idősebbekből álló népes közönséget Jakab István lelkész fogadta egy rövid igehirdetéssel, közös imádságra hívva a templom padjaiban ülőket, majd átadta a teret a művészeknek, Sebestyén Mártának és énekes társának, Andrejszki Juditnak, aki csemballón is játszott. A templom oltára előtt berendezett "színpadon" Havasréti Pál nagybőgőn, Székely Levente hegedűn, Árendás Péter brácsán, ifj. Szerényi Béla tekerőlanton, furulyán és Szabó Dániel cimbalmon játszott.
Az előadás során a közönség megismerkedhetett a Bartók Béla és Kodály Zoltán teremtette zenei örökséggel, illetve az általuk lejegyzett számos népdallal. Hallhattunk bukovinai népdalokat, balkáni dallamra megzenésített József Attila-verset, füzesi katonaéneket és füzesi muzsikát, cigány muzsikát. A régi, manapság ritkán hallható hangszerek hangja elvarázsolta a közönséget, visszarepítve az időben a hallgatóságot. A templom padjaiban ülők megismerhették egy kalotaszegi altatódal felfedezésének történetét, amit végül hallhattak is más kalotaszegi dalokkal együtt, és elhangzott az ősi székelyhimnuszként ismertté vált, de valójában Bartók Béla által szerzett dal, amelynek szövege Tamás Győző szolnoki káplán verse.
A koncert záróakkordja a "Adjon Isten minden jót, minden jót" című újévi köszöntővel csendült fel. A hallgatóság egy emberként ugrott talpra, és hatalmas tapssal fejezte ki háláját a felejthetetlen élményért.
