Felfedezték a betűírás legkorábbi nyomait.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói egy szíriai sírban felfedeztek egy apró, ujjnyi hosszúságú agyaghengert, amelyen a történelem legkorábbi ismert írásos nyomaira bukkantak. Ez a különleges lelet, amelynek kora szénizotópos vizsgálatok alapján körülbelül 2400 évvel az időszámításunk előttire tehető, körülbelül 500 évvel megelőzi a többi, eddig felfedezett írásformát, köztük az egyiptomi ábécé emlékeit is.
"A betűírás forradalmi változást hozott az írásművészetben, hiszen lehetővé tette, hogy nem csupán a királyi család és a társadalmi elit tagjai, hanem a szélesebb közönség is hozzáférjen az írás tudományához. Ez a felfedezés alapvetően átalakította az emberek életvitelét, gondolkodásmódját és a köztük zajló kommunikációt" - nyilatkozta Glenn Schwartz, az egyetem régészprofesszora, aki a híres agyaghengerek felfedezésének érdemeit osztotta meg.
Schwartz, aki a Tengerentúli Kutatások Amerikai Társaságának éves ülésén mutatta be az eredményeket, azt állítja, a felfedezés rámutat, hogy "az emberek már sokkal korábban és más helyeken is kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, mint ahogyan azt eddig elképzeltük".
Egy közel-keleti régészet iránt elkötelezett kutató Szíria korai városainak fejlődését tanulmányozza, és 16 éven át vezette az ásatásokat Tell Umm-el Marra területén. Ez a helyszín az egyik legelső közepes méretű városi központ az ország nyugati részén. A korai bronzkorból származó temetkezési helyek feltárása során az egyik legjobban megőrzött sírra bukkantak, ahol hat csontvázat, arany- és ezüst ékszereket, főzőedényeket, egy lándzsahegyet, valamint négy enyhén megégett agyaghengert találtak, melyeken szokatlan, betűírásnak tűnő szimbólumok figyelhetők meg.
A régész szavaival élve, a perforált hengereket valószínűleg zsinórok segítségével kapcsolták össze más eszközökkel, és címkeként funkcionálhattak, jelezve például egy edény tartalmát, tulajdonosát vagy akár a származási helyét is. "Mivel az írás megfejtése nélkül csupán spekulálhatunk" - tette hozzá.
