Pandur Petra színháztörténész lenyűgöző könyvbemutatója az Ünnepi Könyvhét keretein belül különleges eseménynek ígérkezik. A rendezvény során a szerző nem csupán új művét mutatja be, hanem betekintést nyújt a színház világának izgalmas történetébe is. Az

Június 14-én, az Ünnepi Könyvhét keretében, a Katona József Könyvtár különleges eseménynek adott otthont: bemutatták dr. Pandúr Petra legújabb könyvét, amely a színháztörténet izgalmas világába vezet be minket. A Forradalom a színpadon című mű az osztrákiai székhelyű szerző mélyreható kutatásait tükrözi, aki doktori disszertációjában az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékezetpolitikai aspektusait, valamint a múlt feldolgozásának lehetőségeit boncolgatta. A könyv bemutatóján a közönség érdeklődését Kriskó János televíziós újságíró által vezetett beszélgetés szította, amely gazdagította a műről folytatott diskurzust.

A Szabadszálláson született Pandur Petra a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos tanári oklevelet és színháztörténészi végzettséget. Édesapja 1956. október 23-án született, ő maga pedig a rendszerváltás évében, 1989-ben. Mások mellett ezek a magánéleti tények késztették arra, hogy doktori értekezésében is és első önállóan jegyzett kötetében is a számos emlékezetpolitikai dilemmát felvető magyar forradalom és szabadságharc kérdéseivel foglalkozzon, elsősorban a máig hiányzó eredményes és sikeres múltfeldolgozás aspektusából.

A Forradalom a színpadon című kötet az emlékezet és a múltfeldolgozás összefüggéseire koncentrálva arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar színház és dráma a rendszerváltás óta milyen emlékezéstechnikák, milyen történelemszemlélet és milyen színházi kifejezőeszközök alapján tud hozzájárulni az ötvenhatos forradalom emlékezetének feldolgozásához. Ennek megfelelően elsősorban azokra a dialogikus emlékezetmodellt követő, múltfeldolgozó előadásokra összpontosít, amelyek (ön)reflexív módon, összetett szempontrendszer alapján, a különböző értelmezői hagyományok együttes figyelembevételével és elfogadásával tematizálják az ötvenhatos eseményeket. Bár megemlít néhány, a Kádár- korszakban született színpadi művet is, ezek éppen a rendszer által elvárt és előidézett kollektív amnézia miatt csak a kettős beszéd alkalmazásával, vagy csak nagyon töredékesen voltak képesek 1956 valódi értékeiről és dilemmáiról beszélni. Örkény István két drámája, a Pisti a vérzivatarban és a Forgatókönyv feltétlenül ilyenek. Ide tartozik Nádas Péter több munkája, vagy Bereményi Géza Halmi, vagy a tékozló fiú című drámája is, továbbá egy kaposvári Marat/Sade előadás és Jeles András Drámai események című, az ellenforradalmi propaganda paródiájának szánt, a Monteverdi Birkózókör által színre vitt előadása.

Érthető módon több olyan mű elemzése olvasható a könyvben, amelyek már a rendszerváltozást követően születtek, és a szerző által eredményesnek tartott dialogikus emlékezetmodellt követik. Ilyen Papp András és Térey János 2006-ban született Kazamaták című költői darabja, amelyet 2006-ban Gothár Péter, 2018-ban Máthé Gábor is megrendezett a Katona József Színházban. Ugyancsak 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján született a Mohácsi testvérek és Kovács Márton: 56/06/ őrült lélek, vert hadak című előadása, amely rövid idő alatt jelentős botránykővé vált. Tárgyal a kötet több dokumentumszínházi, színházi nevelési, közösségi színházi és részvételi színházi előadást is, köztük a MU Színház szemtanúkat a színpadra állító, Gyermekkorunk '56 című előadását.

A kötet legterjedelmesebb részét ezeknek a rendszerváltás után született előadásoknak az elemzései adják, amelyek az ötvenhatos forradalom kontextusában felvillantják a színházi eszközökkel történő múltfeldolgozás néhány magyarországi kísérletét és lehetőségét. Pandur Petra műelemzései interdiszciplináris megközelítésben tárgyalják az ötvenhatos tematikájú színpadi műveket. A szerző a színházelmélet mellett felhasználja az emlékezetstúdiumok, a történettudomány, a történetfilozófia és a pszichológia fogalmait, belátásait is.

A keddi Múzsa magazinban egy izgalmas és részletes interjút olvashatnak a színháztörténet szakértőjével, ahol mélyebb bepillantást nyerhetünk a színpad varázslatos világába.