Orbán Viktor: Ez nem az az Európai Unió, amelyhez egykoron csatlakoztunk.
Az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását - jelentette ki a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten.
A kormányfő az országházi tanácskozás során kiemelte, hogy a Kárpát-medence a magyar nép számára nem csupán egy földrajzi helyszín, hanem történelmünk, lelkünk és szellemiségünk szerves része, amely otthonunk szimbolikus középpontját jelenti.
A magyar identitás lényegét a következő alapelvek fogalmazzák meg: magyarnak lenni annyit tesz, mint a nyelvünket a lelkünk részeként tisztelni; ha ezt elveszítjük, akkor önmagunkat is elveszítjük. A magyar fennmaradás nem csupán ajándék, hanem nap mint nap megvívott küzdelem. A családok védelme a nemzet védelmét is jelenti. Bár a határok fizikailag elválaszthatnak minket, a nemzetünk összetartozása erősebb, mint valaha.
A KMKF jelentősége abban rejlik, hogy egy olyan összmagyar testületet képvisel, melynek tagjai demokratikusan választott képviselők. Kiemelte, hogy örvendetes, hogy az erdélyi és a délvidéki magyar szervezetek választási eredményeik révén megerősítik az etnikai politizálás fontosságát és hatékonyságát.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívást a háború jelenti, különösen az a brüsszeli politika, amely e konfliktust táplálja.
Hangsúlyozta, hogy ez a háborús politika kizárólag kedvezőtlen következményekkel jár számunkra, és komoly veszélyt jelent a jövőnkre nézve. Ennek következtében emelkedtek az energiaárak, ami érinti a mindennapi életünkhöz szükséges alapvető dolgokat is, és emiatt az európai gazdaság jelentős nehézségekkel küzd ma.
A háborús politika rendkívüli nyomást gyakorol Európa egészére, beleértve a Kárpát-medence államait is. Ez a helyzet nem csupán a gazdasági forrásokat vonja el a fejlesztési és beruházási lehetőségektől, hanem megakadályozza, hogy az összmagyarság gazdasági életére és együttműködésére alapozott jövőbeli tervek megvalósuljanak – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Kiemelte: ez nem az az Európai Unió, amihez csatlakoztunk. Az Európai Uniót eddig a sikerei legitimálták, és ezek a sikerek identitást is adtak neki. Ez arra épült, hogy az EU a 20. század véres első fele után békét és jólétet tud teremteni a kontinensen. Csakhogy mára mindez odalett - közölte.
Orbán Viktor megjegyezte, hogy mára a "Nyugat híres életminősége" veszni látszik. Szerinte nem lehet igazán jó az életkörülmény ott, ahol tömegekben érkeznek migránsok, és az emberek egyre inkább elveszítik az otthon érzését. Emellett aggasztó, hogy az energiaárak drasztikusan megugrottak, akár kétszeresére vagy még többszörösére emelkedtek az elmúlt pár évhez képest.
Hangsúlyozta, hogy...
A sikerek már nem elegendőek ahhoz, hogy az Európai Uniót legitimálják, ezért Brüsszel új irányvonalat keresett: Európa célja mostantól az, hogy "megmérettessük magunkat Oroszországgal a keleti fronton".
A brüsszeli háborús propaganda szerint Oroszország akár uniós, sőt NATO-tagállamokat is célba vehet, és csupán egy előre megfontolt csapás lehet az, ami megakadályozhatja ezt a fenyegetést - nyilatkozta a kormányfő. Hozzátette, hogy "az ő gondolkodásukban" az ukrajnai konfliktus már most is a megelőző csapás szerepét tölti be, hiszen az ukrán hadsereg jelenlegi ellenállása gátolja meg, hogy az orosz erők elfoglalják Európa területét.
Azt hangsúlyozta, hogy mindez valójában nem helytálló, hiszen Európa védelme nem függ az ukrán háború folytatásától.
Brüsszel véleménye szerint a hadikiadások növelése és a fegyverkezés felgyorsítása jótékony hatással lesz a gazdaságra, ám valójában az unió a háború költségeit finanszírozza, csak éppen nem a saját földjén. Ezt a folyamatot egy új gazdasági körforgásként írta le, ahol az EU fegyvereket szállít Ukrajnának, Ukrajna ezeket uniós hitelből szerzi be, míg az unió viszont megvásárolja az ukrán termékeket.
A szakértők szerint az orosz-ukrán konfliktus vált azzá a katalizátorrá, amely lehetővé tette Brüsszel számára, hogy egyre szélesebb jogköröket követeljen magának. Ezt a helyzetet használja fel a további centralizáció érdekében, miközben a szuverenista megközelítéseket próbálja háttérbe szorítani. Orbán Viktor ezt a folyamatot puccsnak minősítette, és úgy véli, hogy ezzel az európai integráció eddigi alapelvei is meginognak.
Feltűnt neki:
Igazán szórakoztató, hogy az uniós vezetők úgy vélik, a 27 tagú EU konszenzuson alapuló rendszere egyszerűen túl lassú ahhoz, hogy lépést tartson a válságokkal. Miközben Magyarországon a kétharmados döntések gyakori bírálat alatt állnak, Brüsszelben éppen az egyhangú döntéshozatalt tartják veszélyesnek. Valahogy úgy tűnik, hogy a lassú, de biztos hajózás helyett inkább a viharos tengerre vágyunk, ahol a hullámok kavarják fel a dolgokat – csak éppen nem tudni, hogy ki fog kormányozni a viharban.
Elmondta, zajlik a háborús Európa intellektuális megalapozása is, a liberális agytrösztök világában sorra születnek az elemzések a centralizáció szükségességéről, és minden írásnak az a konklúziója, hogy az egyhangúságot igénylő kérdések körét szűkíteni kell, a külpolitikából például száműzni is.
A "brüsszeli terv" végső kimenetele azt mutatja, hogy a nemzeti szuverenitás, a szabadság és a demokrácia erőteljes csorbítására kerülne sor. Ennek következményeként egy olyan politikai rendszer alakulna ki, amely nemcsak antidemokratikus, hanem a felelősségre vonás elvét is figyelmen kívül hagyná. A célja pedig nem más, mint az Európai Egyesült Államok létrehozása, ahol a polgárok szava és jogai háttérbe szorulnának.
Kifejezte nézeteit azzal kapcsolatban, hogy a brüsszeli mechanizmusok már most sem felelnek meg a demokratikus elveknek. "Beavatkoznak a választási folyamatokba, figyelemmel kísérik a szuverenista pártok tevékenységét, letiltanak jobboldali konzervatív eseményeket, és pénzügyi támogatásban részesítik a föderalista és háborúpárti álcivil szervezeteket, valamint a médiát szerte Európában" - hangsúlyozta.
Új fejleményként emelte ki, hogy Brüsszel a háborús logika keretein belül egy jelentős pénzügyi struktúrát kíván kialakítani, mivel eurómilliárdok szükségesek ahhoz, hogy biztosítani tudja a forrásokat az ukrajnai konfliktus folytatásához.
Brüsszel jelenlegi törekvése az, hogy centralizálja az európai adófizetők pénzügyeit, és olyan rendszert kíván létrehozni, ahol a források feletti döntéshozatal kizárólag Brüsszel kezében összpontosul, a tagállamok befolyása nélkül - magyarázta.
Kiemelte, hogy az unió intézményi felépítését úgy fogják módosítani, hogy a tagállamok számára rendelkezésre álló forrásokat közvetlenül Ukrajnának lehessen irányítani. Ezen kívül a háborús célokhoz igazodva átcsoportosítják a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok kereteit is.
Orbán Viktor azt mondta, a háború kitörése óta az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a saját - jelenleg elég minimális - költségvetési forrásai megemelését akarja elérni.
Orban Viktor kifejtette, hogy a brüsszeli bürokraták közvetlenül kezdenék el az adók kivetését és beszedését, ami a nemzeti adóalapok csökkenéséhez vezetne. Ezzel a lépéssel összesen évente legalább 37 milliárd eurót kívánnak elvonni a tagállamoktól.
A miniszterelnök kitért arra, hogy Magyarország egyszer rábólintott a közös hitelfelvételre a koronavírus-járvány következményeinek felszámolása érdekében, de a helyreállítási alap pénzeinek csak felét tudták odaadni a tagállamoknak. Ha újabb hiteleket veszünk fel, azzal a föderalizációt erősítjük - fogalmazott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség legfontosabb eredménye a versenyképességi paktum megszületése volt. Ugyanakkor Brüsszelben most arra törekednek, hogy a hadiiparba irányítsuk a rendelkezésre álló forrásokat, majd ezt követően kvóták szerint osszuk el azokat.
Kifejtette, hogy ez egy hadiipari kvótagazdaság, amelynek termékeit az európai finanszírozás révén Ukrajnának fogják értékesíteni.
"Zöldkvóta, migránskvóta, genderkvóta, ezek után most itt van a háborús kvóta is" - közölte.
A kormányfő azt mondta, Brüsszelben a szakértők és a veteránok nyíltan a hadigazdaságról "elmélkednek"; a brüsszeli háborús terv műveleti területe pedig Ukrajna, amelyet erőből akarnak benyomni az Európai Unióba.
Orbán Viktor elmondta, elindult a propaganda, miszerint minimális költséggel is végrehajtható Ukrajna uniós integrációja, a magyar gazdaság azonban belerokkanna Ukrajna csatlakozásába. A szomszédos ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU ide költségvetésének tizenkétszerese - ismertette.
A miniszterelnök hatalmasnak nevezte Ukrajna újjáépítésének költségeit, amelyek konzervatív becslések szerint 500 milliárd dollárra, ukrán források szerint 1000 milliárd euróra rúghatnak; emellett Ukrajna működtetése már most is évi 100 milliárd dollárba kerül, ez Magyarországnak 20 ezer milliárd forintos pénzügyi terhet jelentene összességében.
Ráadásul Magyarország nettó befizetővé válna, és ez így együtt az országnak túlságosan sok - mondta.
Úgy fogalmazott, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok és más etnikai csoportok számára nem előnyös egy központosított, brüsszeli irányítás alatt álló európai szuperállam. Kiemelte, hogy a magyarok történelmük során már számos birodalom nyomása alatt éltek, és bár ezek a régi hatalmak végül megbuktak, "ha lehet, szeretnénk elkerülni, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk újra".
„Mi itt maradtunk, ők pedig elbuktak, de a magyarságon ejtett birodalmi sebek a mai napig nem gyógyultak be” – fogalmazott, emlékeztetve a török megszállás, az elnéptelenedés, a világháborúk és a trianoni országvesztés fájdalmára. Ezek mind az aktuális birodalmak bűnei, és ahogy mondani szokás: „ha van rá mód, ne kérjünk ismétlést, még brüsszeli öltözetben sem” – tette hozzá.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülése Budapest szívében zajlik.
