Orbán Balázs szerint egy mélyebb lélektani tényező is hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos emberek kritikusan viszonyulnak a NER külpolitikájához.

Válaszolt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, arra a kritikára, amelyet egy korábbi külügyi államtitkár fogalmazott meg, aki szintén a Fidesz kormányzatában dolgozott, és a párt külpolitikáját zsákutcának minősítette.

Eljárt az idő a rendszerváltozás utáni két évtized külpolitikája fölött, amelyet a nyugatról érvényesíteni szándékozott szabályok kritikátlan átvétele jellemzett - reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Bába Iván diplomata a héten megjelent cikkére.

Bába István volt MDF-es politikus, a 2000-es évek elején az első Orbán-kormány idején a Külügyminisztérium államtitkára volt, majd a Fidesz ellenzékben töltött évei alatt, 2006-ig a párt külügyi hivatalának vezetője, 2010-től pedig, az újabb Orbán-kormány alatt ismét a tárca államtitkáraként dolgozott.

Bába a legfrissebb írásában, amely a VálaszOnline-on jelent meg, hangsúlyozza, hogy "A helyzet, amelybe Orbán Viktor belevezette Magyarországot, nyilvánvaló politikai zsákutca". A szakértő véleménye szerint a 2010 óta zajló "nemzeti szuverenitásvédelmi" politika következtében Magyarország jelentős uniós forrásoktól esett el, amelyek értéke milliárdokban mérhető. Emellett kiemeli, hogy az Európai Bíróság 2024-es döntése a menedékkérők ügyében mérföldkőnek számít, mivel az országot a jogi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása miatt súlyosan elmarasztalták, és "megdöbbentő nagyságú" bírságot szabtak ki. A kormány eddig nem reagált érdemben a 80 milliárdos egyszeri bírságra, valamint a napi 400 millió forintos büntetésre, melyek már egy éve terhelik a költségvetést.

Orbán Balázs véleménye szerint Bába gondolkodásmódja még mindig a kilencvenes években ragadt. Ekkoriban, az évtized elején, a magyar külpolitika fő célja a mihamarabbi NATO- és EU-csatlakozás elérése volt. Ezt a törekvést a szovjet érdekszférából való felszabadulás vágya és a biztonságot, valamint a jólétet ígérő szövetségek iránti vágy motiválta.

Ma már más a helyzet, és az Európai Unió is új kihívásokkal néz szembe. "Jelenleg Európában két alapvető dolog hiányzik: a biztonság és a jólét. Az EU éppen most formálódik át egy háborús projektté, és a rosszul megfontolt gazdasági döntések következményeként gazdasági visszaesésen megy keresztül, ami a tagállamok többségét is hanyatlásra ítéli."

Orbán Balázs véleménye szerint nem csupán politikai, hanem lélektani kérdések is felmerülnek. Sokak számára, akik több mint két évtizede csatlakoztak az Európai Unióhoz, úgy tűnik, hogy a közösség döntései szentírásként kezelendők, amelyeket a tagállamoknak feltétel nélkül végre kell hajtaniuk. "Én azonban úgy látom, hogy ez a megközelítés téves" - hangsúlyozta.

Orbán Balázs hangsúlyozza, hogy ha a brüsszeli döntések kritikátlan elfogadása folytatódik, az oda vezethet, hogy Brüsszel határozná meg, kik és hányan költözhetnek az országba. Ez pedig a nemzeti szuverenitás megszüntetését vonná maga után.

"... mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ha Magyarország nem állt volna ki határozottan saját érdekei mellett az első pillanattól kezdve, akkor a kontrollálatlan migráció politikája könnyedén központi európai politikává alakulhatott volna. A magyarok által vezetett ellenállás azonban megmutatta, hogy létezik alternatíva – egy olyan irány, amely mára az európai politika egyik meghatározó vonala lett. Ezzel Magyarország nem csupán a kontinens, hanem a globális színtéren is felértékelődött. Mi politikai tőkénket a jó döntéseinkből építjük, nem pedig a hibás választások vak követéséből. Ez az új korszak logikájának lényege."

Az új magyar külpolitikai doktrína szerint az uniós közös döntéshozatal részeként minden jogszabályt és politikai irányt lehetőségünk van felülvizsgálni és megváltoztatni, Magyarország pedig élni is kíván ezzel a lehetőséggel - érvelt Orbán Balázs a Bába szerint zsákutcába vezető magyar külpolitikai doktrína mellett.