A nyugdíj előtt jelentős mértékben csökkentik a jövedelmeket.
Dél-Koreában jogi keretek között csökkentik az idősebb munkavállalók bérét, ami a Human Rights Watch megállapításai szerint rendszerszintű diszkriminációt és a szegénység növekedését eredményezi.
Dél-Koreában már évek óta éles viták tárgyát képezi a "csúcsfizetés-rendszer" (peak wage system), amelynek lényege, hogy az 55 év feletti munkavállalók bérének automatikus csökkenése következik be, függetlenül attól, hogy munkájuk minősége, tapasztalatuk vagy teljesítményük változatlan marad. E rendszer bevezetésének eredeti célja az volt, hogy enyhítse a munkaadók terheit a közelgő nyugdíj előtt, valamint támogassa a fiatalabb generációk munkaerőpiacra való belépését - számolt be róla az Index.
A gyakorlatban azonban a helyzet súlyos társadalmi következményekkel jár. Az Index beszámolója szerint a fizetések csökkentése 55 éves kor felett 20 százalékos mértékű, ezt követően pedig minden további évben újabb 10 százalékos csökkentést alkalmaznak a munkavállalók bérére. Ennek eredményeként, 60 éves korukra a korábbi jövedelmük akár felére is csökkenhet. Ez a szabályozás több millió dolgozót érint, miközben a legtöbbjük továbbra is teljes munkaidőben, változatlan munkakörülmények között végzi el feladatait.
A Human Rights Watch megállapításai szerint a rendszer nem csupán igazságtalan, hanem kifejezetten káros hatásokat is gyakorol. Egyrészt a nyugdíjalapba befizetett összegek csökkenését idézi elő, másrészt az idősebb munkavállalók a nyugdíjba vonulás után gyakran alulfizetett, ideiglenes állásokba kényszerülnek, ami könnyen a szegénységi küszöb alá sodorhatja őket. A kutatások szerint a 60 év felettiek körülbelül 70 százaléka alkalmi vagy részmunkaidős munkából kénytelen fenntartani magát, miközben átlagosan 29 százalékkal kevesebbet keresnek, mint fiatalabb kollégáik.
A rendszer működése révén körülbelül 3,1 millió dolgozót érintenek a változások, mivel a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján az ezer főt meghaladó vállalatok túlnyomó többsége a 60 éves nyugdíjkorhatár fenntartásához ragaszkodik. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjalap bevételei csökkennek, miközben a munkavállalók járulékfizetése is visszaesik, ami végső soron az állami nyugdíjak mérséklődéséhez vezethet. A legaggasztóbb következményként a 65 év felettiek körében majdnem 38 százalék él a szegénységi küszöb alatt, amely a fejlett országok között kiemelkedő, sőt, rekordnak számító arányt jelent.
