Nóra 19 éves korában mondta ki a boldogító igent Islamnak, és a szerelem kedvéért áttért a muszlim hitre. A TikTokon már 1 millióan követik őket, és izgatottan figyelik a közös életük alakulását.

A Yale Egyetem kutatói felfedezték a "poszt-vakcinációs szindróma" jelenségét, azonban a jelenség kezelésére vonatkozó konkrét megoldások még ismeretlenek.

A COVID-oltás általában biztonságosnak bizonyul a legtöbb ember számára, és hosszú távú egészségügyi kockázatokkal nem kell számolniuk. Azonban egy kisebb csoportnál előfordulhatnak olyan megjelenő tünetek, amelyek akár hónapokig vagy éveken át is eltarthatnak. A Yale Egyetem tudósai nemrégiben felfedeztek egy új jelenséget, amelyet "poszt-vakcinációs szindróma" (PVS) néven neveztek el.

Az első elemzési eredmények alapján

ami a kutatók szerint közelebb vihet a diagnózishoz és a lehetséges kezelésekhez.

"Még az elején járunk, és további vizsgálatokra van szükség" - mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa. "De ez ad némi reményt arra, hogy a jövőben megtalálhatjuk a megfelelő diagnosztikai módszereket és terápiákat."

A kutatók szerint azok, akiknél kialakul a szindróma, jellemzően krónikus fáradtsággal, csökkent terhelhetőséggel, agyköddel, álmatlansággal és szédüléssel küzdenek. A tünetek már egy-két nappal az oltás után jelentkezhetnek, és idővel súlyosbodhatnak.

„A tudósok és orvosok feladata az, hogy figyelmesen hallgassák meg a betegeket, és mélyebben megértsék a mögöttes okokat, hogy hatékonyan tudjanak segíteni nekik” – emelte ki Harlan Krumholz, a Yale kardiológus professzora.

Marc Siegel, a Fox News neves egészségügyi szakértője rámutat, hogy a PVS (Post-Vaccination Syndrome) nem egy friss keletű jelenség, és korábbi vakcinációk esetén is megfigyelhető volt.

"A poszt-vakcinációs szindróma valós jelenség, és nemcsak a COVID-oltásokkal, hanem más vakcinákkal kapcsolatban is megfigyelték" - mondta Siegel.

A Yale egyetem kutatócsoportja 42 olyan egyén vérmintáit vizsgálta meg, akik PVS (perzisztáló vegetatív állapot) tüneteit mutatták, továbbá 22 olyan személyt is bevontak a kutatásba, akik nem tapasztaltak hasonló panaszokat.

A Yale Egyetem kutatói felfedezték, hogy a PVS-ben szenvedő egyének immunrendszere eltérően reagál, mint a többség. Az egyik figyelemre méltó különbség, hogy kevesebb fehérvérsejt képződik a szervezetükben, ami arra utal, hogy immunrendszerük gyengült, vagy valamilyen okból kifolyólag nem működik optimálisan.

A másik felfedezés, hogy azok az oltottak, akik soha nem kapták el a COVID-ot, alacsonyabb ellenanyagszintet mutattak a vírus tüskefehérjéje ellen. Ez azért érdekes, mert

A kutatók úgy vélik, hogy ennek egyik oka az lehet, hogy ezek a páciensek jellemzően kevesebb vakcinadózist kaptak, vagyis az immunrendszerük kevesebb alkalommal találkozott a vírus egyes részeivel, így kevésbé volt felkészülve a védekezésre.

Azt is megfigyelték, hogy

amely a vírus sejtekbe jutását segíti. Ez azért problémás, mert hasonló jelenséget figyeltek meg azoknál, akik hosszú COVID-tól szenvednek. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a tüskefehérje maradványai közvetlenül okozzák-e a tartós tüneteket, de az is lehet, hogy ez csak egyike azoknak a folyamatoknak, amelyek hozzájárulnak a szindróma kialakulásához.

- mondta Iwasaki. "Más PVS-ben szenvedő betegeknél ugyanis nem találtunk mérhető tüskefehérjét. De az is lehet, hogy ez az egyik mechanizmus, amely a szindróma kialakulásához vezet."

A kutatók véleménye szerint a PVS (Pseudovírus Szindróma) nem csupán a tüskefehérjével kapcsolatos. Számos más tényező is befolyásolhatja a kialakulását, mint például:

Az Epstein-Barr vírus (EBV) újbóli aktiválódása egy olyan folyamat, amely számos egészségügyi következménnyel járhat. Az EBV, amely a herpeszvírusok családjába tartozik, gyakran lappang a szervezetben, miután a kezdeti fertőzés lezajlott. Az immunrendszer gyengülése, stressz, vagy más provokáló tényezők hatására azonban a vírus újra aktiválódhat, ami különböző tüneteket okozhat, például fáradtságot, lázat vagy torokfájást. E folyamat megértése kulcsfontosságú a vírus által okozott lehetséges szövődmények megelőzése érdekében. Az EBV reaktiválódása a krónikus fáradtság szindróma és más autoimmun betegségek kialakulásában is szerepet játszhat, így fontos, hogy figyelemmel kísérjük az egészségünket és szükség esetén orvosi segítséget kérjünk.

Siegel véleménye szerint a kutatás még kezdeti fázisban van, de Akiko Iwasaki, a Yale neves immunológusa, megbízható forrásnak számít, hiszen már korábban is jelentős eredményeket ért el a COVID és a vakcinák témájában.

- Fejtette ki Siegel.

A kutatók megfigyelései alapján az érintett egyének immunrendszerében a gyulladásos immunsejtek, mint például a CD8 sejtek és a TN-alfa szintje megnövekedett, ugyanakkor a gyulladáscsökkentő funkcióval és a fertőzések elleni védekezéssel kapcsolatban álló CD4 segítő T-sejtek száma csökkent.

"Még csak most kezdjük megérteni ezt a jelenséget" - mondta Krumholz. "

A kutatók véleménye alapján az elsődleges lépés a szigorú tudományos megközelítések alkalmazása, hogy alaposan feltérképezzék az érintettek állapotát. Ezzel párhuzamosan olyan innovatív kezelési módszereket kell kidolgozniuk, amelyek hatékonyan támogathatják a gyógyulást.

Siegel szerint az is kiemelten fontos, hogy kiderüljön, milyen gyakran fordul elő a PVS, és hogy előre lehessen jelezni, kinél alakulhat ki.