Az indonéz rendőrség felfedett egy globális csecsemőkereskedelmi hálózatot, amely sokkoló részleteivel rávilágít a gyermekkereskedelem sötét világára.
A BBC hírei szerint az indonéz rendőrség felfedett egy nemzetközi csecsemőkereskedelmi szindikátust. A hatóságok akciója során 13 gyanúsítottat vettek őrizetbe, miután hat csecsemőt sikerült megmenteniük Pontianak és Tangerang városokban, akik éppen Szingapúrba való csempészésük előtt álltak.
"A csecsemőket először Pontianakban helyezték el, ahol elkészítették az úti okmányaikat, mielőtt Szingapúrba indították volna őket" - nyilatkozta Surawan, a nyugat-jávai rendőrség bűnügyi nyomozó igazgatója a sajtónak. A hatóságok információi szerint a hálózat olyan szülőket vagy várandós anyákat célozott meg, akik állítólag nem kívánták felnevelni gyermekeiket. A kapcsolatfelvétel gyakran a Facebookon kezdődött, majd privátabb platformokon, például WhatsAppon folytatódott.
"Vannak babák, akiket már a méhben leigazoltak" - osztotta meg Surawan. "A születést követően átvállalták a szülési költségeket, aztán kártérítést nyújtottak, és végül elvitték a csecsemőt."
A rendőrség szerint a csoport tagjai között voltak toborzók, akik csecsemőket kerestek felvásárlásra, gondozók, akik elhelyezték őket, és olyanok, akik hamis személyazonosító és utazási dokumentumokat (családi könyvet, útlevélet) készítettek számukra. A csecsemőket két-három hónapig nevelték a gondozók, mielőtt Jakartába, majd Pontianakba szállították volna őket, ahol elkészítették a születési anyakönyvi kivonataikat, útleveleiket és egyéb irataikat.
A rendőrség tájékoztatása szerint egy-egy csecsemőt 11-16 millió indonéz rúpiáért, ami körülbelül 250-350 ezer forintnak felel meg, értékesítettek. A nyomozás során letartóztatott személyek beszámolója alapján a bűnszervezet legalább 12 fiú- és 13 lánycsecsemőt adott el, mind belföldi, mind nemzetközi piacokon. A legtöbb kisbaba Nyugat-Jáva különböző területeiről származik.
Az indonéz rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy "elsődleges feladatuk" az örökbefogadók beazonosítása Szingapúrban. "Összevetjük az adatokat azokkal a csecsemőkkel, akik elutaztak, hogy pontosan tudjuk, kik távoztak, kikkel, mikor és kik az örökbefogadók" - mondta Surawan újságíróknak. A rendőrség információi szerint a legtöbb babának megváltozott az állampolgársága, de még keresik az útleveleiket.
Surawan kiemelte, hogy a csecsemők átadása a szülők és a közvetítők közötti megállapodás keretében zajlott, így az eddig feltárt esetek egyikében sem történt emberrablás. Amennyiben eltűnésről érkezett bejelentés, az jellemzően a közvetítő által megígért pénzösszeg kifizetésének elmaradása miatt történt. "Valószínűsíthető, hogy néhány szülő anyagi nehézségek következtében egyezett bele gyermekeik eladásába, ami miatt ők is büntetőeljárás alá vonhatóak" - tette hozzá Surawan.
"Amennyiben kiderül, hogy a szülők megállapodást kötöttek az elkövetőkkel, úgy gyermekvédelmi és emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekkel is vádolhatók lesznek" - nyilatkozta.
Az indonéz rendőrség az Interpol és a szingapúri rendőrség együttműködését kérte, hogy kézre keríthessék a külföldön tartózkodó bűncselekmények elkövetőit és vásárlóikat. "Körözési listára helyezzük őket" - nyilatkozta Surawan. "Emellett piros jelzést is kiadunk, ami azt jelenti, hogy az érintett ország hatóságait is felkérjük az elfogásukra."
A gyermekkereskedelemmel foglalkozó szindikátusok általában olyan nőket céloznak meg, akik rendkívül nehéz helyzetben vannak - nyilatkozta Ai Rahmayanti, az Indonéz Gyermekvédelmi Bizottság (KPAI) tagja. "Például, ha egy nő nemi erőszak következtében esik teherbe, vagy ha a férje elhagyja őt, esetleg egy alkalmi kapcsolatból adódó, nem kívánt terhességgel szembesül" - tette hozzá.
Indonéziában az abortusz jogi keretei szigorúak, és csak bizonyos körülmények között, mint például orvosi vészhelyzetek vagy nemi erőszak következményeként engedélyezett. Rahmayanti rávilágít arra, hogy a gyermekkereskedők gyakran szülészeti klinikák, árvaházak vagy szociális menhelyek álarca mögé bújnak, hogy manipulálják a kiszolgáltatott nők és gyermekek bizalmát. "Ezek az intézmények kezdetben együttérző szavakat használnak, de egy idő után pénz ajánlásával próbálják meg elérni, hogy illegálisan átadják a gyámságot" - magyarázta.
Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre az Indonéziában zajló csecsemőeladásokról, a KPAI (Gyermekvédelmi és Emberkereskedelem Elleni Bizottság) saját statisztikái aggasztó képet festenek a helyzetről. A számok szerint a jelenség folyamatosan terjed: míg 2020-ban csupán 11 esetet dokumentáltak, addig 2023-ra ez a szám már 59-re emelkedett. A jelentések között gyerekrablás és emberkereskedelem álcázott ügyletei is szerepelnek, jelezve, hogy a probléma egyre súlyosabbá válik az országban.
Az egyik legutóbbi eset 2024-ben történt: Depokban, Nyugat-Jáván és Balin is találtak eladásra szánt csecsemőket. A kisbabákat eltérő árakon adták el.
"Jáva szigetén a csecsemők ára 11 és 15 millió rúpia között mozgott, ami körülbelül 250-350 ezer forintnak felel meg. Ezzel szemben Balin a csecsemők ára 20 és 26 millió rúpia között alakult, ami 430-530 ezer forintnak megfelelő összeg. Az árakat több tényező is befolyásolta, például a baba megjelenése."
