Nem növényvédő szer, mégis elutasítják az engedélyezést - Mezőhír

Sajtóreggelit tartott a Malagrow, melynek célja a figyelemfelhívás volt egy olyan anyagcsoportra, amelyik hivatalosan nem minősül növényvédő szernek, mégis az engedélyezési rendszer mostohagyermeke lett. Ez az állapot nem szolgálja sem a gyártók, sem a növénytermesztők érdekeit.

A Malagrow Kft. tavaly indította el a növényvédelmi innovációra összpontosító Next 25 programját, amely a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja. Ez a program olyan készítmények fejlesztésére összpontosít, amelyek nem klasszikus értelemben vett növényvédő szerek, mégis hatékonyan befolyásolják a növények védelmét. Ide tartoznak például a hatásfokozók (adjuvánsok), a növényápolásra alkalmas anyagok, valamint azok az összetevők, amelyek fizikai tulajdonságaik révén kedvező élettani hatást gyakorolnak. A Malagrow termékei között megtalálható a NanoTac EC, amely egy szilikon alapú ragasztóanyagként működik, és képes elzárni a nem fedeles szárnyú rovarok (mint például a levéltetvek) légzőnyílásait, így hatását fizikai, nem pedig kémiai úton fejti ki. Ezen kívül az M-Guard készítményük a levélfelület pH-ját ideiglenesen megemeli, ami a kórokozó gombák kiszáradásához és elpusztulásához vezet.

Az ehhez hasonló készítmények a környezet minimális terhelésével világos biológiai hatást fejtenek ki. Növényvédő hatásuk a szabályok szerint címkézhető, reklámozható. Ez azért nagy szó, mert a biostimulánsok (termésnövelő anyagok) esetében ez nem megengedett, annak ellenére, hogy utóbbiaknak is szigorú engedélyezési eljáráson kell átesniük - mutatott rá a rendszer logikájára Dr. Tőkés Gábor, a Nébih volt engedélyezési vezetője.

A biostimulánsok közé tartoznak a növény- és talajkondícionálók, valamint a mikrobiológiai készítmények. Az engedélyezési folyamatuk költségei hasonló nagyságrendűek azokhoz a szerekhez, amelyek nem minősülnek növényvédő anyagnak. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a növényvédő szerek engedélyezése az EU-s szabályozások értelmében - még akkor is, ha már jóváhagyott hatóanyagról van szó - több száz millió forintos kiadással jár, amit csupán a nagyobb gyártók tudnak finanszírozni.

Nem csoda, ha azok a kisebb cégek, amelyek eddig a biológiai megoldásokra fókuszáltak, igyekeznek ebben a "nem peszticid növényvédő" kategóriában fejleszteni. Az alapvetően jó hazai rendszerben azonban történt egy negatív változás, amit mindenképpen orvosolni kell ahhoz, hogy ezek az alternatív növényápolók teret nyerjenek.

Ahogy Dr. Tőkés Gábor kifejtette, az Európai Unió egy átlátható és jól meghatározott pozitív listát állít össze a jóváhagyott hatóanyagokról, mely jelenleg 425 anyagot tartalmaz. Érdemes megjegyezni, hogy ez a lista csak a jónak ítélt vegyületeket foglalja magában, míg a "fel nem vett" hatóanyagok száma jelentősen magasabb, 972-re rúg. E kategóriába tartoznak azok az anyagok is, amelyek ugyan átestek vizsgálaton, de nem feleltek meg a jóváhagyási kritériumoknak (például a klórpirifosz). Emellett itt találunk olyan vegyületeket is, amelyek esetében soha nem nyújtottak be dossziét, csupán a használatuk lehetősége merült fel.

Ezek között van jónéhány kifejezetten környezetbarát anyag, amelyek bár az uniós rendszerben növényvédőszer-hatóanyagként nem szerepelhetnek, más jogszabályok alapján akár termésnövelőként, akár növényápoló szerként forgalmazhatók. Ilyen anyagok pl. a kalcium-klorid, a foszforsav, a tejsav, az ammónium-szulfát, a fenyőolaj, a fokhagymakivonat, a viasz, az etanol, a citromkivonat vagy egyes növényi olajok. Ezek felvételét még senki sem kérte dossziéval. Az új hazai megközelítés szerint ezek az uniós listán "fel nem vett" hatóanyagok mind kockázatosak,így teljesen ártalmatlan anyagok is kizárásra kerülnek egy-egy új készítmény hazai engedélyezése során. A szakember felhívta a figyelmet rá, hogy a magyar hatóság önkényesen szigorította a vizsgálatot erre a "fel nem vett" listára, ezt sem a hazai, sem az uniós jogszabályok nem követelték volna meg a "nem peszticid" kategóriában. Túlteljesítettük az elvárásokat, ezáltal jól használható és környezetbarát készítmények esnek el a forgalmazás lehetőségétől.

Pálinkó Zsolt, a Malagrow kereskedelmi vezetője rávilágított arra, hogy a biológiai termékek piacán való érvényesülés gyártóként és forgalmazóként egyre nehezebb feladat. 2019 óta az Európai Unióban egyetlen új szintetikus hatóanyagot sem engedélyeztek, miközben a már meglévő szerek kivonása folyamatosan zajlik. Ez a folyamat a nagy növényvédőszer gyártókat is arra ösztönzi, hogy fokozatosan a biológiai szegmens felé orientálódjanak. Zsolt hangsúlyozta, hogy a két termékkör – a szintetikus és a biológiai – valójában csak egymást kiegészítve tud igazán hatékonyan működni. "Amíg elérhetőek a garantált sikert ígérő kemikáliák, a termelők azokhoz fognak nyúlni. De ha a szabályozás lehetetlenné teszi a szintetikus megoldások alkalmazását, akkor a kockázat csökkentése prioritást élvez, hiszen nem maradhatnak védtelen pontok a technológiában. A jövőben ezek a védelmi hézagok várhatóan csak növekedni fognak. A kémia és a biológia együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen megfelelhessünk a felmerülő kihívásoknak" – figyelmeztetett a szakember.

Malatinszki György ügyvezető hangsúlyozta, hogy a bio szegmens forgalmazói számára kulcsfontosságú a termelők megfelelő tájékoztatása, sőt, ez a felelősség nagyobb mértékű, mint a szintetikus termékek esetében. A bio készítmények helyes használata ugyanis mélyebb élettani ismereteket igényel. Az ideális kijuttatási időpont meghatározásához elengedhetetlen a kártevők, a növények és a környezeti tényezők alapos ismerete, ami jóval összetettebb, mint a hagyományos szerek esetében. Ráadásul a megfelelő fedés és a hatóanyagtartalmak kombinálásának ismerete is elengedhetetlen. "Aktívan keresünk partnerkapcsolatokat, szervezünk bemutatókat, és kihasználjuk a megszólalási lehetőségeinket. Az információk átadása nélkül nem tudunk előrelépni."

A szervezők remélik, hogy üzenetük elér a termelőkhöz, a hatósági szervekhez és a többi gyártóhoz is, ami lehetőséget teremt a szabályozások újbóli megnyitására. Ezzel újraéledhet a fejlesztés lehetősége egy szélesebb hatóanyagkörben.