Négynapos munkahét: felfedték a magyarok vágyait és igényeit

A négynapos munkahét koncepcióját számos nemzetközi kísérlet sikeresen tesztelte, többek között az Egyesült Királyság, Németország, Japán és az Egyesült Államok területén. Ezek a programok egyértelműen pozitív eredményeket hoztak a munkavállalók jóllétének, stressz-szintjük csökkentésének, valamint a kiégés megelőzésének terén.

A munka és a magánélet közötti egyensúly javulása mellett a munkahelyi produktivitás is megmaradt, sőt, számos esetben, például a Microsoft japán kísérletében, akár 40%-os hatékonyságnövekedést is tapasztaltak. Ezen kívül a modell környezetvédelmi szempontból is kedvező hatásokat gyakorol, hiszen hozzájárul az energiafogyasztás csökkentéséhez, mérsékli az ingázás szükségességét, valamint csökkenti az irodák használatát is.

- áll a WHC hivatalos közleményében.

A vállalat szakértői rámutatnak, hogy a négynapos munkahét bevezetése nem minden szektorban problémamentes. Különösen az ügyfélszolgálatok, az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdaság területén kihívásokkal kell szembenézni, például a folyamatos elérhetőség fenntartása, a munkafolyamatok átszervezése vagy a munkaterhek túlzott növelése terén. Ezen kívül, ha egy vállalaton belül nem minden részleg ugyanazzal a feltételrendszerrel működik, az egyenlőségi problémákat is felvethet, ami tovább nehezíti a helyzetet.

"A négynapos munkahét nem csupán egy egyszerű munkaszervezési megoldás, hanem mélyen gyökerezik a társadalmi és gazdasági struktúrákban, jelentős hatásokat gyakorolva rájuk. Véleményünk szerint a sikeres implementáció kulcsa a rugalmasság, a nyílt és őszinte kommunikáció, valamint az adott iparág sajátosságainak figyelembevételében rejlik. Nem minden munkakör esetében alkalmazható ugyanaz a modell, de ahol ez megvalósulhat, ott valódi előrelépést érhetünk el a munka és a magánélet egyensúlyának javításában, valamint a munkavállalói elégedettség növelésében" - nyilatkozta Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője.

Ugyanakkor a négynapos munkahét nem csak a munkáltatóktól kíván új megközelítést, a munkavállalóknak is szükséges alkalmazkodniuk, amely folyamat során a megbeszélések, határidők és munkaterhelés újraszervezése kihívást jelenthet számukra. Mindemellett sokan tartanak a bércsökkenéstől is, holott a legtöbb kísérletben a fizetés változatlan maradt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a modell csak akkor működik jól, ha a dolgozók nagyfokú önállóságot élveznek, és a munkáltatói kultúra is támogatja a hatékony, felelős munkavégzést. Ez a kritérium a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél még nem feltétlenül teljesül.

A szakértők álláspontja alapján a magyar lakosság jelentős része kedvezően viszonyul a négynapos munkahét bevezetéséhez, ám fontos, hogy a körülmények megfelelőek legyenek. A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb kutatása azt mutatja, hogy a munkavállalók elvárásai és a feltételek kulcsfontosságúak a rendszer sikeres megvalósításához.

Ha a heti munkaidő csökkenne, de a fizetések változatlanok maradnának, a lakosság 63 százaléka azonnal pozitívan állna az ötlethez. Ezzel szemben, ha a hagyományos 40 órát négy hosszabb munkanap alatt kellene teljesíteni, a támogatottság drámaian, 44 százalékra esne vissza.

A kutatás eredményei szerint a munkaidő sűrítésének elfogadottsága a férfiak körében (48 százalék) némileg magasabb, mint a nőknél (41 százalék).

A WHC Csoport szerint a négynapos munkahét sikeres elindításához nincs szükség varázslatra, csupán három dologra: fokozatos bevezetésre, nyílt kommunikációra a felek között és rugalmas munkaszervezésre. Bár ez a változás nem univerzális, a megfelelő előkészítéssel és pilotprogramokkal számos hazai vállalatnál hozhat kézzelfogható eredményeket.