Bemutatjuk azt a diákhiteles kutatást, amely 13 millió forintba került, és amely miatt Magyar Péter számos kritikát kapott.
A Diákhitel Központ Magyar vezérigazgatósága alatt egy olyan vállalkozót bízott meg tanulmányírással, akiből később tiszás aktivista lett. A Lakmusznak kiadott Word-dokumentum szerzője rejtélyes módon az Alapjogokért Központ korábbi kutatási tanácsadója, az 50 oldalas anyag felét egy feleslegesnek tűnő nemzetközi kitekintés teszi ki.
Magyar Péter 2019 júniusától 2022 februárjáig tölthette be az állami tulajdonú Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatói posztját. Az ő vezetői teljesítménye és az általa kötött szerződések csak akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor politikai pályára lépett, ami felkeltette a közvélemény érdeklődését.
Tavaly februárban Magyar, a vezető szerepet betöltő személy, a Partizánnak adott interjújában megosztotta, hogy vezérigazgatói pozíciójában olyan túlárazott szerződéseket volt kénytelen aláírni, amelyeket Balásy Gyula cégei kaptak az állami kommunikációs feladatokra, már hosszú évek óta. Ezt követően Hadházy Ákos, a független képviselő, áprilisban alaposan átnézte a Diákhitel Központ szerződéseit, és Facebook-bejegyzésében kifejtette, hogy...
"A propagandasajtót támogató szerződések értéke és hasznossága messze nem volt egyértelműen megkérdőjelezhetetlen."
Hadházy szeptemberben újabb részleteket tárt fel a Magyar által aláírt, véleménye szerint indokolatlanul drága megbízásokról. Ezek a szerződések főként tanácsadói feladatokat vagy különböző tanulmányok kidolgozását érintették, és a képviselő szerint súlyos költségeket róttak az államra.
A médiában kiemelt figyelmet kapott az a nettó 13,34 millió forint értékű szerződés, amit Magyar Péter a Troia Media Kft.-vel írt alá 2021 decemberében. Ezért az összegért a Troiának a diákhitel gazdasági hatásairól kellett tanulmányt írnia.
A figyelem középpontjába kerülésének hátterében az áll, hogy Trentin Balázs, a Troia Media megbízottja, egyben az egyik tulajdonosa és ügyvezetője, a Tisza Párt mögött munkálkodik. Számos kormányközeli médiumnál - mint például a Metropol, a Hír Tv és az Origo - Magyar Péter "ismerőseként" említik őt, ami tovább növeli a körülötte zajló érdeklődést.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezetője, aki a pénzügyi lehetőségek szélesítésében játszik kulcsszerepet. Fotó: Soós Lajos/MTI
A Szabad Európa cikkében rámutattak, hogy a Troia Mediának a diákhiteles megbízása képezte a 2022-es év során szinte az egyetlen bevételi forrását. Ebben az évben a vállalat 2,95 millió forint adózott nyereséget könyvelhetett el, míg a korábbi években, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban egyaránt veszteségesen zárta a könyveit. Emellett a Szabad Európa megjegyezte, hogy a leadott tanulmány tartalomjegyzéke alapján a Troia Media elemzésének jelentős része az általános módszertani bevezetésre összpontosít.
A Hadházy Ákos által közzétett fotók nyomán eddig csak a Troia Media megbízási szerződésének szövege, illetve az elemzés tartalomjegyzéke volt ismert a nyilvánosság előtt, maga a tanulmány nem.
Ezért megkerestük a Diákhitel Központot, hogy megszerezzük a teljes tanulmányt és a kapcsolódó vezetői prezentációt.
Hadházy Ákos által megosztott fényképek alapján kiderült, hogy a Diákhitel Központ és a Troia Media között megkötött szerződést 2021. december 1-jén írták alá. A megbízásért járó díj 13 340 000 forint plusz áfa volt. A Troia Media feladata az volt, hogy szakmai elemzést készítsen a diákhitel nemzetgazdaságra gyakorolt hatásairól, valamint előrejelzést készítsen az elkövetkező öt év gazdasági hatásairól. A vezetői prezentációt 2021. december 23-ig, míg a tanulmányt december 30-ig kellett befejezniük.
A Diákhitel Központ, Magyar Péter vezérigazgatósága alatt, több másik megállapodásához hasonlóan, ennek a szerződésnek az értéke is egy kicsivel 15 millió forint alatt maradt, ami az akkori közbeszerzési értékhatáron belül helyezkedett el. Ennek következtében nem volt szükség nyílt közbeszerzési eljárás kiírására. A Diákhitel Központ a saját beszerzési szabályzata alapján lebonyolított versenyeztetési folyamatot követően döntött úgy, hogy a Troia Mediát bízza meg a feladattal.
A szerződést Magyar Péter és Trentin Balázs Lajos, a Troia Media ügyvezetője hitelesítette. Az Opten céginformációs nyilvántartása alapján Trentin Balázs Lajos a cég egyik tulajdonosa, akinek két családtagja is osztozik ebben a jogon.
Hadházy Ákos a Lakmusz számára elmondta, hogy egy nyári találkozón Magyar Péter megerősítette számára: Trentin Balázs a Tisza Párt munkatársa.
Trentin Facebook-használata szintén arra vall, hogy elkötelezett aktivistaként dolgozik. A Szabad Európa tavaly tavasszal és nyáron több alkalommal is rávilágított, hogy a közösségi platformon instrukciókat osztott meg a Tisza Párt híveinek. Ráadásul jelenleg is aktívan részt vesz a Talpra Magyarok! - TISZA | Közössége Facebook-csoport munkájában.
A nevét megemlítő posztok alapján főleg a Tisza Szigetek működéséről tart előadásokat. Az egyik, tavaly decemberben közzétett bejegyzésben a Tisza Párt tagjaként hivatkoznak rá.
Trentin Balázs (a bal szélen a harmadik, fekete felsőben és szemüvegben) részt vett egy fővárosi Tisza Sziget találkozón. Kép forrása: Facebook.
Megkerestük Trentin Balázst, hogy tisztázzuk, milyen szerepet vállal a pártban, és hogy milyen viszony fűzi őt Magyar Péterhez. Ugyanezeket a kérdéseket Magyar Péternek is feltettük, azonban sajnos egyiküktől sem érkezett válasz.
A közgazdasági elemzés, amiről a 13 milliós megbízás szólt, látszólag kívül esik a Troia Media szakterületén. A cég főtevékenysége a szerződés idején "saját tulajdonú ingatlan adásvétele" volt, korábban kiemelten foglalkoztak reklámügynöki tevékenységgel, de számos egyéb tevékenységi kört is felvettek, például takarítást vagy villanyszerelést. A diákhiteles munkához a legközelebb talán az "üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás" áll.
A Diákhitel Központ szerződéseivel kapcsolatos írások a Troia Medián kívül említést nyernek két másik cégről is, amelyek Trentin Balázshoz csak közvetett módon kapcsolódnak: a Think&Tank Management Kft. és a First Voice Kft. A két vállalat és a Diákhitel Központ közötti megállapodások vizsgálatát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is elvégezte, amelynek megállapításait egy 2021 augusztusában közzétett jelentésben foglalták össze.
A Think&Tank a KEHI által közzétett jelentése alapján 14,7 millió forintért végezte el a Diákhitel Központ számára a "Középiskolai fenntartható fejlődés, e-mobilitás" kampányt, melynek valós piaci értéke csupán ennek a töredéke lett volna. Ezenkívül a First Voice Kft. 14,5 milliós megbízást kapott a Központtól egy kutatás elvégzésére, amely a KEHI értékelése szerint mindössze 2 millió forintból is megvalósítható lett volna.
Az Átlátszó által közzétett jelentés nem csupán a két cég megbízásait vizsgálta, hanem több, a Diákhitel Központ által megrendelt elemzést és tanulmányt is túlárazottnak minősített. A jelentés megállapította, hogy sok esetben hiányzott a valódi verseny a folyamatokból. Magyar Péter azt állítja, hogy a KEHI-vizsgálat mögött az a szándék állt, hogy nyomás alá helyezzék őt, különösen miután feleségével, Varga Judit igazságügyi miniszterrel megromlott a kapcsolatuk. Facebook-bejegyzésében kifejtette, hogy az eljárás célja az volt, hogy rávilágítsanak arra, hogy a válásuk során mondjon le a gyermekei felügyeleti jogáról.
Trentin Balázs és a KEHI-jelentésben említett vállalatok között fellelhető kapcsolatokra derült fény a tavaly ősszel publikált írásokban.
A Think&Tank és a First Voice közötti kapcsolat, valamint Trentin Balázs szerepe mindkét szervezet működésében kiemelkedő jelentőséggel bír. Trentin Balázs, mint a Think&Tank vezetője, innovatív ötleteivel és stratégiai megközelítéseivel formálja a szervezet irányvonalát. A Think&Tank célja, hogy új megoldásokat kínáljon a társadalmi kihívásokra, míg a First Voice a kommunikáció terén játszik kulcsszerepet, segítve az üzenetek hatékony átadását és a közönséggel való interakciót. A két szervezet közötti együttműködés eredményeként számos közös projekt jött létre, amelyek a társadalmi innovációt és a tudásmegosztást célozzák. Trentin Balázs vezetésével a Think&Tank olyan platformokat alakít ki, ahol a First Voice szakértői tapasztalatait felhasználva, a legfrissebb trendek és kutatások alapján dolgoznak ki új stratégiákat. E kapcsolat révén a két szervezet nemcsak egymás erősségeit használja ki, hanem egyúttal hozzájárul a közösség fejlődéséhez is. Ez az együttműködés példaértékű, hiszen a kreatív gondolkodás és az innovatív megoldások iránti elkötelezettségük lehetővé teszi számukra, hogy új utakat találjanak a kihívások kezelésére, így nemcsak saját céljaikat valósítják meg, hanem szélesebb körben is hatással vannak a társadalomra.
A Diákhitel Központ eleget téve közérdekű adatigénylésünknek, megküldte számunkra a 49 oldalas tanulmányt és a 29 diából álló prezentációt, amelyet a Troia Media, Trentin cége készített a 2021 decemberében kötött, nettó 13 milliós megbízás keretében. (A tanulmány elérhető itt, míg a prezentációt innen tölthetjük le.)
Az első szokatlan felfedezésünket a fájlok metaadatai között tettük: a Word-dokumentumban szerzőként és utolsó módosítóként, valamint a PPT fájl utolsó módosítójaként Bozsonyi Károly neve bukkant fel.
Forrás: A Diákhitel Központ által biztosított Word-dokumentumban található metaadatok.
Bozsonyi jelenleg a Neumann János Egyetem stratégiai rektorhelyettese, korábban többször a kormányközeli Alapjogokért Központ kutatási igazgatójaként jelent meg a sajtóban. Azt kérdésünkre sem árulta el, hogy mettől meddig töltötte be ezt a pozíciót, de 2021 októberében és 2022 szeptemberében is kutatási tanácsadóként hivatkoztak rá, így feltételezhetjük, hogy 2021 decemberében, a Troia Media megbízásának idején is az Alapjogokért Központnál dolgozott.
Bozsonyi saját vállalkozása, a MESTINT Kft. szintén megbízást kapott a Diákhitel Központtól. 2020 végén 12,4 millió forintos összegért készítettek el egy közvélemény-kutatást, amely a KEHI jelentése alapján mindössze 2 millió forintból is megvalósítható lett volna.
Bozsonyi Károly az Alapjogokért Központ képviseletében részt vett a Századvég által rendezett konferencián 2022 márciusában. Forrás: Facebook/Alapjogokért Központ.
Bozsonyi Károly azt válaszolta a Lakmusz megkeresésére, hogy a Troia Media tanulmányának elkészítése során néhány részfeladat elvégzésében vett részt. Ezek a feladatok elmondása szerint a "modellezéssel kapcsolatos tanácsadásra", és az "anyagok átnézésére" irányultak. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért az ő neve szerepel a fájl szerzőjeként, és hogy milyen formában dolgozott a Troia Mediának. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Trentin Balázs sem válaszolt.
A Troia Media prezentációjának diáin megjelenik egy „Stilldesign” feliratú vízjel. A Stilldesign a First Voice Kft. weboldalkészítéssel foglalkozó szolgáltatása, amely kiemelkedő minőségű digitális megoldásokat kínál. Érdekesség, hogy ugyanaz a Stilldesign-logó, amelyet itt láthatunk, szerepet kapott egy olyan prezentációban is, amelyet a First Voice a Diákhitel Központ számára készített, ahogyan azt Hadházy Ákos által közzétett dokumentumokból megtudhatjuk.
Forrás: Az első képen a Troia Media prezentációja látható, míg a második képen Hadházy Ákos által megosztott fotó található, amely a First Voice elemzéséből származik.
A Troia Media prezentációjában megjelenő vízjel újabb indikátora annak, hogy összefonódás áll fenn Trentin Balázs és a KEHI-jelentésben említett First Voice között. Az általunk felfedett összefüggések tükrében így rajzolódik ki a Diákhitel Központot szolgáló cégek és egyének kapcsolati hálója:
"A diákhitel 20 éves működésének valószínűsíthető nemzetgazdasági hatásainak elemzése" című Troia Media-tanulmány szövege megerősíti a Szabad Európa tartalomjegyzék alapján tett állítását arról, hogy "a terjedelem jelentős részét az általános módszertani bevezetés teszi ki".
A 49 oldalból egész pontosan 19-et foglal el "A felsőoktatás nemzetgazdasági hatásainak mérési módszerei a nemzetközi gyakorlatban - rövid áttekintés" című rész, ami három külföldi kutatást mutat be: egy amerikai egyetemi szövetség számítását a szövetség tagjainak gazdasági hatásairól, a BiGGAR Economics kutatását a finn egyetemekről és a London Economics vizsgálatát egy egyetem-csoport gazdasági hozzájárulásáról.
A tanulmány zárásaként egy 5 oldalas függelék található, amely az egyetemek gazdasági hatásainak kutatásával foglalkozó szakemberek számára készült irányelveket tartalmaz. Érdekesség, hogy ezt a részét még nem fordították le magyar nyelvre, így angol nyelven került beillesztésre a fő szövegbe.
A tulajdonképpeni témára, a magyar diákhitel-rendszer gazdasági hatásainak elemzésére csupán a tanulmány 26. oldalán fordul rá a Troia Media, és rögtön a fejezet nyitómondatában le is szögezik, hogy:
A globális szakirodalom nem szolgál elegendő és hasznos iránymutatással a diákhitel rendszerének gazdasági hatásainak elemzéséhez. Emiatt szükségessé vált, hogy kifejlesszünk egy saját, egyedi módszertant.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalom a tanulmány szerint sem használható támpont, 19 oldalon keresztül ismertetik a három nemzetközi kutatás részletes módszertanát és eredményeit.
A Troia Media által készített tanulmányban hangsúlyos szerepet kap a finn egyetemek gazdasági hatásait feltáró kutatás módszertana. A kutatás során figyelembe vették a különböző tényezőket, amelyek befolyásolják az egyetemek környezeti és társadalmi hatásait, és kiemelték a releváns statisztikai elemzések alkalmazását. A módszertan részletesen taglalja a mintavételi eljárásokat, a kutatási kérdések megfogalmazását, valamint az adatgyűjtési technikák sokféleségét, amelyek mind hozzájárulnak a megbízható és átfogó eredmények eléréséhez.
A gazdasági szorzók számításához az országra vonatkozó input-output mátrixok adatait használták fel. Ezek az input-output mátrixok lehetővé tették a Leontief T1 GVA (bruttó hozzáadott érték) és a foglalkoztatási multiplikátor, valamint a Leontief T2 GVA és foglalkoztatási multiplikátor meghatározását. Az 1. típusú szorzók kizárólag az ellátási lánc költségeit veszik figyelembe, míg a 2. típusú szorzók már figyelembe állítják az ellátási lánc hatását és a munkaerőhöz kapcsolódó kiadásokat is.
Ehhez hasonló számítások, ellátási láncok vagy személyzeti kiadások sehol nem köszönnek vissza a későbbi, magyar diákhitelről szóló elemzésben, ráadásul az idézett rész majdnem szó szerinti átvétel a BiGGAR Economics finn egyetemekről készült tanulmányából.
Forrás: BiGGAR Economics: Economic Contribution of the Finnish Universities
Bár a külföldi tanulmányok általában az egyetemek gazdasági hatásainak általános aspektusait elemzik, a Troia Média feladata kifejezetten a diákhitel gazdasági következményeinek felmérése volt. A Diákhitel Központ számára készült tanulmány meglepően részletesen tárgyalja a módszertani megközelítéseket, és alaposan ismerteti a nemzetközi kutatások eredményeit is.
A legfrissebb angol nyelvű kutatások során a BiGGAR Economics finnországi ábráival illusztrált példák segítenek a témák mélyebb megértésében, amelyek az anyagok közvetlen másolása helyett egyedi megközelítést kínálnak.
Forrás: A Troia Media által végzett kutatás. Eredeti grafika: BiGGAR Economics: A finn egyetemek gazdasági hozzájárulása.
A Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződés 40-50 oldal terjedelmet írt elő. Ezt a 19 oldalas módszertani kitekintés és az ötoldalas függelék nélkül nem érte volna el a leadott tanulmány.
A terjedelmes kitekintés után a magyar diákhitel-rendszer gazdasági hatásait elemezve a Troia Media arra az eredményre jutott, hogy
Mindezt úgy számolták ki, hogy egy kérdőíves kutatás alapján felmérték, hogy a 2001 és 2021 között diákhitelt felvett egyetemi hallgatók közül a diákhitel anyagi segítsége nélkül hányan nem jutottak volna el a diplomáig. Azokat sorolták ebbe a "kockázati csoportba", akik a felmérésben azt mondták, hogy diákhitel nélkül
Ezután a KSH adatait felhasználva meghatározták a kockázati csoportba sorolt hallgatók évenkénti diplomaprémiumát (a nem diplomásokhoz viszonyított többletkeresetét), amit aztán felszoroztak az inflációval 2021-es árakra. Az állami többletbevételt a megnövekedett bérjövedelem adóterhelése alapján adták meg.
A szerződésből és a tanulmány szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy az elemzés alapjául szolgáló, 1023 volt vagy jelenlegi diákhiteles bevonásával készült online adatfelvételt a Diákhitel Központ vagy a Troia Media végezte el.
A szerződésben azt írják, hogy a felmérések adatait a Diákhitel Központ biztosítja, és a prezentációban is "a DHK által megrendelt survey(ek)" szerepelnek adatforrásként. A tanulmányban ugyanakkor néhány helyen többes szám első személyben beszél a kutatásról a Troia Media, például azt írják, hogy "az adatfelvételben vizsgáltuk, hogy a válaszadó képes lett volna-e diplomát szerezni diákhitel nélkül."
A Hadházy Ákos által megosztott dokumentumok között felfedeztünk egy másik szerződést is, amely arra utal, hogy a felmérést a First Voice Kft. végezte el. A Diákhitel Központ 2021. december 3-án kötött megállapodást a First Voice-szal, összesen nettó 13 990 000 forint értékben, amely az online adatgyűjtésre és kvalitatív kutatásra vonatkozik.
Az online adatfelvétel eredményeit ismertető egyik diából kiderül, hogy a First Voice pont azokat a kérdéseket tette fel a diákhiteleseknek, amik alapján a Troia Media meghatározta, hogy hányan nem jutottak volna diplomához a diákhitel nélkül.
A First Voice prezentációja elérhető Hadházy Ákos által megosztott dokumentumok között.
Bár a Troia Media által készített tanulmány 1023 résztvevő adatait elemzi, a First Voice prezentációja viszont 1022 fős kutatásra épít,
A Troia Media valószínűleg a First Voice adatainak felhasználásával végezte el a számításokat, és ezért több mint 13 millió forintot számlázott.
Az adatok elemzésekor alkalmaztak egy kisebb fortélyt is, amely jelentősen fokozta a diákhitel gazdasági következményeit a végső számítás során.
A diákhitel jelentőségére vonatkozó három kérdés nyers adatai alapján a megkérdezett diákhitelesek 32 százaléka mondta azt, hogy a kedvezményes hitel nélkül el sem kezdte volna az egyetemet vagy nem tudott volna diplomát szerezni. Ezt azonban - egy általuk konzervatívnak nevezett becsléssel - felkerekítették 40 százalékra, azon az alapon, hogy az egyetemet már régebben elvégzett diákhitelesek a végzéshez közelebbi időpontban még nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a hitel nélkül nem végezték volna el az egyetemet. A további számításokhoz ezt a 40 százalékos becslést használták.
A számítás során további egyszerűsítések is szerepelnek. A Troia nem különböztette meg a diákhiteleseket aszerint, hogy...
Feltételezték továbbá, hogy minden lediplomázott hallgató rögtön belépett a munkaerőpiacra abban az évben, amikor megszerezte a diplomáját, de a lehetséges külföldi munkavállalást és a diploma utáni továbbtanulás alternatíváját sem vették figyelembe.
Nem találtunk nyomát annak, hogy a Troia által végzett tanulmány eredményei – amelyek a 4100 milliárdos többletjövedelmet és a 2000 milliárdos költségvetési bevételt érintik – bármilyen módon megjelentek volna a Diákhitel Központ nyilvános kommunikációjában. Megkerestük az állami vállalatot, valamint Magyar Pétert is, hogy megtudjuk, használták-e az elemzés megállapításait valamilyen formában, de sajnos nem kaptunk választ.
