Mostantól a figyelem középpontjába kerül az M1-M7 közös szakasza, ahol szenzorokkal monitorozzák az autósok közlekedését. Az okos megoldások révén a biztonság és a hatékonyság érdekében fontos, hogy mindenki felelősségteljesen vezessen.
Az újonnan bevezetett rendszer a forgalom valós idejű érzékelésének és modellezésének köszönhetően jelentős mértékben javítja az autósok közlekedésének hatékonyságát, tervezhetőségét és biztonságát - nyilatkozta Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépjárműtechnológiai tanszékének vezetője az InfoRádióban.
Nem mindennapi mérföldkőhöz érkezett a közúti közlekedés fejlesztése, hiszen a világ élvonalába tartozó új rendszer indult el az M1-M7 autópálya közös szakaszán. A közelmúltban üzembe helyezett, szuperszámítógéppel támogatott technológia forradalmasítja a forgalom valós idejű érzékelését és modellezését, és alapvető szerepet játszik a jövő autópályáinak működésében. A Magyar Közút szakemberei a budaörsi szakasz körülbelül 800 méteres területén 39 különböző szenzort telepítettek, amelyek folyamatosan monitorozzák a járművek mozgását mindkét irányban. Az így nyert adatokat azonnal továbbítják a cég központi szuperszámítógépéhez, amely képes feldolgozni az információkat és segíteni a forgalom optimalizálását. A jövőben az M1-M7 okosautópálya-szakasz terjedelme 1500 méterre bővül, így még szélesebb körű tesztelési lehetőségeket kínálva a közlekedési technológiák fejlesztésére.
"A tesztútszakaszra a legmodernebb szenzortechnológiát telepítettük a Magyar Közúttal közösen, amely folyamatosan figyeli és monitorozza az M1-M7 autópálya bevezető szakaszát mindkét irányban, és arra képes ez a rendszer, hogy azt, ami a valóságban történik az úton, ezzel párhuzamosan valós időben leképezi a digitális, virtuális térben, és egy úgynevezett digitális ikermásolatot hoz létre a valódi közlekedésről" - mondta az InfoRádióban Szalay Zsolt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gépjárműtechnológia tanszékének vezetője, Szalay Zsolt, kifejtette a kutatás két alapvető célját: a balesetek megelőzését és a közlekedés hatékonyságának fokozását. "Egy ilyen innovatív rendszer segítségével képesek vagyunk azonosítani a veszélyes közlekedési magatartású járműveket és vezetőket. Például azokat, akik a leállósávban próbálnak előzni, vagy akik nem tartják be a megfelelő követési távolságot. Ezzel a tudással figyelmeztethetjük a többi autóst a potenciális veszélyekre, így elkerülhetjük a ráfutásos baleseteket is, mivel ezek a helyzetek időben észlelhetők, és a járműveknek előre jelezhetjük a kockázatokat" - tette hozzá Szalay Zsolt a baleset-megelőzés előnyeiről.
A közlekedés hatékonyságát úgy lehet javítani, hogy a hagyományos navigációs rendszerek, amelyek azonos útszakaszon haladó autósoknak ugyanazokat az útvonal-javaslatokat kínálnak, helyett egy új megközelítést alkalmazunk. Ezzel a fejlett rendszerrel a járművezetők személyre szabott ajánlásokat kaphatnak, figyelembe véve az aktuális forgalmi viszonyokat. Ez lehetővé teszi a forgalom eloszlásának kiegyenlítését, és hozzájárul ahhoz, hogy ugyanazon az úton nagyobb forgalmat tudjunk átengedni, így a közlekedés gördülékenyebbé válik.
A tanszékvezető úgy véli, hogy a tesztszakasz után érdemes lenne a rendszert kiterjeszteni más autópályarészekre is, bár szerinte nem mindenhol lenne szükség ilyen okosútra. Azt viszont hozzátette, hogy az adott szakasz megépítési költségének kevesebb, mint egy százalékából okosúttá lehet fejleszteni. Példaként említette, hogy csak tavaly Kína ezer kilométer okosutat épített, mert nagyon fontosnak tartja a jövő közlekedésirányítása szempontjából.
Szalay Zsolt azt is elmondta, hogy a tesztútszakasz kiépítéséhez nagyjából 180 millió forintra volt szükség, ebből szerezték be az érzékelőket és azt a szuperszámítógépet, amelyen a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok futnak.
