Mikor találhat végre kiutat Magyarország a gazdasági stagnálásból?

A várakozások szerint 2026-ra a gazdaság növekedése meghaladhatja a 2 százalékot, köszönhetően a beruházások fellendülésének és a BMW gyárának termelésének megkezdésének.

Az árrésstop és az önkéntes árkorlátozások ellenére a drágulás üteme továbbra is 4 százalék felett stagnál. Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor augusztushoz képest nem tapasztalható inflációs növekedés. Az árrésstop legalább november 30-ig érvényben marad.

Bár Orbán Viktor repülőrajtot ígért az évre, a magyar ipari termelés sajnos a tartós visszaesés következtében olyan mélypontokra jutott, ahová legutóbb a Covid-járvány idején süllyedt. Azonban van egy jó hír is: a forint árfolyama viszonylag stabilnak tekinthető. Igaz, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legutóbbi megnyilatkozása, amely a kívánatos jegybanki kamatról szólt, rövid időn belül egy százalékkal gyengítette a forintot, de a 392-393-as árfolyam még mindig kedvezőnek számít.

Bár a borongós hangulat némileg enyhült, a nagyvállalatok vezetői 2023-ban utoljára nem anticipáltak kedvezőtlen fordulatot az ország és saját cégeik gazdasági helyzetében. Az optimisták pedig már egy ideje eltűntek – derült ki a K&H Bank legfrissebb negyedéves felméréséből. A válaszadók többsége, a megkérdezettek 57 százaléka stagnálásra számít. Az ipari szektorban a legkevesebben, mindössze 13 százalék vár javulásra, míg a szolgáltatási és kereskedelmi ágazatban ennél kedvezőbb a helyzet: 26, illetve 25 százalék bízik abban, hogy végre kilábalnak a lejtmenetből, és pozitív irányba fordulnak az árbevételi és nyereségkilátások.

Németh Dávid, a bank vezető elemzője szerint a magyar vállalatok és a hazai gazdaság jövőbeli perspektívái nem olyan borongósak, mint ahogyan azt a megkérdezett cégvezetők vélik.

Szerinte a gyenge 2025-ös gazdasági év után fellendülés jöhet 2026-ban. Hozzátette: 2023-ban 1 százalékot zsugorodott a magyar gazdaság, amit 2024-ben és 2025-ben 0,5-0,5 százalékos növekedés követett. 2026-ra viszont 2 százalék fölé gyorsulhat ez a bővülés.

Németh Dávid véleménye szerint a következő évben a vállalatotok is erőteljesebben tapasztalhatja a növekedést, hiszen idén főként a lakossági és állami költések domináltak. Jövőre azonban a cégek is kedvezőbb körülmények között működhetnek, hála a támogatott hitelprogramoknak, a nemzetközi gazdasági helyzet javulásának, valamint az új beruházási lehetőségeknek.

2026-ban leginkább a debreceni BMW-gyár termelése járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, de 2027-ben már a szintén debreceni CATL-nek, 2028-ban pedig a szegedi BYD-nek is jelentős szerepe lehet ebben. A 2026-ra várt 2,4 százalékos növekedés 0,6 százalékát adhatják az új gyárak.

Az elemző szerint idén kicsivel alulmúlta a reálbér növekedése a vártat az infláció miatt, de jövőre jelentősen megugorhat. Kérdés persze, hogy mi lesz a minimálbér újratárgyalásával. A kormány két számjegyű emelést akar és adócsökkentést is ígért.

Ezen kívül az új szja-mentességek is hozzájárulnak a nettó bérek emelkedéséhez. Ennek eredményeként a háztartások kereslete tartósan stabil maradhat. Ez pedig azt jelenti, hogy a szolgáltató szektor viszonylagos optimizmusa az élénkülő belső keresletre épül.

A hazai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság továbbra is stagnál, ami jelentős hatással van a magyar teljesítményre. A külkereskedelmi forgalom jelenleg még nem mutat erős jeleket, és a megrendelés-állomány is messze elmarad a korábbi időszakok szintjétől. Egyértelműen érezhető a "valós veszteség" kialakulása, de az utolsó negyedévben a csökkenés üteme végre megtorpant, sőt, egy enyhe növekedési trend is kibontakozni látszik.

Az amerikai vámok terén kedvező fordulatot hozott a helyzet. Az Európai Unió összességében alacsonyabb vámokkal zárta le a helyzetet, mint Vietnam, India vagy Kína, ami kétségtelenül kedvező hír az iparág számára a következő évre nézve. A globális ellátási lánc jelenleg stabilnak tűnik, és még az Egyesült Államok által bevezetett büntetővámok sem tudták jelentősen megrendíteni ezt a helyzetet. Németh Dávid véleménye szerint mindez kedvező lehetőséget teremt az ipari termelésünk újjáéledésére.

Az ipari termelés szeptemberi adatai 7 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest, ami arra utal, hogy a 2023-ban kezdődött visszaesés még nem ért véget. Ugyanakkor az utolsó negyedévben már jelei mutatkoznak a stabilizálódásnak. A feldolgozóipar megrendelés-állománya szinte a zéróhoz közelít, ami a csökkenés előtti szint felé való visszatérést jelzi. Németh Dávid véleménye szerint a közeljövőben elérhetjük az ipari teljesítmény mélypontját, ahonnan már csak emelkedő irányba haladhatunk.

Hozzátette: az elektromos autók keresletének a csökkenése rosszul érintette a gazdaságot. Csökken a vásárlás állami támogatása, és fontos lenne az EU kiszolgáltatottságát csökkenteni Kína felé, hogy stabilabb lábakon álljon ez az iparág. Estek az árak, de rövid távon drágultak az akkumulátorok, ami vagy a profitrátát fogja csökkenteni, vagy újra árat kell emelni az autóknál.

A vállalati hitelállomány mesze leszakadt a lakosságitól. Előbbi 2 százalékkal bővült utóbbi több mint 10 százalékos növekedésével szemben. Németh Dávid szerint óriási élénkülésre továbbra sem lehet számítani. Eddig is voltak támogatott konstrukciók, de nem a hitel árával van a fő baj, hanem a bizonytalan kilátások miatt nagyobb az óvatosság. Ez viszont nem magyar, hanem régiós tendencia.

A globális kamathorizont kedvező irányba változott. A dollár kamata jelentős mértékben csökkent, akárcsak a font esetében, viszont az Európai Központi Bank már lezárta az alapkamat mérséklésének folyamatát.

Az MNB stabilan tartja a 6,5 százalékos alapkamatot, aminek szerepe van abban, hogy erősödik a forint. Igaz, Nagy Márton tegnapi bejelentésére, hogy talán ideje lenne kamatot csökkenteni, azonnal reagált a piac, de ez még belefér az erősödő trendbe. Ha a jegybank kitart, a következő hónapokban maradhat a 385-395-ös forintárfolyam Németh Dávid szerint.

A szakértők véleménye szerint a költségvetési hiányunk viszonylag jelentős mértékű, és olyan lépések várhatóak, amelyek a következő években is magas szinten tartják ezt a problémát. Míg 2024-re a kamatkiadásoktól mentes költségvetési egyenlegünk még egyensúlyban volt, ami az uniós összehasonlításban figyelemre méltó teljesítménynek számított, az idei és a jövő évi előrejelzések már negatív irányba mutatnak, így a helyzetünk az EU átlagos szintjére süllyedhet. Ezen kívül államadósságunk viszonylag magasnak tekinthető. A választások után bevezetett kormányzati kiigazító csomag pedig jelentős hatással lesz a jövőbeni gazdasági perspektívákra.

A szakember kiemelte, hogy a hitelbesorolásunk kicsivel kedvezőtlenebb a csehekénél és szlovákokénál, de még a befektetésre ajánlott kategória alján vagyunk. Nagyon fontos kérdés, hogy meg tudjuk-e tartani ezt a besorolást, mivel a magyar adósságszolgálat kamatfelára mindig nagyon megugrott, amikor leminősítették az országot. Viszont Németh Dávid szerint 2022-höz képest erre most kevesebb az esély. Kiemelte:

Az eurózónához tartozó országokban jelentősen alacsonyabb kamatok alakulhatnak ki, még azonos hitelképesség mellett is, ami komoly előnyt jelent a közös valutát használó államok számára. Ha csupán három százalékkal csökkenthetnénk a kamatszintet, az hatalmas megtakarítást jelentene a kamatkiadások terén, amelyet számos más célra is felhasználhatnánk.

A szakértő várakozásai szerint a következő két hónapban az éves infláció 4 százalék felett alakulhat, de decemberre már 3,7 százalék környékére mérséklődhet. Amennyiben május és június során megszüntetik a drágulást fékező kormányzati intézkedéseket, az árak hirtelen megemelkedését okozhatja. Kérdéses, hogy a jelenlegi keresletélénkítő lépések milyen mértékű inflációs többletet generálnak, de a szakértő úgy véli, hogy az erős árfolyam képes lehet mérsékelni a kereslet növekedéséből fakadó nyomást. Ennek következtében van okunk reménykedni abban, hogy a kereslet élénkítése ellenére az infláció nem fog drámaian megemelkedni.