Mégsem távolította el Elon Muskot a Royal Society tagjai közül.
Elon Muskról sok mindent el lehet mondani, többek között azt is, hogy a brit Királyi Társaság (Royal Society), vagyis a világ legrégebbi és legtekintélyesebb tudományos akadémiája tagja. Bár tudósnak talán mégsem neveznénk, de a társaság tagjai azzal indokolták a felvételét, hogy elévülhetetlen érdemei vannak az űrhajózás fejlesztésében (a néhány százmilliárd dollárja mellett, amiből akár a Royal Societyt is támogathatná).
Az utolsó egy év során Musk megítélése drámai fordulatot vett. Míg korábban a demokraták támogatását élvezte, a tavalyi elnökválasztásra már jelentős összegeket fektetett Trump kampányába. E döntése nem maradt hatás nélkül: az új elnök Muskot a kormány legbefolyásosabb háttérfigurájává tette, míg az általa irányított Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) soha nem tapasztalt megszorításokba fogott a szövetségi költségvetés terén.
Ezek a megszorítások különösen súlyosan sújtják a tudományos életet, a környezetvédelmi erőfeszítéseket, a közegészségügyet, valamint a nemzetközi segélyezési programokat. Továbbá, a Twitter (jelenleg X) platformján, amelyet Musk megvásárolt, rendszeresen terjeszt áltudományos téveszmékhez vezető információkat, különösképpen a COVID-19-cel kapcsolatosan, és kifejezetten ösztönzi másokat is, hogy hasonlóan cselekedjenek. Ennek következtében a Royal Society, valamint a brit tudományos közösség számos tagja egy széles körben aláírt nyílt levélben kifejezte aggodalmát, és úgy vélik, hogy Musk mára "valós fenyegetést jelent a tudomány világára", így méltatlanná vált a Royal Society tagságára.
A társaság vezetősége azonban szembetűnően hallgatott a Muskot érintő kritikákra. Eddig több mint 150 tag követelte a vezetéstől, hogy határozottabban lépjen fel Musk ellen, aki jelenleg az amerikai tudományos közösség aláásásán dolgozik. Számukra ez világosan a kizárás lehetőségét vetette fel.
A Royal Society vezetősége kénytelen volt összehívni egy értekezletet, melyre hétfőn került sor. Az ezt követően kiadott hivatalos közleményből kiderült, hogy erőteljes és politikailag terhelt vita zajlott, ám végül nem döntöttek Musk kizárása mellett. Ennek nem csupán az amerikai milliárdos érdemei voltak az okai, hanem inkább az a tény, hogy a társaság 1660-as megalapítása óta csupán egyetlen egy személyt zártak ki: 250 évvel ezelőtt Rudolf Erich Raspe német tudóst, akit csalás és lopás miatt ítéltek el. A vezetőség nem kívánta Muskkal precedenst teremteni, ami esetleg újabb kizárások lavináját indíthatta volna el.
Korábban, a vezetés passzivitása miatt két neves kutató, Dorothy Bishop az Oxfordi Egyetemről és Andrew Millar az Edinburghi Egyetemről, tiltakozásképpen úgy döntöttek, lemondanak tagságukról. Eddig több mint 3300 brit kutató csatlakozott a Musk ellen írt nyílt levélhez. A tiltakozók azt állítják, hogy a vezetés ügyvédi tanácsokra támaszkodva döntött Musk tagságának megtartása mellett, mivel el akarták kerülni a potenciálisan hosszadalmas és költséges jogi vitákat – végeredményben nekik sincsenek olyan hatalmas jogi erőforrásaik, mint amilyenek Musk 350 milliárd dolláros vagyona kínál.
Valószínű, hogy a jelenlegi (nem) döntés nem elégíti ki a Musk kirúgását követelő csoport tagjait, így valószínű, hogy az ügy további lépésekre ösztönözheti őket. Az egyik tiltakozó, Fiona Fox, a Royal Society tagja, a BBC-nek nyilatkozva kifejezte aggodalmát: "Rémisztő dolgok zajlanak az Egyesült Államokban: adatbázisokat tüntetnek el, weboldalakat szednek le az internetről. Ez a tudás mindannyiunk közös öröksége. A félelem légköre egyre inkább teret hódít, és az emberek már öncenzúrát alkalmaznak. Ez valóban aggasztó."
