Anélkül, hogy bárki tudomást szerzett volna a betegségről, a Kisbajcsról származó trágyát már szétosztották. Jelenleg éppen a szántóföldről gyűjtik össze.

Csütörtök délelőtt, nem sokkal dél előtt, Győr közelében, egy szántóföldön zajlott a marhatrágya összegyűjtése. - Fotó: Laczó Balázs / Telex

Győr határában, a 14-es főút mellett (ez vezet a szlovák határhoz) csütörtökön védőruhás emberek gyűjtik össze, majd takarják le a szántóföldről összegyűjtött marhatrágyát. A trágya arról a kisbajcsi szarvasmarhatartó telepről származik, ahol a múlt hét végén ragadós száj- és körömfájás betegség ütötte fel a fejét. Amikor kiszórták az állatok ürülékét, még nem tudhattak a betegségről.

A szántóföldről összegyűjtött trágyát negyven napig pihentetni kell, mivel ez az időszak elegendő ahhoz, hogy a potenciális vírusok elpusztuljanak. Eközben a kisbajcsi telephelyen csütörtök délután az utolsó állatot is levágták. A tetemeket, ahogy korábban említettük, Bábolnára szállították. Mostantól a kisbajcsi telepen elindul a takarítás és a fertőtlenítési folyamat.

Múlt pénteken közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás vírusát azonosították. A kór több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A betegség klasszikus tünetei március elején jelentkeztek az 1400 szarvasmarhát tartó Győr melletti telepen. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az ott élő összes párosujjú patást fel kell számolni. A munkákat a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök ellenőrizte hétfőn kora délután. Eddig tizennégy ország vezetett be korlátozásokat és extra óvintézkedéseket a magyar importra.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely leginkább a hasított körmű állatokra, mint a szarvasmarhákra, sertésekre, kecskékre és juhokra van hatással. Ennek a betegségnek a jellegzetes tünetei közé tartozik a láz, az étvágycsökkenés, a fokozott nyálképződés, valamint a szájban és a láb végein megjelenő hólyagok. Fontos megjegyezni, hogy az emberi megbetegedés rendkívül ritka, és a betegség főként az állatokat érinti.

A marhákat a helyszínen egy karámba terelték, ahol állatorvosok és szakértők felügyelete mellett végeztek velük, fegyver használatával. Ezt követően a tetemeket elszállították. Az égetés rendkívül időigényes lett volna, ezért döntöttek a gyorsabb módszer mellett. Bábolna településének nem volt beleszólása abba, hogy a közeli dögkutat újra aktiválják, és emiatt az Ács és Bana közötti utat lezárták a marhatetemeket szállító teherautók forgalma miatt.

A vírusveszély árnyékot vet a március 15-i győri ünnepségre is: a hagyományok őrzése mellett idén sajnos kénytelenek vagyunk megtörni egy két évtizedes szokást, hiszen elmarad a lovas katonai hagyományőrzők impozáns díszmenete.