Magyar György figyelmeztette Magyar Pétert, hogy a jogállamiság egy olyan érték, amit tiszteletben kell tartani!

Lehetséges-e jogállami kereteken kívüli módszerekkel eltávolítani azokat a hatalom képviselőit, akik semmibe veszik a jogállamiságot? Ezt a provokatív kérdést veti fel legfrissebb blogbejegyzésében Magyar György ügyvéd. Véleménye szerint a válasz valószínűleg nem, hiszen ha bárki ezt az utat választja, akkor tulajdonképpen nem különbözik attól, amit a Fidesz képvisel. Rendszerváltozást lehet vágyakozni, de csak az Európai Unió által előírt jogállamisági normák figyelembevételével lehetséges - hangsúlyozza Magyar György, hozzáfűzve: "ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek keretein belül hajlandóak vagyunk maradni".

Magyar Péter arra figyelmeztet, hogy a Fidesz "janicsárjai" ne tervezzenek hosszú távra. Ezt a figyelmeztetést az ATV-ben tett nyilatkozata kapcsán emeli ki, és a Magyar Ügyvéd Blog legújabb bejegyzésében részletesen is kifejti.

Az első kérdés, amit ezzel kapcsolatban feltesz a következő: vajon ezt a fenyegetődzést mire alapozza a Tisza Párt elnöke? Majd jön a következő: vajon mindenkit kirúg az államfőtől az Alkotmánybíróságig, az Állami Számvevőszék, a Kúria vagy a Legfőbb Ügyészség vezetőjéig? A szerző szerint persze igaza van Magyar Péternek abban, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét a NER felszámolta. Meg abban is, hogy szükség van a választási törvények megváltoztatására. Csakhogy visszamenőleg nem lehet semmissé tenni a választási, illetve az egyes közjogi "méltóságok" megválasztását/kinevezését tartalmazó szabályokat - szögezi le.

Kihívást jelentő kérdés: vajon lehetséges-e a jogállamiságot semmibe vevő hatalom embereit nem jogállami módszerekkel eltávolítani? Magyar György véleménye szerint valószínűleg nem. Állítása szerint, ha valaki ezt a megoldást választja, akkor lényegében nincs különbség a Fidesz és az új hatalom között – figyelmeztet. Sőt, még akkor is, ha a Tisza jövőre kétharmados többséget szerez, ami alkotmányozó erővé teheti őt. Ha ezzel visszaél, akkor könnyen egy 2011 előtti időszakhoz hasonló helyzetbe kerülhetünk. Így végül ott találjuk magunkat, ahol a NER fénykorában voltunk.

Nehezen megkérdőjelezhető Magyar Péter véleménye: a joggal való nyilvánvaló visszaélés, amikor a legfőbb ügyészt az Alkotmánybíróság (AB) elnökévé "ejtőernyőztetik". Ha már az AB-nál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy nem volt szerencsés, hogy az alaptörvény védelméért felelős legfőbb szervbe kizárólag a Fidesz által jelölt személyek kerülhettek be. Hasonló helyzet állt elő a Kúria elnökének, az Állami Számvevőszék, valamint a Médiatanács tagjainak megválasztásakor is. "Sajnos azonban nincs megfelelő jogállami válasz erre... Akkor sem, ha a Tisza jövőre minősített többséget szerez... A kétharmados többséggel sok minden helyrehozható, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi káros példákat követve jogellenesen jogot alkotni elfogadhatatlan" - hangsúlyozza.

Nincs igazán helyes válasz a helyzetre. Az ügyvéd véleménye szerint azonban határozott üzenetet hordozhat, ha bármely ellenzéki politikai erő, vagy esetleg azok koalíciója, jelentős szereplővé válik a parlamentben. Ilyen esetben a NER támogatói elveszíthetik a stabilitásukat, és talán saját elhatározásukból lépnek le pozícióikról. De vajon miért tennének ilyet? Hiszen Magyar Péter megjegyezte, hogy ha négy évre kétharmados többséget szereznének, mi indokolná, hogy egy korrekt választási törvény kidolgozása után új országos választást írjanak ki?

"Mindenkinek édes a hatalom" - vonhatjuk le a következtetést. Egyébként korábban már többször felvetődött, hogy széles ellenzéki összefogással kellene megbuktatni a Fideszt. Ha összejön a kétharmad, alkossanak konszenzusos választási szabályokat, és annak az eredménye alapján írjanak ki új választást. A Tisza párt elnöke jelenleg abban reménykedik, hogy egymaga tesz szert a minősített többségre. Bár nem tudni, mire megy vele, mert akkor is a nyakán maradnak a fideszes kinevezettek. Taposóaknákra és további csapdákra kell számítanunk ("ám ezeket nem szeretnénk konkretizálni, újabb ötletet adva a hatalommániás Fidesznek").

Magyar Péter egyik lehetséges megoldásként úgy gondolja, hogy a NER kinevezettjei majd önként lemondanak - vázol fel egy további változatot a szerző, aki emlékeztet arra, hogy volt is ilyesmire példa, hiszen Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is saját elhatározásából vált meg a kormányfői poszttól. Mi több, Schmitt Pál és Novák Katalin egykori államfő ugyancsak lemondott. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2010-ben szintén maga távozott, miként a jegybank elnöke is 1994-ben.

Kérdéses, hogy vajon bárki igazán önszántából búcsúzott-e el a kényelmes pozíciójától. A "nemzet golyóstolla" a plágiumbotrány miatt, míg Novák Katalin a pedofilügy következtében került nehéz helyzetbe. Medgyessy és Gyurcsány a koalíciós partnerek - az MSZP és az SZDSZ - közötti feszültségek áldozataivá váltak, míg Györgyi Kálmán sorsa máig rejtélyes, hiszen állítólag a Fidesz zsarolta meg. Az önkéntes lemondások sorát folytathatjuk Bod Péter Ákos egykori MNB-elnökkel is, aki 1994 végén az akkori szociáldemokrata-liberális kormány nyomására kényszerült távozni.

Mindezek után tényleg nem javasolja Magyar Péter, hogy a Fidesz "janicsárjai" hosszú távra rendezkedjenek be? Ám miért is ne? Hiszen az alaptörvényből - és más minősített többséget igénylő törvényekből - az következik, hogy a köztársasági elnök 2029 márciusáig hivatalban marad. A bírósági jogalkalmazás egységéért felelős Kúria elnöke 2030 januárjáig, a Médiatanács elnöke 2030 decemberéig tölti be a posztját. Az MNB elnöke 2031-ig, Polt egyelőre nem ismert utódja pedig főügyészként 2034-ig gyakorlatilag elmozdíthatatlan. Hasonló ideig terjed a megbízatása az Állami Számvevőszék első emberének is. Az AB új elnökével még tovább, 2036-ig kell számolni.

Ezek a jelenlegi jogi keretekből származó lényegre törő tények. Bár lehet kiskapukat keresni, fontos emlékezni arra, hogy amikor 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Baka Andrást az új alaptörvényre hivatkozva, a Kúria névre való átnevezés miatt elbocsátották, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogerősen kimondta: Baka András emberi jogi sérelmet szenvedett el az idő előtti elmozdítása révén. A bírósági döntés következményeként a volt főbíró számára több tízmilliós kártérítést ítéltek meg.

Értjük mi Magyar Péter üzenetét. A Tisza elnöke pedig értse meg a strasbourgi bíróság állásfoglalását. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni - zárul a Magyar Ügyvéd Blog legújabb posztja.