Lavrov: Magyarország és Szlovákia is figyelemmel kíséri az eurázsiai biztonsági helyzetet

Magyarország és Szlovákia figyelmét is felkeltette Oroszország által javasolt új eurázsiai "biztonsági architektúra" kialakításának folyamata. Ezt a koncepciót a közelmúltban megrendezett minszki konferencián mutatták be, ahogy azt az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ angol nyelvű weboldala is beszámolt róla.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, csütörtökön találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az egyeztetés a Máltán zajló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsülése mellett zajlott, ahol számos fontos nemzetközi ügyet vitattak meg.

Szijjártó október végén Minszkbe látogatott, ahol részt vett az Eurázsiai Biztonsági Konferencián. Itt Lavrovval folytatott megbeszélése során lehetőséget kapott arra, hogy a két ország közötti kapcsolatokat áttekintse és megerősítse. A csütörtöki orosz közlemény szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy a konferenciát követően Oroszország és Fehéroroszország arra törekszik, hogy kidolgozzák a "sokszínűség és multipolaritás eurázsiai chartáját".

Az októberi konferenciáról szóló közleményében a magyar külügyminisztérium Szijjártót idézve úgy fogalmazott:

(...) vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, amelyből minden fél sokat profitálhat.

Szijjártó kifejezte, hogy számára nagy megtiszteltetés, hogy a rendezvény keretein belül bemutathatja Magyarország álláspontját. Hangsúlyozta, hogy manapság "jelentős erők fáradoznak a vélemények dominanciájának kiépítésén", és ha egy ország politikai irányvonala nem teljesen összhangban áll a mainstream nézetekkel, azonnal kétségbe vonják a jogát annak képviseletére.

Szergej Lavrov csütörtökön, a máltai találkozót követően a TASS hírügynökségnek nyilatkozva a formálódó eurázsiai "biztonsági architektúrával" kapcsolatban kifejtette:

A minszki konferencián részt vett a magyar külügyminiszter, és Szlovákia is kifejezte érdeklődését.

Lavrov megjegyezte, hogy meggyőződése szerint más nemzetek is közvetlen előnyöket fognak tapasztalni ebből, mivel ez hozzájárul hosszú távú céljaik megvalósításához és a lakosságuk szükségleteinek kielégítéséhez.

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy függetlenül attól, hogy a Nyugat mit kíván, a biztonság új struktúrájának kiépítése már teljes erőbedobással zajlik. E folyamat már nem az euroatlanti elképzelésekre épít, hanem egy olyan nézőpontra, amely szerint az egységes eurázsiai kontinens lehetőséget kínál minden résztvevő számára, hogy egyenlően érvényesítse érdekeit. Céljuk egy olyan oszthatatlan biztonsági rendszer megteremtése, amelyet az EBESZ keretein belül hirdettek meg, de amely a Nyugat lépései miatt sajnos meghiúsult.

Lavrov véleménye szerint a biztonsági rendszer összeomlásának fő oka a NATO meggondolatlan keleti irányú terjeszkedése.

Az orosz külügyminiszter úgy látja: az eurázsiai koncepció a kontinens minden országa számára rendelkezésre álló természetes földrajzi és gazdasági infrastrukturális adottságokon alapul. Lavrov megjegyezte, Oroszország arra számít, hogy mindezeket a képességeket egyesíteni fogja a közös igyekezetben, amely minden országot kielégít.

Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időszakban többször kifejtette véleményét a nyugati biztonsági keretrendszer válságáról. November közepén, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. konferenciáján a magyar országgyűlésben hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentős zűrzavart okozott a nemzetközi viszonyokban. Ez a konfliktus nemcsak az Európai Unió belső stabilitását kérdőjelezi meg, hanem megakadályozza azt a stratégiai célt is, amely az európai biztonsági architektúra és az olcsó orosz energia, valamint a kiváló minőségű európai technológia összekapcsolására irányult.

Ez a biztonsági architektúra teljesen megbukott.

- fogalmazott Orbán, hozzátéve, hogy miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.

Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt, 2021 decemberében az orosz külügyminisztérium nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben az orosz álláspontot tükröző követeléseket fogalmazott meg. Ezek a követelések lényegében az 1997-es kelet-európai katonai infrastruktúra helyreállítására irányultak. Moszkva jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a NATO leállítja katonai aktivitását Kelet-Európában és Ukrajnában, valamint arra, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagállam, mint például Grúzia, ne csatlakozhasson a katonai szövetséghez. A kelet-európai katonai infrastruktúra visszaállítása pedig azt is magában foglalná, hogy Magyarország nem lehetne a NATO tagja, mivel hazánk csak 1999-ben vált az észak-atlanti szövetség teljes jogú tagjává.