Fedezd fel Kőrösi Csoma Sándor nyomdokait a látogatóközpontban, ahol életének és munkásságának izgalmas részleteit ismerheted meg!
A Magyar Földrajzi Társaság Vándorkiállítását most a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban csodálhatják meg az érdeklődők. Két tematika is helyet kapott a tárlatban, így megismerhetjük Kőrösi Csoma Sándor útját, és a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának kincseit is.
A 150 éves Magyar Földrajzi Társaság országjáró vándorkiállítása most Fejér megyében állomásozik, és különlegessége, hogy két izgalmas témát hozott magával. Az egyik kiállítás Kőrösi Csoma Sándor, a híres utazó életét és munkásságát idézi fel, míg a másik a társaság értékes könyvtári gyűjteményének kincseit tárja a látogatók elé.
Kőrösi Csoma és a kincsek nyomában
A vándorkiállítás célja, hogy elmélyítse a földrajzi ismereteket, népszerűsítse a földrajz és honismeret iránti érdeklődést, valamint aktivizálja a közönséget a nagymúltú társaság friss és izgalmas tevékenységeiben. Jelenleg a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Látogatóközpontjában megtekinthető poszterek a "Térképes időutazás Kőrösi Csoma Sándorral" és a "Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának Kincsei" című tematikus szekciókra oszlanak - tájékoztatott minket Fekete Ágnes. A kastély munkatársa elmondta, hogy a kiállítás anyagát Török Zsolt Győző, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének elismert docense készítette el és állította össze.
- Kőrösi Csoma Sándor a legismertebb magyar utazó, aki a 19. század elején egy székely falucskából az őshazát keresve jutott el a távoli Indiába. A tibeti nyelv és kultúra első kutatójaként vált nemzetközileg is elismert tudóssá. A kiállítás különlegessége, hogy korabeli térképeken mutatja be Csoma életének legfontosabb állomásait. A két évszáddal ezelőtti, magyar, német és angol térképek olvasásán keresztül a látogatók átélhetik a tudós vándorlását és megismerhetik a történelmi körülményeket. Ekkor zajlott az indiai háromszögelés, amelynek eredményeként a Csomolungma, akkor a Mount Everest magasságát is megmérték - fogalmazott Fekete Ágnes.
A következő téma a vándorkiállításban a 150 éves múltra visszatekintő társaság értékes kincseinek felfedezése.
Az 1872-ben megalakult Magyar Földrajzi Társaság hazánk egyik legrégebbi civil szervezete, amely az évek során gazdag, páratlan gyűjteménnyel bővült. Itt valódi kincsekre bukkanhatunk: régi könyvek, történelmi térképek és a földrajzi kutatásokhoz kapcsolódó egyedi dokumentumok sorakoznak a polcokon. E hatalmas anyag a Társaság tagjainak és támogatóknak önzetlen adományaiból állt össze, amely tükrözi a közösség elkötelezettségét a tudomány és a kultúra iránt. A kiállítási tablókon a gyűjtemény legértékesebb darabjaiból válogattunk, hogy bemutassuk a nemzeti örökségünk e különleges szegmenseit. Különösen figyelemre méltó a 1680-ban kiadott földrajzkönyv, amely a legidősebb darabunk. Az 18. század közepén készült Bél Mátyás művei a hazai földrajzi és honismereti iskola alapjait jelentik. A gyűjtemény egyik gyöngyszeme Lipszky János többlapos Magyarország-mappája (1804-1808), valamint a Szombathelyen élő Kenedics József geometriai térképe Vas vármegyéről, mely körülbelül 1785-ből származik. Fekete Ágnes, a vándorkiállítás kurátora, nagy örömmel ajánlotta a látogatók figyelmébe ezeket a kivételes értékeket.
