A Belügyminisztérium új elképzelése szerint lehet, hogy az eddig önkéntesnek számító intézkedések kötelezővé válhatnak.

A tanodák, ahol a gyerekek önként vállalják a részvételt, szeptembertől kezdődően kötelesek lesznek meghatározott számú középiskolás fejlesztőfoglalkozást is tartani.

A tanoda célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a gyerekeknek és fiataloknak, akik az iskolai környezetben nehezen találják meg a helyüket. Az intézmény arra törekszik, hogy pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek hátráltatják őket, és ehhez alaposan megismeri a diákok életkörülményeit, személyiségét és fejlődési lehetőségeit. A tanoda egyedi megközelítése révén olyan támogató környezetet teremt, amely segít csökkenteni a hátrányos helyzetet, ezzel elkerülve, hogy a fiatalok a társadalom peremére szoruljanak. A programot elhivatott pedagógusok irányítják, akik különböző közösségi színtéren dolgoznak, hogy a diákok a legjobban hasznosíthassák a tanulási lehetőségeiket.

Magyarországon a kilencvenes évek közepén nyíltak meg az első ilyen műhelyek, amelyek adományokból és a Phare-program forrásaiból indultak. 2003-ban a közoktatási törvény részeként hivatalosan is elismerték a tanodák szerepét. Ezt követően a következő évben pályázati lehetőségeket hirdettek meg a fenntartásuk érdekében. 2012-re pedig jelentős növekedés következett be, hiszen 177 új kezdeményezés részesült uniós támogatásban, ami a korábbi támogatások számát is meghaladta.

2018-ban jogszabály született az állami finanszírozású tanodákról, rögzítve, hogy hetente legalább négy napon, 20 órában kell nyitva tartaniuk, 20-30 között lehet azok száma, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást. Minden oda járó gyerekre legalább heti négy óra jut. 2019-től jár erre állami finanszírozás. 2023-ban 1828 alsó, 2826 felső tagozatos általános iskolással és 755 középiskolással foglalkoztak a tanodák, 590 ember munkája révén. A Szociális Ágazati Portál nyilvántartása szerint ma 121 fenntartó - 70 százalékuk nonprofit, 28 százalékuk egyházi szervezet - 188 helyen működtet ilyen műhelyt, 2023-ban 4, tavaly 18, idén egy új indult.

Az állami finanszírozás elismerése volt annak, hogy a tanodák hasznos munkát végeznek. Ugyanakkor nem minden oktatási szakember nézi jó szívvel ezt a hátránykompenzáló kezdeményezést. Egyrészt, mert az állam ezzel elismerte azt is, hogy az iskolarendszer - például az oktatás méltányossága szempontjából - rosszul működik.

Ha már elismeri a helyzetet, akkor miért nem a meglévő kereteken belül próbálja megoldani a problémát? Miért választja inkább a "kivitel" módszerét, ezzel pazarlásra kényszerítve a korlátozott erőforrásokat?

Másrészt a kutatások is alátámasztják, hogy a tanodák valóban jelentős hatással bírnak az ott részt vevő gyerekek fejlődésére. Ezek a hatások kiterjednek a tanulmányi teljesítményükre, a munkaerőpiacon való boldogulásukra, a társas kapcsolataikra, valamint az általános egészségi állapotukra is.

Az állami finanszírozás helyzete sajnálatos módon nem kedvező, ahogy azt a 80 tanodát tömörítő Tanoda Platform által készített és a Belügyminisztériumnak benyújtott jelentés is hangsúlyozza. Az utóbbi időszakban, 2022-23 között, a kapott támogatások nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött célok és elvárások teljesítéséhez. A garantált bérminimum és az energiaárak emelkedése miatt sok szervezet számára az alapműködés fenntartása is egyre inkább lehetetlenné válik. Az érintett tanodák véleménye szerint a jelenlegi állami támogatás 140 százalékos emelésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyarországi tanodák a kívánt színvonalon tudjanak működni.