Feltárult a hosszú élet titka – sajnos, mi magyarok nem vagyunk éppen élenjárók ezen a téren.

A nyugati vármegyék lakóinak születéskori várható élettartama jelentősen magasabb, mint a keleti régiókban élők esetében – ez a megállapítás szerepel Magyarország első longevity (várható élettartam) térképén. Ujhelyi Nelli, a táplálkozáskultúra szakértője, az InfoRádióban kifejtette, hogy a kutatás során az élettartamot befolyásoló tényezőket elemzik, annak érdekében, hogy a jövőben tudatos életmóddal növelhessük életéveink számát.

Magyarországon a "longevity" kifejezés még nem annyira elterjedt, ezért sokan talán nem is ismerik. Ez a fogalom a hosszú élet elérésére utal, és a várható élettartam növekedésével foglalkozik. A várható élettartam egy statisztikai mutató, amely megmutatja, hogy egy adott országban vagy közösségben mennyi időt élhet átlagosan egy ember. A hosszú élet titka azonban sokkal összetettebb, mint pusztán a kor számításán alapuló mutatók; számos tényező befolyásolja, például a genetikai örökség, az életmódbeli szokások, az étrend, a környezeti tényezők, valamint a társadalmi kapcsolatok. Így a longevity nem csupán a hosszú évek számában rejlik, hanem abban is, hogyan éljük meg ezeket az éveket.

Az Európai Unióban a várható élettartam szempontjából Spanyolország vezeti a rangsort, ahol az emberek átlagosan 83,3 évet élnek. A második helyen Svédország áll 83,1 évvel, míg a dobogó harmadik fokán Olaszország és Luxemburg osztozik, mindkettő 82,7 év várható élettartammal. Az északi országok kiemelkednek a magas élettartamukkal és kedvező egészségügyi mutatóikkal, szemben Bulgáriával és Romániával, ahol az értékek alacsonyabbak. A nyugat-európai és mediterrán térségekben szintén a várható élettartam az európai átlag felett mozog.

Magyarország hátulról az ötödik a listán 74,3 évvel, azaz nálunk kilenc évvel rövidebb a várható élettartam, mint a rangsort vezető Spanyolországban.

A Longevity Magazin legfrissebb kiadásában közzétette a 2023-as évre vonatkozó, vármegyei bontású várható átlagos élettartam adatokat, amelyek rávilágítanak a Magyarországon belüli jelentős eltérésekre. A magazin főszerkesztője az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy a nyugat-magyarországi területeken egyértelműen magasabb élettartammal lehet számolni. Az élen Győr-Moson-Sopron vármegye áll, ahol a férfiak várható élettartama 74,5 év, míg a nőké 80,5 év. Ezt követi Pest, Zala, Veszprém és Csongrád-Csanád, így a legjobb helyezések mind a nyugati országrészhez köthetők, míg a keleti vármegyék nem szerepelnek az első négy között.

Ujhelyi Nelli tájékoztatása alapján Borsod-Abaúj-Zemplén területén a legrosszabb helyzetet tapasztalhatjuk, hiszen a férfiak átlagos élettartama mindössze 71 év, míg a nők esetében ez 77 évre rúg. Ezzel szemben a fővárosban jelentős eltérések figyelhetők meg: a nők születéskor várható élettartama eléri a 80,56 évet, míg a férfiaké 74,83 év. A táplálkozáskultúra-kutató szakember hangsúlyozza, hogy nem lenne helyes csupán anyagi és életszínvonalbeli különbségekre hárítani a felelősséget a keleti és nyugati vármegyék között tapasztalható körülbelül tízszázalékos eltérés kapcsán.

Ahogy megjegyezte, egy ilyen típusú összehasonlítás során "a leglényegesebb irányelv a kék zóna fogalma". Globálisan öt elismert kék zóna létezik.

A kék zónákban található közösségek a Föld legidősebb és legegészségesebb lakóival büszkélkedhetnek. Ezeken a különleges helyeken az emberek kiemelkedő mértékben érik el a százéves kort, ami nem csupán a hosszú élet titkát, hanem az egészséges életvitel alapelveit is tükrözi.

Az öt kék zóna közül kettő Európa gyönyörű tájain található: az egyik a festői Szardínia-sziget Olaszországban, míg a másik a napfényes Ikaria-sziget Görögországban.

Ujhelyi Nelli hangsúlyozta, hogy a kutatók arra a megállapításra jutottak, miszerint a kék zónákban élők kiemelkedően hosszú életének titka elsősorban az egészséges életmódjukban rejlik. "Ezekben a zónákban az emberek olyan életstílust folytatnak, amely a mi mindennapjainkhoz képest talán egyszerűbb, de rendkívül hatékony. Rendszeres mozgás jellemzi őket, és főként olyan élelmiszereket fogyasztanak, amelyeket helyben, sokszor saját maguk termelnek. Az idősek között és a családokban is erős közösségi kötelékek fűzik össze az embereket" - tette hozzá a Longevity Magazin főszerkesztője.

Mint ahogyan azt említette, a kutatók ezen irányelvek figyelembevételével folytatják a hazai kutatásokat, hogy alaposabban feltérképezhessék a magyar kék zónák sajátosságait. Ujhelyi Nelli kiemelte: céljuk, hogy megvilágítsák azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak élethosszunk növeléséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal interaktív korfája lehetőséget nyújt arra, hogy az 1870-es évektől kezdődően egészen 2070-ig nyomon követhessük a magyar népesség életkor-összetételének változásait. Fontos megjegyezni, hogy a 2024 utáni időszakra vonatkozó adatok csupán becslések, amelyek kutatási alapokon nyugszanak, azonban jól tükrözik az életkor növekedésének általános tendenciáját.

A legfrissebb adatok szerint hazánkban a 90 évet betöltött és azon túli emberek aránya mindössze 0,6 százalék, ami körülbelül 57 684 főt jelent. Az idősebb korosztály, amely az 1933 előtt születetteket foglalja magában, döntő többségében, 76,4 százalékban nőkből áll, míg a férfiak aránya csupán 23,6 százalék. A nemek közötti eltérés a magas életkorúak között a legszembetűnőbb. A 60. életévig a nők és férfiak száma csaknem egyenlő, azonban ezt követően a nők aránya folyamatosan növekszik, míg a férfiaké csökken. A 100 éves korhatár felett gyakorlatilag már kizárólag nőket találunk.