Ki tapasztalja meg a gazdasági fejlődést?
Szerbia 2024-re Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált, ahogyan azt a Makrogazdasági Elemzések és Trendek (MAT) legfrissebb kutatása is megerősíti. Ugyanakkor a gazdasági szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a Szerbia által követett gazdasági modell kimerítette azokat a szakaszokat, amelyek eddig támogatták a növekedést, és úgy vélik, hogy ennek a modellnek a fenntarthatósága komoly kérdéseket vet fel a jövőbeni fejlődés szempontjából.
Dragovan Milićević, közgazdász és a Forbes Szerbia újságírója, valamint Petrica Đaković az N1 hírportálnak nyilatkoztak a gazdasági helyzetről. A két szakértő kiemelte, hogy a bruttó hazai termék 2024 első 11 hónapjában körülbelül 3,8%-os éves növekedést mutatott, ám ezt a polgárok többsége alig érzékeli a mindennapi életükben. Milićević hangsúlyozta, hogy ez a szám csupán egy statisztikai mutató, és nem feltétlenül tükrözi a gazdasági helyzet valódi állapotát vagy a társadalom jólétét.
"Érezte-e a lakosság ezt a 2-3 százalékos növekedést? Természetesen nem. Ez a változás nem jelenik meg az életszínvonalban, hiszen csupán egy lépés a magasabb szint elérése felé" - mondta Milićević. Hozzátette, hogy az életszínvonal valójában azokban a termékekben és szolgáltatásokban tükröződik, amelyeket az emberek nap mint nap megvásárolnak, valamint abban, hogy mennyit engedhetnek meg maguknak, és hogy a reálbérek hogyan alakulnak a költségek és árak tükrében. Emellett kiemelte, hogy rendkívül fontos az is, hogyan oszlik meg a társadalmi termék és a jövedelem a különböző társadalmi csoportok között.
Petrica Đaković véleménye szerint az elemzésből nyert adatok statisztikai tények, ám önállóan nézve ezek nem közvetítenek túl sok információt, vagy éppen hogy nem nyújtanak elegendő betekintést.
"Először is, jelenleg nem rendelkezünk olyan növekedési ütemekkel, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a fejlett európai országokhoz. Ez az egyik alapvető problémánk. A másik gond, hogy a növekedésünk nem folyamatos; nálunk ez olyan, mint egy EKG-görbe, ahol az egyik évben emelkedés, a következőben pedig csökkenés tapasztalható, ami rendkívül instabil helyzetet teremt. Jelenleg aggasztó jelek érkeznek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a Szerbia által alkalmazott gazdasági modell fenntarthatósága véges, és ez az időszak hamarosan lejár. Ha nem kezdeményezünk lépéseket a gazdasági modellünk reformálása érdekében, attól tartok, hogy a következő években a növekedési ütemek még alacsonyabb szintre süllyedhetnek" - emelte ki Đaković.
Milićević is egyetért ezzel az értékeléssel, megjegyezve, hogy a jelenlegi növekedési modell kimerítette azokat a fázisokat, amelyek lehetővé tették, hogy ilyen eredményeket érjünk el. Ezek az eredmények azonban, véleménye szerint, messze elmaradnak az optimálistól és attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Szerbia átlépjen a fejlődés egy következő szakaszába.
Ki érzi a gazdasági növekedést?
Petrica Đaković véleménye szerint egyértelmű, hogy csupán egy szűk réteg, a legtehetősebbek tapasztalják meg ezt a jelenséget, mivel ők folyamatosan gyarapítják vagyonukat. Ugyanakkor, ha a nagyobb képet vizsgáljuk, ő úgy véli, hogy az átlagemberek számára ez az adat nem érzékelhető.
Az infláció rövid távon komoly kihívásokat jelent, hiszen az árak továbbra is magasabbak, mint más országokban. Még a béremelkedések is, amelyeket mindannyian tapasztalunk, valójában elveszítik értéküket az infláció következtében. Hosszabb távon pedig a szerb gazdaság jelenlegi modellje egyre inkább kimerül, mivel a külföldi közvetlen befektetések hatása már nem olyan jelentős, mint korábban. Az állam az utóbbi években jelentős beruházásokat eszközölt, ami önmagában nem feltétlenül rossz, de a befektetések irányai már nem mindig optimálisak, és ennek következményeit csak később tapasztaljuk meg. Például, bár az állam által indított EXPO, nemzeti stadion és autópálya projektek rövid távon valóban segíthetik a gazdaságot azzal, hogy elősegítik a hazai ipar működését, a projektek valódi hatásait és megtérülését csak később fogjuk látni – fogalmazott Đaković az N1-nek. Megjegyezte, hogy a hatalom hajlamos dicsekedni azzal, hogy mi vagyunk a leggyorsabban növekvő gazdaságok egyike Európában, de több problémát is észlelni lehet a háttérben.
A Forbes újságírója szerint két fő probléma merül fel a gazdasági összehasonlítások során. Először is, gyakran teljesen eltérő gazdaságokat hasonlítanak össze, mint például a német és a szerb gazdaság, amelyek növekedési ütemei is jelentősen különböznek egymástól. Másodszor, a bruttó hazai termék - vagyis a gazdasági 'torta' - elosztásának igazságossága is kérdéses. Ahhoz, hogy az emberek valóban érezhessék a növekedést, és hogy az életszínvonal emelkedjen, elengedhetetlen, hogy ezt a tortát méltányosabban osszák el. Jelenleg sok helyen a gazdasági javak rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg: ha egy kis csoport kapja meg a torta legnagyobb részét, míg a többség csupán a morzsákra szorítkozik, akkor a valódi életszínvonal-emelkedésről nem beszélhetünk.
