A középkorú magyarok körében kétszámjegyű inflációval kapcsolatos várakozások fogalmazódnak meg.

Még mindig jóval magasabb drágulást érzékelnek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok mutatnak - derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely az első negyedévben vizsgálta meg, hogy mekkora áremelkedést tapasztaltak a 30-59 évesek a vásárlásaik során. Az idén a februári inflációt átlagosan 20 százalék felettinek érezték, ami alig jelent változást az egy évvel korábbihoz képest, igaz javulást tükröz a két évvel korábbi szinthez viszonyítva.

Idén februárban a középkorúak körében tapasztalt éves inflációs érzékelés átlagosan 22 százalékra rúgott, ami messze felülmúlja a hivatalosan bejelentett, mindössze 5,6 százalékos áremelkedést. A 2023-hoz képest 2024-re a tapasztalt infláció jelentős csökkenésen ment keresztül, azonban 2024 és 2025 között a vélemények lényegében változatlanok maradtak. Ezt mutatja a K&H biztos jövő felmérése is, amely arra kereste a választ, hogy a 30-59 éves korosztály tagjai milyen drágulást érzékelnek vásárlásaik során, vagyis miként látják a tényleges infláció mértékét.

A múlt év elején a válaszadók körében a leggyakoribb inflációs érték a 15-19 százalékos sáv volt, amelyet az interjúalanyok ötöde említett. Azonban most, ha csak egy hajszálnyival is, de a 5-10 százalékos intervallum vált a legdominánsabbá, 18 százalékuk ezt a tartományt választotta. Ezt követi a 20-24 százalékos áremelkedést érzékelők csoportja, akik közül 17 százalék nyilatkozott így, míg a 15-19 százalékos drágulásról az idei év elején 16 százalék számolt be.

A legfrissebb felmérések alapján a nők 15 százaléka tapasztalt 40 százalékot meghaladó inflációt, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 6 százalék. Az érzékelt infláció átlagértékében is jelentős eltérés mutatkozik: míg a nők körében ez 23 százalékos, a férfiak csupán 20 százalékos inflációt jeleztek. Érdekes megfigyelés, hogy Budapesten az átlagos inflációs érték 18 százalék, ami alacsonyabb a vidéki településeken mért 22-23 százalékhoz képest. Ezt a különbséget a magasabb jövedelmi szint is magyarázhatja. Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés az év első másfél hónapjára vonatkozik, így az infláció csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések, amelyek márciusban léptek életbe, még nem befolyásolták az eredményeket.

Az infláció fejlődése szempontjából lényeges aspektus, hogy a lakosság milyen mértékű áremelkedésre számít a jövőben. Ennek érdekében a kutatás külön figyelmet fordított ennek a tényezőnek a feltérképezésére is.

A 30-59 éves korosztály tagjai arra számítanak, hogy a jövő év elejére 11 százalékkal emelkednek az árak. Ez kicsit pesszimistább jóslat a tavaly februári és májusi eredményekhez képest, amikor 8-9 százalékos drágulással számoltak a megkérdezettek. Mindössze a válaszadók 5 százaléka tartja elképzelhetőnek az árak csökkenését, túlnyomó részük - 76 százalékuk - árnövekedésre számít. A különböző korosztályokat nézve a következő eredményre jutott a kutatás: az ötvenes korosztály, azaz az 50-59 évesek átlagosan 13 százalékos áremelkedésre számítanak, míg a 40 év alattiak, vagyis a 30-39 évesek szerint 10 százalékos lesz az emelkedés.