A világ legértékesebb és legkockázatosabb lisztje található itt – Agrárszektor.
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A háború két éve alatt Gáza pénzügyi infrastruktúrája szinte teljesen összeomlott. A Világbank statisztikái alapján a korábban működő 56 bankfiók és 91 ATM elképesztő 98%-a vagy teljesen elpusztult, vagy súlyos károkat szenvedett el.
A készpénzhiány olyan súlyos, hogy még a bankjegyek is fizikailag tönkremennek, és egy új iparág alakult ki a sérült bankjegyek ragasztószalaggal és ragasztóval történő javítására. Gázának nincs saját valutája, a lakosság izraeli sékelt használ, de a háború kezdete óta új készpénz nem érkezhet a területre.
Az alapvető élelmiszerek ára az egekbe szökött - egy kilogramm liszt ára elérheti a 35 dollárt, ami a legdrágább a világon. Egy 25 kilogrammos zsák liszt, amely a háború előtt körülbelül 10 dollárba került, a készletek mélypontján akár 891 dollárba is kerülhetett.
A mobilfizetési alkalmazások a háború idején kezdtek el népszerűséget nyerni, de sok kereskedő még mindig nem hajlandó elfogadni őket, vagy jelentős felárakat kérnek a használatukért. Ennek következtében a lakosság kénytelen pénzváltókhoz fordulni, akik az ATM-ek szerepét töltik be: az emberek az alkalmazás segítségével utalnak pénzt a számlájukra, majd készpénzben kapják vissza a kívánt összeget.
Minden egyes kivett sékel után a pénzük felének elvesztésével kell számolniuk díjként. Míg a háború előtt ez a költség mindössze 5% körüli mértékben alakult, addig mostanra jelentősen megemelkedett.
A gázai piacok jelentős része elpusztult, a kereskedelem pedig improvizált, szabadtéri árusítóhelyekre költözött. Ezek a standok csupán ott bukkannak fel, ahol a helyzet biztonságosnak tűnik, és csak akkor, ha van eladó áru.
Az árak a háború előtti szint tízszeresére ugrottak. Ez már nem csupán egy szokványos inflációs folyamat, hanem egy olyan hiperinfláció, amely felülmúlja a közelmúlt legrosszabb gazdasági válságait is.
A piacokon árult termékek nagy része valójában segélyszállítmányokból származik, amelyeket ingyen kellene kiosztani az éhezőknek. Akiknek nincs pénzük a feketepiacon vásárolni, azoknak két választásuk van: vagy szembenéznek a segélyosztó pontokon leselkedő veszélyekkel, vagy éheznek. A megdöbbentő videós beszámoló itt tekinthető meg.
