Fedezd fel Budapest varázslatos időutazását: a főváros ikonikus látványosságai régen és napjainkban - képes kalandozás - Üdvözlet Magyarországról!

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Egyetérthetünk abban, hogy Budapest Európa egyik legbámulatosabb fővárosa, ahol a természeti szépségek, a gazdag kulturális örökség és az impozáns építészeti alkotások varázslatos összhangban találkoznak. Fővárosunk története során számtalan átalakuláson ment keresztül, mégis megőrizte jellegzetes látnivalóit. Most egy izgalmas időutazásra hívjuk olvasóinkat:

A múlt századok utazói ugyanazokat a varázslatokat fedezték fel, amelyeket ma is élvezünk, bár az idő múlása és a történelem viharai sok változást hoztak. Nézzük meg közelebbről Budapest néhány legismertebb nevezetességét, amelyek generációk óta dacolnak az idővel.

A Travelo szerint a Parlament nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország leghíresebb épülete. Az 1885 és 1904 között épült neogótikus építmény puszta mérete és részletes díszítése miatt kelt félelmet. A 96 méter magas épület az ország történelmének és szuverenitásának szimbóluma, és szinte teljes egészében helyi anyagokból épült. A Duna egyik fontos nevezetessége, és 1987 óta az UNESCO Világörökség része.

A Szent István-bazilika építkezése hosszú évtizedeken át zajlott, végül 1906-ra fejeződött be. Ez a neoreneszánsz stílusú templom Budapest egyik legkiemelkedőbb vallási építménye, amely a keresztény hit szimbólumaként és egyben építészeti csodaként is megállja a helyét. 96 méteres magasságával a Parlament mellett Budapest másik legmagasabb épületeként emelkedik a város látképében. Belseje gazdag díszítésekkel büszkélkedik, és ma is aktívan hozzájárul a főváros kulturális életéhez, hiszen számos neves zenei eseménynek ad otthont.

Az Erzsébet híd története a 20. század elejére tekint vissza, egy olyan időszakra, amikor Budapest fejlődése új magasságokba emelkedett. Az első acélvázas lánchíd megépítése nem csupán mérnöki bravúr volt, hanem a város identitásának szimbóluma is. A híd Erzsébet királynő emlékét őrzi, aki 1898-ban tragikus körülmények között vesztette életét. Egészen 1945-ig a híd Budapest egyik legjelentősebb közlekedési zónájaként szolgált, míg sajnálatos módon a második világháború pusztítása miatt romba dőlt, emlékeztetve minket a háború borzalmaira és a múlt árnyaira.

1964-ben egy modern, a korábbi hídnál tíz méterrel szélesebb kábeles híd létesült a helyén. Az új Erzsébet híd máig a városkép egyik meghatározó eleme, habár a villamosforgalom az 1970-es évek óta szünetel. Ez az átkelő nem csupán funkcionális szerepe miatt figyelemre méltó, hanem esztétikai értéke is hozzájárul ikonikus mivoltához. 1987-ben az Erzsébet híd, a listán szereplő többi történelmi látványossággal együtt, az UNESCO Világörökségi listájára került.

A Daily News Hungary beszámolója szerint a Duna festői jobb partján található Gellért Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, és azóta a szecessziós építészet egyik csodájaként emelkedik a város szívében. Az első világháború nehézségei ellenére is gyorsan Budapest egyik legnevesebb luxusszállodájává nőtte ki magát. Az épület későbbi bővítései mellett a híres Gundel Károly által irányított étterem tovább növelte a szálloda hírnevét. Az évtizedek során számos jelentős esemény színhelye volt, és bár 2021-ben modernizálták, még mindig Budapest egyik legikonikusabb találkozóhelye. A Gellért Szálló méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján, mely tovább erősíti kiemelkedő kulturális jelentőségét.

Forrás: Gellért Gellért Múzeum - A Gellért Gazdaságkutató Kft; Fotó: Bauer Sándor, Fortepan.

A Budapest VIII. kerületének szívében, a varázslatos palotanegyedben található Wenckheim-palota egykor a nemesi Wenckheim család fényűző rezidenciájaként tündökölt. Az 1886-ban megépült, lenyűgöző neoreneszánsz stílusú épület a korabeli bálok és társasági események kedvelt színhelyévé vált. Az épület sorsa 1927-ben megváltozott, amikor az örökösök eladták a fővárosnak, majd 1931-től a Szabó Ervin Könyvtár központi helyszíneként működik. Ma a palota Budapest kulturális életének egyik igazi gyöngyszeme, ahol a múlt és a jelen harmonikus találkozása zajlik.

A Budai Váralagút a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjét köti össze a Krisztinavárossal, és 1857-es elkészülte óta része Budapest közlekedési rendszerének. A 350 méter hosszú alagutat Clark Ádám tervezte, aki a Lánchíd tervezésében is részt vett. Az alagút megépítése nemcsak műszaki kihívás, hanem költséges vállalkozás is volt, összesen 524 000 forintba került. Ma is a város egyik legfontosabb átjárója, a történelmi mérnöki munka tiszteletet parancsoló alkotása. A Budai Váralagút a Parlamenthez, az Erzsébet hídhoz és a Gellért Szállóhoz hasonlóan az UNESCO Világörökség része.

Tudtad? A Lánchíd tervrajza alapján egy teljesen másik híd épült meg, részleteket olvasd el itt