Bár az OBT határozata ellenére a kormány elhatározta, hogy folytatja az igazságügyi reform megvalósítását.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter mély sajnálattal és megdöbbenéssel értesült az Országos Bírói Tanács (OBT) határozatáról, amely a felek által aláírt, az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását és az ott dolgozók jövedelmi helyzetének rendezését célzó négyoldalú megállapodásra vonatkozik. A minisztérium sajtóközleménye kiemeli, hogy ez a megállapodás történelmi jelentőségű lépést képviselt volna, amely 2027-ig 48%-os emelést irányzott elő a bírák, 82%-os növekedést a bírósági titkárok és fogalmazók, illetve 100%-os emelést a bírósági tisztviselők jövedelmében.
Tuzson a közleményében hangsúlyozta, hogy személyesen nagyra értékeli a testület elnökének és tagjainak munkáját. Ugyanakkor úgy véli, hogy az OBT legutóbbi döntése nem csupán a korábbi állásponttal ellentétes, hanem "mélyen gyökerező következetlenséget sugall, amely aláássa a testület hitelességét". Ez a helyzet mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy alaposan átgondoljuk a dolgot, hiszen az egymásnak ellentmondó határozatok komolytalanságot sugallnak, ami megnehezíti a hatékony együttműködés kialakítását az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben.
Bár a helyzet változatlan, a kormányzati álláspont szerint a megállapodás továbbra is érvényesnek számít. A minisztérium elkötelezett amellett, hogy "az alkotmányosság, a bírói függetlenség és a jogállamiság maximális tiszteletben tartásával" folytassa tevékenységét. A jogrendszer zökkenőmentes működésére és a társadalom iránti felelősségvállalásunkra vonatkozó elköteleződésünk nem változik, és továbbra is eleget kívánunk tenni minden jogi kötelezettségünknek – olvasható Varga Judit utódjának közleményében. Ugyanakkor sajnálattal értesült arról, hogy "az OBT nem kíván aktív szerepet vállalni a bírósági rendszer hatékonyságát célzó jogalkotási munkában."
A bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács a kormánnyal 2024 őszén kötött, nagy felháborodást keltő négyoldalú megállapodás érvénytelenítéséről döntött szerdai ülésén, melyen a HVG információi szerint Tuzson Bence is részt vett.
A szerdai ülésen nem jelent meg Szabó Péter, aki az OBT akkori elnökeként aláírta a kormánnyal kötött megállapodást. Decemberben lemondott a testület vezetéséről, miután a megállapodás körüli viták jogi körökben politikai nyomásgyakorlás gyanúját keltették. Szabó távozását követően az OBT egy hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: "Az OBT feladatait és hatáskörét a jogszabályok határozzák meg, amelyeken a tanács nem léphet túl, és tevékenységét kizárólag e keretek között végzi." Ezt követően felmerült az elképzelés, hogy az OBT újraértékelné a megállapodást.
Hilbert Edit, az OBT korábbi elnöke keddi, HVG-nek adott interjújában azt mondta, a szervezetet akármennyire is jó szándék vezérli, csapdába került a 2024. november 22-én aláírt megállapodással, amely az igazságszolgáltatás működésének jelentős átalakításával járt. Szerinte jelenleg lelkes amatőrök dilettantizmusa és a jogszabályok ismeretének hiánya tapasztalható az OBT részéről, Szabó pedig túllépte a hatáskörét azzal, hogy titokban tárgyalt az igazságügyi miniszterrel a kormánnyal kötött bérmegállapodás részleteiről.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által előterjesztett javaslat, amely több mint 130 milliárd forintot szán a bírók és az igazságügyi dolgozók béremelésére, jelentős ellenállást váltott ki. A pénzügyi támogatás azonban egy feltételhez kötött: a bírói vezetőknek el kell fogadniuk bizonyos szervezeti reformokat. E megállapodás ellen több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott emelt szót, akik zsarolásnak tartják a helyzetet, és úgy vélik, hogy a kormánnyal kötött megállapodás veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
