A német választások után hetekig tartó politikai válság várható, amely számos kihívást és feszültséget hozhat.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetség diadalt aratott az előrehozott német parlamenti választásokon. Az előzetes eredmények alapján a keresztény pártok koalíciója a szavazatok 28,4%-át gyűjtötte össze, így az élen végzett. Az igazi meglepetés azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely 20,1%-os támogatottságával jelentős előrelépést mutatott, hiszen 9,7%-kal több szavazatot kapott, mint három évvel ezelőtt a parlamenti választások során.

A vasárnap esti részeredmények szerint alapjában beigazolódtak az előzetes várakozások. A korábbi előjelzéseknek megfelelően a Friedrich Merz vezette konzervatív pártszövetség 4,3 százalékot javított 2021 szeptemberi teljesítményén. Szinte bizonyos, hogy az ellenzék vezető pártjából a megalakítandó kormány vezetőjévé lép elő.

Egy másik szempontból nézve a legnagyobb nyertes az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely a főként illegális bevándorlás ellen folytatott kampányának köszönhetően 10 százalékos növekedést ért el a korábbi népszerűségéhez képest.

A legutóbbi előrehozott választások során jelentős veszteség érte Olaf Scholz kancellár által vezetett szociáldemokrata SPD-t. A párt, amely 2021 szeptemberében még magabiztos győzelmet aratott, most csupán a szavazatok 16,3%-át tudta megszerezni, ami 9,4%-os csökkenést jelent a korábbi eredményéhez képest.

Ez a magyarázata annak, hogy a részeredmények közzététele után a kancellár vállalta a felelősséget a történelmi kudarcért, ugyanakkor gratulált a rivális győztes CDU/CSU-nak.

Az SPD-nél kisebb csapás érte a szociáldemokraták eddigi koalíciós partnerét, a Zöldek Pártját, amely 12,4 százalékot szerezve "mindössze" 2,3 százalékot esett vissza.

A kisebb politikai alakulatok közül a két jelentős vesztes a liberális FDP, amely tavaly novemberben robbantotta fel a hárompárti koalíciót, és a legfrissebb esti részeredmények szerint éppen csak a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%-os határvonalat súrolja. Hasonló helyzetben van a nemrégiben, több mint egy évvel ezelőtt alakult új radikális baloldali formáció, a BSW is.

A kisebb politikai pártok közül kiemelkedő sikert ért el a Baloldal Pártja (Die Linke), amelynek gyökerei az egykori NDK-hoz nyúlnak vissza. A választások során a szavazatok közel 9%-át tudta megszerezni, ezzel jelentős szereplővé válva a politikai palettán.

A győztes, Friedrich Merz, aki a konzervatívok kancellárjelöltjeként lépett színre, első megszólalásában kifejezte háláját a szavazóknak, valamint elismerését fejezte ki a CSU vezetője, Markus Söder iránt is.

Merz cselekvőképes kormányt ígért, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett kormány igyekszik visszanyerni Németország megtépázott európai, illetve nemzetközi tekintélyét. A konzervatív kancellárjelölt megerősítette, hogy az illegális meneküllek befogadásának, illetve kitoloncolásának szigorítása mellett legfőbb törekvése a gazdaság talpra állítása, valamint Németország biztonságának erősítése.

Alice Weidel, az AfD társelnöke, rendkívüli elégedettségét fejezte ki pártja teljesítményével kapcsolatban.

A párt kancellárjelöltje, a korábbi elutasítások ellenére, újra és újra hangsúlyozta, hogy az AfD nyitott a CDU/CSU-val való együttműködésre. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy továbbra is folytatni kívánja eddigi migrációs politikáját.

A legújabb jelentések alapján késő este a liberális FDP támogatottsága 5 százalékra csökkent, de a hajnalra várt előzetes végeredmények még módosíthatják ezt az arányt. Lindner azonban továbbra is határozottan kiáll a pártja liberális politikája mellett. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy ez a választási kudarc veszélyeztetheti Lindner pártelnöki pozícióját.

Az előzetes eredmények alapján elemzők szerint teljességgel kizárt, hogy a Németországnak kétpárti koalíciója lehet.

A legvalószínűbb opció lehet az CDU/CSU, valamint az SPD és a Zöldek esetleges koalíciója, de nem kizárt egy kisebb párt esetleges koalíciós részvétele sem. Értesülések szerint a kialakult "szűk keresztmetszetek" azt valószínűsítik, hogy a CDU/CSU győzelme ellenére a kormányalakítás heteket vehet igénybe.

A választások előzetes eredményei hétfő hajnalra várhatóak, míg a hivatalos végeredmény bejelentésére a jövő hét közepén kerül sor.

A vasárnapi választásokra az új választójogi törvény értelmében került sor. Az új szabályozás egyik fontos eleme, hogy a Bundestag képviselői száma 736-ról 630-ra csökkent, így a többség elnyeréséhez mostantól legalább 316 mandátumra van szükség.

Beszámolók szerint a részvétel rendkívül magas volt, meghaladva a 80 százalékot.