Új, jelentős energiatámogatási pályázatok indultak hazánkban, amelyekről az államtitkár is nyilatkozott.

Magyarország történetének eddigi legambiciózusabb energetikai korszerűsítési projektje veszi kezdetét a Jedlik Ányos Energetikai Program keretein belül. A program keretösszege meghaladja a 450 milliárd forintot, és célja, hogy támogassa az energiahatékonysági, megújuló energiaforrások kiaknázása, valamint a hálózati fejlesztések végrehajtását. Az alapvető célkitűzések között szerepel a hazai energiafüggetlenség erősítése, a helyben termelt energia arányának növelése, valamint a lakossági terhek mérséklése. A program átfogóan kívánja megújítani az energiarendszert, a távhő zöldítésétől kezdve a biogáztermelésen át a vállalati energiatárolás támogatásáig. Az energetikai szektorban várható áttörés éve 2025 lehet Magyarország számára – hangsúlyozta Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2025 konferenciáján tartott beszédében.

A Jedlik Ányos Energetikai Program elindítása révén 2025 kiemelkedő évnek ígérkezik a magyar energetikai szektor számára. Az államtitkár előadásának kezdetén kiemelte, hogy az elkövetkező húsz-huszonöt percben a program relevanciáját és jelentőségét kívánja részletesen bemutatni. Ezt a kezdeményezést Magyarország valaha volt legnagyobb energetikai korszerűsítési csomagjaként aposztrofálta, melynek összértéke meghaladja a 450 milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy a program célja...

A célunk egy olyan innovatív támogatási rendszer kidolgozása volt, amely új lehetőségeket teremt azokon a területeken, ahol eddig minimális fejlesztések valósultak meg. Ezek a szegmensek azonban kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az ország energiafüggetlenségének megerősítésében.

Steiner államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány célkitűzései között szerepel Magyarország energiafüggőségének csökkentése, a helyi energiaforrások arányának növelése és az energiahatékonyság javítása. E célok megvalósítását a Jedlik Ányos Energetikai Program szolgálja, amely a korábban bevezetett intézkedések, például a rezsivédelem, a Napenergia Plusz Program, az elektromos autók és töltőik programja, az energetikai otthonfelújítási támogatás, valamint a nagyobb ipari akkumulátoros beruházások ösztönzése mellett épül fel. Steiner hozzátette, hogy...

ez utóbbi hatására már 2026 nyarára körülbelül 450 megawattnyi új akkumulátorkapacitás csatlakozik a magyar hálózathoz, ami a paksi atomerőmű termelésével összemérhető mennyiség.

Az államtitkár kiemelte a magyar napelemes fejlesztések páratlan ütemét, amely valóban figyelemre méltó. Jelenleg Magyarországon már több mint 8000 megawatt napelemes termelőkapacitás áll rendelkezésre, ami a háromszorosa az ország csúcsterhelésének. Bár ez a teljesítmény jelentős, fontos hangsúlyozni, hogy a napenergia csak az idő 16 százalékában érhető el maximális kihasználtsággal. Ezért elengedhetetlen az energiatárolási megoldások fejlesztése. A lakossági és ipari méretű tárolók támogatására indított programok célja, hogy lehetővé tegyék a megtermelt energia felhasználását akkor is, amikor a nap nem süt, biztosítva ezzel a folyamatos energiaellátást.

Steiner emlékeztetett arra, hogy a kormány nemrégiben közzétette a szélerőművek telepítésének egyszerűsítéséről szóló szabályozási csomagot, amely a közeljövőben a parlament elé kerül. Kiemelte, hogy a Jedlik Ányos Program számos alprogramból áll, amelyek közül több már ismert, vagy éppen társadalmi véleményezés alatt áll. A pályázati lehetőségek között találhatóak nyílt rendszerben elérhető lehetőségek, míg mások célzott, meghívásos alapon kerülnek meghirdetésre, mint például a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és az egészségügyi intézmények energiahatékonyságának növelésére irányuló projektek.

Az államtitkár határozottan elutasította azt a spekulációt, miszerint Magyarország ne kapna uniós támogatásokat.

Mint mondta, a Jedlik Ányos Program jelentős része uniós pénzből - elsősorban a Modernizációs Alapból és a kvótabevételekből - finanszírozott, kiegészítve hazai forrásokkal. Ez tette lehetővé a több mint 450 milliárd forintos összkeretet, amely szerinte minden idők legnagyobb magyar energetikai modernizációs programja.

Részletesen ismertette a távhőre vonatkozó két új alprogramot, amelyeket a szektor elhanyagoltsága indokolt. Felidézte, hogy több mint 600 ezer háztartás használ távfűtést Magyarországon, és a rendszer az ipar számára is kulcsfontosságú. Az elmúlt évtizedekben azonban nem indult hasonló léptékű korszerűsítési program.

Az első alprogram célja a távhő energiahatékonyságának javítása, amelyhez 45 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. A támogatás formája vissza nem térítendő, és akár 25 évre is kiterjedhet, így lehetőséget biztosít hosszú távú fejlesztések megvalósítására.

A célkitűzés az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a hőközpontok modernizálása és a megújuló energiaforrások integrálása. Az első pályázati ciklusban már 43 milliárd forintos igény érkezett, így a kormány tárgyalásokat folytat Brüsszellel a keret összegének megemeléséről.

A második, 51 milliárdos távhőtermelési alprogram a földgázfüggőség csökkentését célozza. Steiner elmondta, hogy a magyar távhőrendszerek átlagosan 70 százalékban földgázalapúak, ezért a cél a megújuló energiaforrások, például a biomassza vagy a geotermikus energia bevonása.

A távhőtermelők számára meghirdetett pályázatra eddig több mint 53 milliárd forint értékű kérelmet nyújtottak be, és a folyamat több lépcsőben folytatódik.

Steiner az energetikai kutatás-fejlesztési alprogram kapcsán elmondta, hogy a rendelkezésre álló 13 milliárd forintos keret célja olyan innovatív megoldások elősegítése, amelyek a megújuló gázok, a maradékhő-hasznosítás, a geotermikus visszasajtolás, valamint a lignit anyagában történő hasznosítás területén új perspektívákat kínálnak. A pályázók 100-600 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak, amelynek maximális intenzitása 70%. A pályázati lehetőséget augusztus végén hirdették meg, és a benyújtási határidő október 21.

A biogáz- és biometántermelés támogatására indított 40 milliárd forintos programról szólva elmondta, hogy az célzottan a kisebb és közepes üzemeket is segíti, hiszen külön keretet biztosít számukra. A program a biogáz-előállítás teljes folyamatát támogatja a nyersanyagkezeléstől a fermentorokig. A cél, hogy a biometánt be lehessen táplálni a hazai gázhálózatba, ezzel is csökkentve az importfüggőséget.

A program célja, hogy évente minimum 177 millió köbméter új biogáztermelő kapacitást hozzon létre.

Az államtitkár friss bejelentése szerint a közeljövőben két új vállalati pályázat indul, amelyek célja a fenntartható fejlődés elősegítése. Az egyik pályázat a vállalatok épületeinek és gyártási folyamataik energiahatékonysági korszerűsítésére összpontosít, amely legalább 30%-os energia-megtakarítást céloz meg. A másik pályázat az energiatárolás erősítését tűzi ki célul, különösen akkumulátorok és hőtárolók telepítése révén. E konstrukciókban az energiatároló rendszerek kötelező elemmé válnak, és a fő cél az, hogy a vállalatok helyben termeljék és használják fel a zöld energiát, ezzel csökkentve ökológiai lábnyomukat.

A tárca október végére kívánja közzétenni a pályázati felhívásokat, melynek keretében a vállalati energiatárolási program 50 milliárd forintos támogatással veszi kezdetét.

Steiner hangsúlyozta, hogy a hálózatfejlesztés kiemelt prioritást élvez, mivel a több mint 8000 megawattnyi napelemes kapacitás komoly kihívások elé állítja a rendszer rugalmasságát. Jelenleg egy 150 milliárd forintos villamosenergia-hálózatfejlesztési program van a végső szakaszban, amelyet két ütemben terveznek megvalósítani a közeljövőben. Ezen felül egy új egészségügyi energiahatékonysági kezdeményezés is elindul, amelynek célja, hogy az állami intézmények legalább 30%-os energia-megtakarítást érjenek el.

Külön figyelmet szentelt a geotermikus energia kihasználásának, amelyet a kormány a legfontosabb fejlődési lehetőségek között emel ki. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország geotermikus potenciálja kiemelkedő, de a bonyolult engedélyezési folyamatok éveken át megnehezítették a befektetéseket. Az új szabályozás bevezetésével a 150 méternél mélyebb kutakra egyablakos engedélyezési rendszer lép életbe, míg a 2000 méter feletti fúrások esetében megszűnik a kötelező koncesszió, ami jelentős előrelépést jelent a szektor számára.

Ennek hatására az évi néhány engedélykérelem helyett most több mint 120 fut be évente.

A kormány ennek támogatására három új pályázatot is tervez: az egyik a fúrási kockázatok csökkentésére irányul, amely a sikertelen fúrások költségeinek 50%-át téríti meg; a másik a meglévő geotermikus kutak villamosenergia-termelésbe való bekapcsolását támogatná; a harmadik pedig egy kamatmentes beruházási hitelprogram, amely a felszíni létesítmények és akár a fúrások finanszírozását is segítené.

Steiner az előadás végén hangsúlyozta, hogy a tárca célja a mielőbbi megvalósítás: szeretnék, ha a támogatási programok minél hamarabb konkrét projektekké alakulnának. Szavai szerint a Jedlik Ányos Energetikai Program nem csupán a zöld átmenetet szolgálja, hanem a magyar energiafüggetlenség és innováció motorja is, amelynek eredményei már néhány éven belül érezhetőek lesznek a hazai energiarendszerben.