Hamarosan új fejezet nyílik a magyar űrkutatás történetében, hiszen a második magyar űrhajós utazása imminens. A Vajdaság MA hírei szerint izgalmas események várnak ránk az űrben, ahol a magyar tudomány és technológia ismét bizonyíthatja rátermettségét a
Hamarosan kezdetét veszi Magyarország történetének második űrutazása. Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival készül a nagy kalandra.
A magyar űrhajósok ebben az évben, júliusban indultak el az Egyesült Államokba, hogy felkészüljenek az Axiom Space negyedik kereskedelmi űrrepülésére, amely az Ax-4-es küldetés néven ismert. Az Axiom Space mellett a NASA és a SpaceX is részt vesz a legénység felkészítésének folyamatában. A HUNOR-program űrhajósai a Mandiner újságírójának meséltek arról, hogyan zajlanak az amerikai mindennapok, amelyeket a tanulás, gyakorlati tréningek és edzések töltenek ki.
Míg a NASA Johnson Űrközpontjában az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás moduljairól és a fedélzeti életkörülményekről szereznek elméleti és gyakorlati tudást, a SpaceX a Falcon-9 rakéta és a Dragon űrhajó működésére összpontosító képzéseket kínál számukra.
Tanulnak az űrdinamikáról, a mikrogravitációban való munkáról, felkészülnek lehetséges vészhelyzetekre, az űrruhák használatára, és az űrhajóba való be- és kiszállásra, a küldetés minden egyes pillanatára.
Cserényi Gyula kijelölt tartalékos kutatóűrhajós szerint az amerikai képzésen és teszteken való helytálláshoz remek alapot adott a magyar szakemberek által szervezett, kétéves felkészítési szakasz.
"Az amerikai képzés előtt mi már részt vettünk különböző túlélő kiképzéseken, izolációs tréningen, erőhatás-teszteken, illetve minden szükséges orvosi vizsgálaton is túlestünk. A hazai kiképzésünk során nélkülözhetetlen készségeket sajátítottunk el, így a tudásunkat sok esetben már csak felfrissíteni és kiegészíteni kell" - magyarázta Cserényi Gyula.
Az amerikai képzés során különböző izgalmas elemek is szerepeltek, például centrifugás és helikopteres oktatás. "A helikopteres tréning során az óceáni leszállásra és a landolás közben felmerülő lehetséges nehézségekre készítettek fel minket, olyan kimenekülési technikák bemutatásával, amelyek segíthetnek a váratlan helyzetek kezelésében" - mesélte a kutatóűrhajós.
Cserényi Gyula elmondása szerint a centrifugában egy különleges, gondolának nevezett hosszú fülke található, amelynek falain az űrhajó belsejét vetítik ki. A gyakorlat során a "kapszulánkat" úgy forgatják, hogy a résztvevők közvetlenül is átélhessék azokat az erőhatásokat, melyek az űrhajósokat érik a rakéta startjától egészen az űrbe való érkezésig, beleértve a leválást és a visszatérést is.
A tervek szerint a felbocsátás várhatóan 2025 tavaszán fog bekövetkezni.
A pontos időpont számos tényezőtől függ, hiszen az űrállomás amerikai szegmense két olyan helyszínt kínál, ahol a Dragon űrhajó automatikusan tud dokkolni.
"A portok folyamatosan foglaltak, mivel az emberes missziók mellett rakományok szállítása is folyik. Minden egyes indítást és érkezést a NASA koordinál, nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben. A mi küldetésünk ütemezéséről is ők fognak dönteni" - nyilatkozta Kapu Tibor.
A felbocsátás előtti két hét során a legénység kizárólag a személyzettel osztozik egy önálló szálláshelyen, biztosítva ezzel, hogy semmiféle vírusos vagy bakteriális fertőzés ne kerülhessen az űrállomásra.
A csapatunkban orvosok és operatív szakemberek egyaránt megtalálhatók, akik együtt dolgoznak a legjobb eredmények elérése érdekében.
"Néhány nappal a felbocsátás előtt a legénység részt vesz a tervezett tevékenységek próbaüzemén, amely a felbocsátás napjára készül. Ezen az alkalmon lehetőségünk nyílik megismerkedni az előttünk álló izgalmas kihívásokkal, és gyakorolni azokat az ismereteket, amelyeket eddig elsajátítottunk. A próba során felöltjük az űrruháinkat, elindulunk az indítóállás felé, beszállunk a Dragon űrhajóba, becsatoljuk magunkat az ülésekbe, és végigmegyünk minden olyan eljáráson, amely a rakéta indításának pillanatához vezet" - osztotta meg tapasztalatait a kutatóűrhajós.
Az Ax-4 küldetés csapatát az amerikai veterán űrhajós, Peggy Whitson vezeti, aki nemcsak tapasztalatával, hanem inspiráló személyiségével is hozzájárul a munkához. Mellette indiai pilótaként Shubhanshu Shukla teljesít szolgálatot, akinek tartalékosa Prasanth B. Nair. Az európai űrügynökség képviseletében egy ESA-űrhajós is csatlakozik a küldetéshez, míg a lengyel Sławosz Uznański és Kapu Tibor küldetésspecialistaként segítik a misszió sikerét. Ez a nemzetközi csapat kiválóan tükrözi az űrkutatás globális együttműködését.
Cserényi Gyula így fogalmazott: "Peggy Whitson, a parancsnokunk, az amerikai űrhajósok megtestesült példaképe. Rendkívül kedves és nyitott személyiség, aki mindig a valóság talaján jár. Közös célunk pedig nem más, mint hogy sikerrel teljesítsük a küldetésünket."
A küldetés által nyújtott lehetőségek révén
Lehetőség nyílik arra, hogy olyan tudományos forradalmak jöjjenek létre, amelyek más űrkutatási programokban is alkalmazhatók lesznek a jövő folyamán.
Erre volt már példa az Artemis-program során is, amikor a magyar sugárzásmérő eszközök bizonyítottak. "Az űrszektor egy nagyon gyorsan fejlődő szektor, amelyhez megéri csatlakozni, mert ez egy hosszú távú befektetést jelent a magyar felsőoktatási intézményeknek, a magyar kutatóknak és persze a magyar gazdaságnak is" - szögezte le a villamosmérnök végzettségű tartalékos űrhajós, aki arra is kitért, hogy tartják a kapcsolatot Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal, aki még így, évtizedek múltán is sok hasznos tapasztalatot tud átadni nekik.
