Az OTP elemzője úgy véli, hogy ha a beruházások beindulnak, idén lehetőség nyílik a recesszióból való kilépésre.
A magyar gazdaság 2024-ben elsősorban a beruházások csökkenése miatt nem mutatott jelentős növekedést, de Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője szerint 2025-ben ez a tendencia megváltozhat. Hozzátette, hogy az idei évben 2 százalékos GDP-növekedésre számítanak.
A tavalyi növekedés összességében 0,4 százalék körül lehetett Tardos Gergely szerint, és az OTP vezető elemzője úgy látja, speciális év volt 2024, mert a fogyasztás viszonylag lendületesen, 3-4 százalék körüli ütemben bővült, viszont 14-15 százalékkal estek a beruházások, és minimálisan csökkenhetett az export is. Ezen okok miatt a hazai növekedés alacsonyabb lesz annál, mint amit az év elején vártak.
A kormány a 3,4%-os GDP-növekedési ütemet figyelembe véve terjesztette be az idei költségvetést, míg az OTP szakértői 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek. A helyzet azonban tele van kérdőjelekkel; az OTP elemzője hangsúlyozza, hogy a legfontosabb tényező a beruházások alakulása. Jelenleg adottak a feltételek ahhoz, hogy a tavalyi évhez hasonló fogyasztásbővülés valósuljon meg. A prognózisok szerint a munkanélküliségi ráta alacsony szinten marad, míg a reálbérek emelkednek, ám a növekedés üteme elmarad a tavalyi évétől.
A nagy kérdést a beruházások jelentik, ott a visszaesés fő oka az, hogy korábban nagyon magas szintre emelkedett a hazai beruházási ráta. "A GDP majdnem 30 százalékát költöttük a csúcson beruházásra, és erről a magas szintről kezdődött a korrekció, amikor a növekedési kilátások romlottak" - mondta Tardos Gergely, és hozzátette: nagyon magas szintre kellett emelni a kamatot, és a korábbi erős ingatlanpiaci növekedésből átmentünk egy ingatlanrecessziós időszakba.
A fent említettek mellett az elemző véleménye szerint két további tényező is hozzájárult a helyzet alakulásához. Egyrészt, az európai uniós források jelentős része leállt, másrészt pedig az állam a költségvetési egyensúly érdekében visszafogta saját beruházásait.
"Ha átnézünk az idei évre, azt látjuk, hogy a növekedési kilátások valamelyest javultak" - mondta az OTP elemzője. Kiemelte, hogy "a lakáspiac elindult fölfelé, a fejlesztők már bátrabbak. Ahogy a fogyasztás bővül, egyre több ágazatban épül le a korábbi kapacitásfelesleg, kezd kialakulni kapacitáshiány. A nominális és a reálkamatszint is lejebb került, ami támogatja a hitelezést."
A Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásáról Tardos Gergely elmondta: ez valószínűleg az idei év második felére, és 2026 elejére esik majd, és hozzátette:
"A rendelkezésünkre álló információk alapján úgy véljük, hogy az állami beruházások csökkenése mögött álló időszak véget ért."
Ezeket figyelembe véve az elemző megjegyezte, hogy van okunk reménykedni: a beruházások csökkenésének időszaka mögöttünk maradhat, és a magyar gazdaság akár el is hagyhatja a technikai recesszió állapotát.