Gruber Zsombor határozottan állítja, hogy nem bánta meg a Ferencvároshoz való csatlakozást: „Küzdenem kell a helyemért!” | M4 Sport

Gruber Zsombor bízott benne, hogy egyszer debütálhat a magyar labdarúgó-válogatottban, de nem gondolta, hogy ilyen hamar összejön. A 20 éves támadó az m4sport.hu-nak azt is elmondta, ha továbbra is bizonyít a Ferencvárosban, akkor ott lesz a nemzeti csapat közelében.

Bár a játéklehetőségei korlátozottak voltak, Gruber Zsombor mégis képes volt magára irányítani a figyelmet a Ferencváros színeiben. Emlékezzünk csak a Debrecennek szerzett gyönyörű góljára, vagy a Dinamo Kijev ellen nyújtott remek mesteri gólpasszára!

Marco Rossi szövetségi kapitány nemcsak hogy meghívta a novemberi Nemzetek Ligája keretébe, hanem a németek ellen játszott 1-1-es döntetlen során lehetőséget is kapott, hogy debütáljon a nemzeti csapatban. A tehetséges támadó az m4sport.hu-nak mesélt első válogatottbeli élményeiről, Pascal Jansen vezetőedzőről és a pályán töltött perceiről.

Őrzöl címeres mezt a gyerekkorodból, esetleg a korosztályos válogatottakból?

Az U21-eseknél nemrég volt korosztályváltás, és bár én továbbra is szerepelhetek ott, többen kiöregedtek, így a legutóbbi mérkőzés után megtarthattuk a mezeket. Illetve amikor az Európa-bajnokságra kijutott a válogatott, apukámtól kaptam egy felsőt.

Úgy tűnik, hogy kedd este, a Németország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzés után a vitrinbe került az eddigi legértékesebb kincs is.

Két mezt szoktunk kapni, a meccsen viseltet elcseréltem Florian Wirtzcel, de a másikat eltettem emlékbe.

Önmagában kitüntetés, ha valaki ennyire fiatalon, mindössze 20 évesen meghívót kap a felnőttválogatottba, hát még a debütálás. Visszapörgetve az éveket, a lépcsőfokokat, a megélt örömöket és bánatokat, hitted, hogy eljön ez a pillanat?

Nagyon bíztam abban, hogy sikerülni fog, de bevallom, nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan valóra válik az álmom. Már a meghívó megérkezésekor elragadtak az érzelmek, hiszen az volt a célom, hogy megmutathassam magam az edzőnek és a csapattársaimnak. Úgy érzem, az edzéseken sikerült is ezt megvalósítanom. Éppen a szüleimmel és a menedzseremmel beszélgettünk arról, hogy fél évvel ezelőtt, amikor a bokaszalag-szakadásom miatt még rögzítővel a lábamon ültem, és a válogatott meccsét néztem, most pedig már bemutatkoztam – ez valóban hihetetlen élmény volt számomra.

Nagy örömmel tölt el, hogy Zsombor bemutatkozott az A-válogatottban. Az eddigi munkája kiváló visszaigazolás, hogy Marco Rossi is észrevette a benne rejlő óriási potenciált. Remélem, hogy a Ferencvárosban egyre fontosabb szerepet fog betölteni, és bízom benne, hogy elegendő játéklehetőséget kap a jövőben ahhoz, hogy a lehető legjobbat hozza ki magából. Ez nemcsak Zsombor, hanem az egész magyar futball szempontjából is kulcsfontosságú.

Esterházy Mátyás, az EM Sports játékosügynökség megálmodója és Gruber Zsombor menedzsere, így fogalmazott: „...”.

Milyen útmutatásokkal segített Marco Rossi az oldalvonalnál, mielőtt a 89. percben, több mint 53 ezer lelkes szurkoló szeme előtt beléptél a Puskás Arénába?

Csak annyit mondott, hogy „tudod, mi a dolgod”. A taktikai utasítások világosan fel voltak osztva, és én is pontosan tudtam, mit kell tennem. Az idő vészesen fogyott, mi pedig szüntelenül rohangáltunk a pályán, harcoltunk, hiszen mindannyian éreztük, hogy egy pontot ki kell harcolnunk, mert ezt a teljesítményt megérdemeljük. Számos helyzetet elszalasztottunk, és sajnos egy elkerülhető gólt is kaptunk. Ám a végén Dominik egy zseniális megmozdulással egyenlített, így 1-1-re módosította az eredményt.

A tizenegyest megelőző lövésből mennyit láttál? Egyértelmű volt, hogy kezezés történt?

Pont a vétkes német játékos mögött álltam, láttam, hogy kint volt a keze. Először pont az ugrott be, amikor az Európa-bajnokságon Cucurella kezezésénél nem kaptak büntetőt a németek. Szerencsére itt befújta a játékvezető.

Az utolsó pillanatos panenkázás megkövetelte a bátorságot, mint egy viharos tenger közepén állni és higgadtan navigálni a hullámok között.

Ahogyan Dominik a mérkőzés után megjegyezte, mi már tudtunk az új megoldásáról, hiszen az edzéseken sokat dolgozott rajta. Valamilyen szempontból érthető a döntése, hiszen eddig 19 alkalommal mindig ugyanarra a helyre, jobbra lőtte a labdát, most viszont merész lépést tett és változtatott.

A pályán, és valószínűleg azon kívül is, fergeteges ünneplés kerekedett a fantasztikus pontszerzés örömére.

Azért nem tartott olyan sokáig. Örültünk az öltözőben, de utána mindenki ment a dolgára, vissza kellett érnünk klubcsapatainkhoz - van, aki már pénteken bajnokit játszik.

Mennyire zökkenőmentesen zajlott a beilleszkedésed Telkiben?

A ferencvárosi csapattársaim – Botka Endre, Dibusz Dénes és Varga Barnabás – révén minden gördülékenyen alakult. Számos ismerőst találtam a bajnokságban, hiszen Nagy Zsolttal és Tóth Balázzsal már a Puskás Akadémián is együtt játszottunk. Összességében egy rendkívül befogadó közösségbe csöppentem, ahol egyáltalán nem számított, hogy újonc vagyok; az első pillanattól kezdve olyan fogadtatásban részesültem, mintha régóta barátok lennénk.

Mielőtt elbúcsúztál, volt alkalmad beszélni Marco Rossival? Gondolsz arra, hogy a jövőben is számíthat rád?

A mérkőzés után váltottunk néhány szót. Először gratulált, azt mondta, megérdemeltem az esélyt, és azt tanácsolta, dolgozzak ugyanilyen keményen a klubomnál is, sőt, tegyek rá még egy lapáttal.

Van egy másik edző is, akinek a bizalmát hétről hétre meg kell nyerned. Milyen a viszonyod Pascal Jansennel, a Ferencváros vezetőedzőjével?

Ő is gratulált a meccset követően, jó a kapcsolatunk. Úgy érzem, az utóbbi időben jó teljesítmény nyújtottam, remélem, hogy nála is megkapom a lehetőséget.

A jelenlegi szezonban eddig 10 tétmeccsen összesen 359 percnyi játékidőt kaptál a Fradiban. Mennyire érzed úgy, hogy ez megfelel az elvárásaidnak?

Amikor csatlakoztam a csapathoz, már akkor éreztem, hogy Magyarország legkiválóbb és legkedveltebb együtteséhez tartozom. A kihívások nem kicsik, hiszen bő a keret, és tudom, hogy meg kell küzdenem a helyemért. Ezt teljes mértékben elfogadom, és motiváltan állok hozzá. Az a célom, hogy minél több időt tölthessek a pályán, és hozzájárulhassak a csapat sikeréhez.

A holland szakember egyik legnagyobb erényeként emlegették, hogy bátran nyúl a fiatalokhoz. Mit tapasztaltok ebből?

Lehet, hogy Hollandiában egyszerűbb volt dolga, de biztos vagyok benne, hogy a Ferencvárosnál is törekszik erre. Magyarországon még friss edzőnek számít, eredménykényszerben van, de nem szabad elfelejteni, hogy a legutóbbi Európa-liga-meccsünkön, a Dinamo Kijev ellen Kaján Norbi és én is megkaptuk az esélyt.

Alapvetően középcsatár a posztod, de a Debrecen elleni nagyszerű góljával is bizonyítottad, szélsőként is feltalálod magad. Mégis, nem tudnál még jobban kitűnni középen?

A támadószekcióban rendkívül sokoldalú vagyok, hiszen a Puskás Akadémián és jelenleg a Ferencvárosban is játszottam már a pálya mindkét szélén, valamint középen is. Mindhárom poszton erős versenytársaim vannak, de a legtöbbször a jobb oldalon kapok szerepet. Ezzel kapcsolatban nincs kifogásom, hiszen számomra az a legfontosabb, hogy ott teljesítsek, ahol a csapat szükségét érzi.

Volt egy fiatal tehetség, aki úgy döntött, hogy inkább más klubnál próbál szerencsét, ahelyett, hogy harcba szállna a helyéért az FTC színeiben. Most, visszatekintve, nem bántad meg, hogy a nehezebb utat választottad? Esetleg a téli időszakban elgondolkodnál egy kölcsönszerződés lehetőségén?

Ez a döntés számomra egyértelmű volt, és nem is merültem el a kétségek tengerében; senki sem gyakorolt rám nyomást. A válogatottbeli debütálásomhoz jelentős mértékben hozzájárult, hogy a Ferencváros színeiben játszom. Minden rajtam áll: ha itt sikerül megmutatnom a tehetségemet, akkor a nemzeti csapat közelében találom magam.

A 2021-2022-es szezon során az FC Basel U18-as és U21-es csapataiban szerepeltél kölcsönben, és még a felnőtt csapatnál is lehetőséget kaptál, hogy megmutasd a tudásodat egy edzőmérkőzés keretein belül. Hosszú távon szeretnél légiósként folytatni a pályafutásodat?

Jelenleg nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, mivel élő szerződésem van a Fradinál. Bár csupán egy évet töltöttem Bázelben, az a periódus rendkívül gazdag élményekben és tanulságokban volt számomra. 16 évesen, távol az otthonomtól, egyedül éltem, ami nem volt idegen számomra. Most viszont jól érzem magam itthon, és ez a biztonságos környezet nagyon fontos számomra.

A múlt szombati Hollandia-Magyarország NL-mérkőzés elején egy váratlan és aggasztó esemény borzolta a kedélyeket: Szalai Ádám, a nemzeti csapat pályaedzője, hirtelen rosszul lett. A pontos körülményekről eddig nem érkezett hivatalos tájékoztatás, de a holland játékosok arról számoltak be, hogy epilepsziás rohamról kaptak értesítést. Azóta Szalai családi környezetben lábadozik, és kihagyta a németek ellen vívott összecsapást is. Különösen aggasztó volt a helyzet, mivel Szalai és Gruber korábban klubtársak voltak a Baselnél, így a két játékos kapcsolatának mélysége még inkább felerősítette a szorongást.

"Mögötte ültem a kispadon, nagyon nehéz pillanatok voltak. Mindannyiunkat megnyugtatott a közösségi médiában megosztott üzenete, de Ádám kérését tiszteletben tartva ennél többet nem szeretnék erről mondani."

Térjünk vissza a jelenhez: a válogatott szünet előtt a Fradi sikeresen zárta a Dinamo Kijev ellen vívott Európa-liga-mérkőzését, valamint a Kecskemét elleni bajnokiját is. Mennyire lehet ez a két teljesítmény támasz a csapat számára a következő kihívásokhoz?

Remélem, lökést adott a csapatnak, nem sok időnk volt a pihenésre, vasárnap már a Diósgyőrt fogadjuk hazai pályán. Szeretnénk folytatni a jó szériát, jövő csütörtökön a továbbjutás szempontjából is fontos mérkőzésen találkozunk a Malmővel az El-ben.

És ne hagyjuk figyelmen kívül a derbit sem...

Bízom benne, hogy lehetőséget kapok, és biztos vagyok benne, hogy egyetlen Fradi-játékos sem maradna ki szívesen ebből a mérkőzésből. Az Újpest ellen sosem egyszerű játszani, ráadásul az idény előtt jelentős erősítéseket végeztek, így már egy komolyabb játékerőt képviselnek. Ennek ellenére mi mindenképpen a győzelemre törekszünk!