Új irányvonal az európai klímapolitikában: Brüsszel egy bátor kezdeményezéssel lépett a színre - Pénzcentrum
Az Európai Parlament brüsszeli ülésén egyhangúlag támogatta azt a fontos célkitűzést, amelynek keretében az Európai Unió 2040-re a 1990-es évek kibocsátási szintjéhez képest kilencven százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a lépés elengedhetetlen a 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez, amely a fenntartható jövő szempontjából kulcsfontosságú.
A képviselők 379 igen szavazattal fogadták el az uniós klímarendelet módosítására vonatkozó álláspontot. Az Európai Parlament több biztosítékot is kér a javaslattal kapcsolatban. Álláspontjuk szerint 2036-tól a kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhatna nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, ami meghaladja az Európai Bizottság által javasolt három százalékos arányt.
A Parlament célja, hogy a szén-dioxid-eltávolítási intézkedéseket az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretein belül a nehezen csökkenthető kibocsátások kiváltására alkalmazzák. Emellett az ágazatok közötti nagyobb rugalmasságot is szorgalmaznak, hogy a kitűzött célokat a lehető legkisebb költséggel lehessen elérni.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon ajánlását, hogy az épületek és a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának kereskedelmi rendszerének, az ETS2-nek a bevezetését egy évvel késleltessék, így 2027 helyett 2028-ra kerüljön sor a rendszer indítására.
A képviselők azt javasolják, hogy az Európai Bizottság kétévente értékelje az EU előrehaladását a köztes célok teljesítése terén. Ez a felülvizsgálat figyelembe venné a tudományos és technológiai fejlesztések, valamint a versenyképesség szempontjait, továbbá az energiaárak alakulását és a háztartásokra gyakorolt hatásokat is. Az értékelés eredményeként a Bizottság javaslatokat tehet a 2040-es célkitűzések módosítására, vagy új intézkedéseket fogalmazhat meg a versenyképesség és a társadalmi stabilitás fenntartása érdekében.
A klímarendelet a 2050-es klímasemlegesség elérését jogilag kötelezővé teszi minden tagállamnak. Emellett előírja, hogy 2030-ig legalább ötvenöt százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatású gázkibocsátás az 1990-es szinthez képest.
