A rezsim körüli feszültségek fokozódnak az elcsalt választások következtében, ami súlyos pénzügyi következményekkel járhat. A légkör egyre feszültebbé válik, és a gazdasági instabilitás veszélye egyre inkább fenyeget.

Bár Nicolás Maduro megőrizte elnöki címét a júliusi venezuelai választások során, úgy tűnik, hogy ennek súlyos következményei lesznek. Az ország és lakói egyaránt meg fogják érezni ennek az árát.

Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora az Economxnak adott interjújában kifejtette, hogy a baloldali vezetők, köztük a kolumbiai és brazil elnök, nem ismerik el az elcsalt választások eredményeit, ami komoly problémákat okoz Nicolás Maduro számára. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Luiz Inácio Lula da Silva, a brazil elnök, a kazanyi BRICS+ csúcstalálkozón megakadályozta Venezuela csatlakozását a partnerországok közé. Ez a lépés szimbolikus, de ugyanakkor fájdalmas Madurónak, aki nem habozott kritizálni Lulát és külpolitikai tanácsadóit, például Celso Amorimot.

A közelmúltban több nemzet vezetője is nyilvánosan kifejezte támogatását Edmundo Gonzáleznak, mint Venezuela hivatalosan megválasztott elnökének, hangsúlyozva az ellenzéki összefogás fontosságát. "Az Európai Unióval karöltve dolgozunk azon, hogy Venezuelában békés és demokratikus átmenetet biztosítsunk. Célunk, hogy érvényesüljön a venezuelai nép akarata, amely szerint González Urrutia a megválasztott elnök, és hogy megvalósulhassanak a szabadságra és demokráciára vonatkozó legitim törekvések" - fogalmazott Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, miközben Argentínában tartózkodott, ahol nyíltan beszélt a venezuelai választási csalásokról. A Buenos Aires Times tudósítása szerint Meloni szavai újabb jelei a nemzetközi közösség aggályainak a venezuelai politikai helyzettel kapcsolatban.

Az olasz kormányfő véleménye, amely szerint Venezuela elnöke törvényes keretek között González lenne, egyre szélesebb támogatásra talál. Ezt az álláspontot osztja Javier Milei, az argentin államfő is. Ráadásul Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter is nemrégiben nyilvánosan elismerte González-t, mint a demokratikusan megválasztott venezuelai elnököt.

Július 28-án a venezuelai nép határozottan kifejezte akaratát, és Edmundo Gonzálezt választotta meg elnöknek. A demokrácia lényegéhez tartozik, hogy a választók véleményét és döntését tiszteletben tartsuk.

A szakértők véleménye szerint az Egyesült Államok és Argentína folyamatosan bírálja Madurót és rezsimjét, különösen az elnökválasztások körüli botrányos események és a manipulált eredmények nyilvánosságra hozatala óta. E megnyilvánulás tehát nem számít forradalmi újításnak egyik fél részéről sem. A CNN azonban hangsúlyozza, hogy Blinken nyilatkozata mégis jelentős mérföldkő, hiszen eddig az Egyesült Államok és más országok vezetői csupán annyit ismertek el, hogy González júliusban több szavazatot kapott, mint a hivatalban lévő elnök. Azonban eddig senki sem nevezte őt a "megválasztott elnöknek".

- Fejtette ki a kutató.

A professzor kiemelte, hogy ezen a ponton "már csak a nemzetközi nyomásgyakorlás maradt hátra." Az első lépés, akárcsak öt évvel ezelőtt, egy "ellen"-elnök kijelölése. 2019-ben Juan Guaidó töltötte be ezt a szerepet, míg most, az öt évvel ezelőtti eseményekhez képest, valóban legitim - de facto - vezetőként Edmundo González áll a középpontban, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az ellenzék ügyes stratégiával bizonyította ezt, hiszen összegyűjtötték a szavazókörök 85%-ának hiteles jegyzőkönyveit, amelyek világosan tükrözik győzelmüket.

Kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, hosszabb távon pedig akár nagyobb fennakadásokat is okozhat persze Venezuela számára a külpolitikai elszigetelődés. Ennek "egy idő után konkrét pénzügyi következményei is lehetnek a kétoldalú kereskedelem és befektetések csökkenése révén. Ez azonban nem azonnal fog bekövetkezni" - mondta a szakértő.